Az Árpád-házi dénárok gyűjtését a legtöbben uralkodók szerint kezdik. Egy idő után azonban szinte minden gyűjtő felfigyel arra, hogy ugyanannak a pénztípusnak számos apró eltéréssel készült változata létezik. Ezeket az apró jeleket nevezzük szigláknak.
A szigla lehet egy pont, kereszt, csillag, félhold, levél, betű vagy más apró jel. Sok esetben ma sem tudjuk biztosan, mit jelentenek, de a különböző verőtövek és változatok elkülönítésében fontos szerepet játszanak.
Éppen ez teszi különlegessé ezt a gyűjtési formát. Nem csupán egy érmet keresünk, hanem ugyanannak a típusnak minden ismert változatát.
A szigla lehet egy pont, kereszt, csillag, félhold, levél, betű vagy más apró jel. Sok esetben ma sem tudjuk biztosan, mit jelentenek, de a különböző verőtövek és változatok elkülönítésében fontos szerepet játszanak.
Éppen ez teszi különlegessé ezt a gyűjtési formát. Nem csupán egy érmet keresünk, hanem ugyanannak a típusnak minden ismert változatát.
Készíts saját gyűjtőlapot!
Nagyon egyszerű, mégis rendkívül motiváló módszer, ha kinyomtatjuk egy adott pénztípus rajzát vagy körvonalát egy A4-es lapra, egymás mellé több példányban, sziglák nélkül.
Amikor sikerül beszerezni egy új változatot, egyszerűen elővesszük a gyűjtőlapot, és berajzoljuk vagy bejelöljük az adott sziglát. Így egyetlen pillantással látható, mely változatok vannak már a gyűjteményünkben, és melyek hiányoznak még.
Ez nemcsak rendszerezi a gyűjteményt, hanem új célokat is ad. Minden újonnan megtalált szigla egy újabb sikerélményt jelent.
A mellékelt mintán is egy ilyen gyűjtőlap látható. Első ránézésre minden érme egyforma, de ahogy egyre több változat kerül a gyűjteménybe, a lap lassan megtelik különböző sziglákkal. Idővel szinte egy saját készítésű katalógussá válik.
Ez a módszer különösen hasznos olyan uralkodóknál, akiknek pénzeiből sok verőtő- és sziglaváltozat ismert. A gyűjtés így nem ér véget egyetlen érme megszerzésével, hanem egy hosszú, izgalmas kutatássá válik.
Talán éppen ez az Árpád-kori numizmatika egyik legnagyobb szépsége. Első pillantásra minden dénár hasonlónak tűnik, de aki közelebbről is megvizsgálja őket, hamar rájön, hogy szinte mindegyik egy kicsit más. És éppen ezek az apró különbségek teszik igazán izgalmassá a gyűjtést.
Amikor sikerül beszerezni egy új változatot, egyszerűen elővesszük a gyűjtőlapot, és berajzoljuk vagy bejelöljük az adott sziglát. Így egyetlen pillantással látható, mely változatok vannak már a gyűjteményünkben, és melyek hiányoznak még.
Ez nemcsak rendszerezi a gyűjteményt, hanem új célokat is ad. Minden újonnan megtalált szigla egy újabb sikerélményt jelent.
A mellékelt mintán is egy ilyen gyűjtőlap látható. Első ránézésre minden érme egyforma, de ahogy egyre több változat kerül a gyűjteménybe, a lap lassan megtelik különböző sziglákkal. Idővel szinte egy saját készítésű katalógussá válik.
Ez a módszer különösen hasznos olyan uralkodóknál, akiknek pénzeiből sok verőtő- és sziglaváltozat ismert. A gyűjtés így nem ér véget egyetlen érme megszerzésével, hanem egy hosszú, izgalmas kutatássá válik.
Talán éppen ez az Árpád-kori numizmatika egyik legnagyobb szépsége. Első pillantásra minden dénár hasonlónak tűnik, de aki közelebbről is megvizsgálja őket, hamar rájön, hogy szinte mindegyik egy kicsit más. És éppen ezek az apró különbségek teszik igazán izgalmassá a gyűjtést.
Kapcsolódó cikkek: