Árpád-házi és középkori magyar pénzek

CoinPoint · Kisokos témakör

Árpád-házi és középkori magyar pénzek

39 kapcsolódó cikk

A magyar pénzverés kezdeteitől, Szent István dénárjaitól a középkor végéig tartó korszak érméi: Árpád-házi dénárok, bracteaták, szlavón és bécsi fillérek. Fedezd fel, hogyan alakult a magyar pénzverés az első évszázadokban.

Az Árpád-ház és a középkor a magyar pénzverés hőskora: I. István első dénárjaitól a bracteaták és a szlavón pénzek különleges világáig. Ez a témakör végigkíséri ezt az izgalmas korszakot.

A magyar pénzverés kezdetei – Szent Istvántól az Árpád-ház végéig

Szent István koronázásával kezdődött a magyar pénzverés, amely az Árpád-ház uralkodóinak dénárjain keresztül fejlődött tovább egészen Vencel koráig.

Bracteaták, szlavón és bécsi fillérek

A vékony, egyoldalasan vert bracteaták, a szlavón báni dénárok és a bécsi fillérek mind sajátos fejezetei a középkori magyar pénztörténetnek.

Középkori pénzverés Európában

A magyar pénzverés nem elszigetelten alakult: a friesachi dénárok és a korabeli európai pénzrendszerek hatása is jól nyomon követhető az érméken.

Kapcsolódó termékkategóriák

Árpád-házi pénzek 1001-1301 Szlavónia Bracteata Bécsi fillér Friesach dénár Középkori pénzek

Aktuálisan elérhető termékek

IV. László Szlavónia dénár Éh-Sz15 R-L IV. László Szlavónia dénár Éh-Sz15 R-L 18 900 Ft IV. Béla obulus Éh-242 IV. Béla obulus Éh-242 29 900 Ft Radoszlav Bán Szlavónia dénár (IV.Laszló kora) ÉhSz-20 Radoszlav Bán Szlavónia dénár (IV.Laszló kora) ÉhSz-20 16 900 Ft III. Béla dénár Éh-111 R! III. Béla dénár Éh-111 R! 109 000 Ft II. András dénár Éh-154 II. András dénár Éh-154 89 500 Ft III. Béla dénár Éh-99 III. Béla dénár Éh-99 69 000 Ft III. Béla kufikus rézpénz Éh-115 III. Béla kufikus rézpénz Éh-115 14 990 Ft II.Béla Dénár (1131-1141) ÉH-43 II.Béla Dénár (1131-1141) ÉH-43 17 900 Ft

Kapcsolódó Kisokos-cikkek

II. (Vak) Béla dénárjai – A megvakított gyermekből lett király 25. október 2026

II. (Vak) Béla dénárjai – A megvakított gyermekből lett király

Gyermekként megvakították, 1131-ben mégis Magyarország királya lett. II. (Vak) Béla apró ezüstdénárjai egy mozgalmas Árpád-kori évtized tárgyi emlékei. Mit láthatunk az arcos, keresztes és különös jelekkel díszített pénzeken? A király történetétől négy konkrét dénártípusig jutunk el, saját kínálatunk fényképeivel és a gyűjtéshez használható támpontokkal. Tovább olvasom
Az Árpád-kori brakteáták rejtélye – III. vagy IV. Béla pénzei? 21. szeptember 2026

Az Árpád-kori brakteáták rejtélye – III. vagy IV. Béla pénzei?

Az Árpád-kori brakteáták a magyar középkori pénzverés legkülönösebb darabjai közé tartoznak. Ezeknek a papírvékony, egyoldalas ezüstpénzeknek azonban nemcsak a készítési módjuk érdekes: több típus keltezése és uralkodóhoz kötése hosszú numizmatikai vitát eredményezett. Miért sorolták őket hosszú időn át III. Bélához, milyen bizonyítékok szólnak IV. Béla mellett, és hogyan változtathatják meg az éremleletek azt, amit egy középkori pénzről tudni vélünk? Tovább olvasom
Pénzverés a középkori Magyarországon – hogyan készült az érme képe poncolással? 14. szeptember 2026

Pénzverés a középkori Magyarországon – hogyan készült az érme képe poncolással?

Ha kézbe veszünk egy 11–12. századi magyar dénárt, nemcsak egy uralkodó pénzét látjuk: az apró betűk, keresztek és geometrikus motívumok a középkori verőtőkészítő mester munkáját is őrzik. A korai magyar pénzek verőtöveinek kialakításában különösen fontos szerepet játszott a poncolás. De hogyan működött ez a technika, és mit lehet felismerni belőle magán az érmén? Tovább olvasom
Bethlen Gábor – Erdély aranykora: bányák, pénzverdék és fejedelmi pénzek 23. július 2026

Bethlen Gábor – Erdély aranykora: bányák, pénzverdék és fejedelmi pénzek

Bethlen Gábor korát Erdély aranykoraként emlegetjük – és az „arany” nem csupán jelképes. Nemesfémbányák, aranypénzek, tallérok és Kolozsvár, Nagybánya, Kassa pénzverdéi kapcsolódtak ahhoz a gazdaságpolitikához, amely a fejedelem hadjáratait és hatalmát is finanszírozta. Bethlen pénzei azonban az aranykor mellett a háborúk és a pénzrontás történetéről is mesélnek. Tovább olvasom
Árpád-házi érmék gyűjtése – Királyok, dénárok és ritka magyar pénzek 15. július 2026

Árpád-házi érmék gyűjtése – Királyok, dénárok és ritka magyar pénzek

Az Árpád-házi érmék a magyar numizmatika egyik legizgalmasabb gyűjtési területét jelentik. Szent István első dénárjaitól III. András koráig közel három évszázad pénzverését követhetjük végig rajtuk. Ebben az alap gyűjtői útmutatóban bemutatom az Árpád-házi királyok pénzeit, a dénárok, obulusok, bracteaták és szlavón dénárok világát, a legfontosabb katalógusokat, sziglákat és változatokat, valamint azt is, hogyan érdemes felépíteni egy Árpád-kori magyar pénzekből álló gyűjteményt. Tovább olvasom
Kilenc milliméteres csoda – Kik készítették az apró érmék verőtöveit? 1. november 2026

Kilenc milliméteres csoda – Kik készítették az apró érmék verőtöveit?

Egy 9 milliméteres érmén arc, állatfigura vagy apró betűsor is elférhetett. De ki készítette azt a szerszámot, amely mindezt a fémbe nyomta? A névtelen mesterek nyomába eredünk: korai lüdiai aprópénzek, kelta verőtövek, pompeji lencseleletek és magyar régészeti emlékek segítségével. Közben elválasztjuk a bizonyított eredményeket az izgalmas feltevésektől. Tovább olvasom
Miért nyírták körbe a régi érméket? – Körülnyírás a numizmatikában 22. szeptember 2026

Miért nyírták körbe a régi érméket? – Körülnyírás a numizmatikában

Egy régi érme szabálytalan vagy hiányos pereme könnyen keltheti a körülnyírás gyanúját. De nem minden egyenetlen szél jelent szándékos fémeltávolítást. Megmutatom, miért nyírták körbe egykor a nemesfémpénzeket, milyen jelekből lehet erre következtetni, és hogyan különíthető el a körülnyírás az eredeti lapkaformától vagy egy későbbi sérüléstől. Tovább olvasom
← Vissza a Kisokoshoz Kisokos témakörök