A legtöbb régi érme lapos. Éppen ezért sokakat meglep, amikor először vesznek kézbe egy homorú, tál alakú pénzt. Ezeket a különleges vereteket a numizmatikában tálkapénznek vagy csészepénznek nevezzük, és legismertebb képviselőik a Bizánci Birodalomból származnak.
A 11–13. században Bizánc pénzverése jelentős változáson ment keresztül. Az arany, réz és billonpénzek egy része enyhén homorú formát kapott. A kutatók máig vitatják, hogy ennek gyakorlati vagy inkább jelképes oka volt, de az biztos, hogy ezek a pénzek hamar a bizánci pénzverés egyik legismertebb ismertetőjegyévé váltak.
Magyarország történetében is találunk ilyen különleges érméket. III. Béla király uralkodása alatt olyan pénzek készültek, amelyek formájukban és stílusukban egyértelműen bizánci mintát követnek. Ez nem meglepő, hiszen III. Béla fiatal éveit Konstantinápolyban töltötte, ahol a császári udvarban nevelkedett. Manuel Komnénosz császár örökösének is szánták egy időben, így testközelből ismerhette meg a Bizánci Birodalom államszervezetét, kultúráját és természetesen pénzverését.
Amikor később Magyarország királya lett, ez a kapcsolat nem szakadt meg nyomtalanul. A bizánci hatás az építészetben, az udvari szokásokban és a pénzverésben is megfigyelhető. III. Béla tálkapénzei ennek kézzelfogható bizonyítékai.
A mellékelt képen jól látható a hasonlóság a bizánci és a magyar veretek között. Nem egyszerű másolatokról van szó, hanem egy olyan pénzverési hagyományról, amely egy uralkodó személyes életútján keresztül jutott el Magyarországra.
A tálkapénzek ezért nem csupán különleges alakjuk miatt érdekesek. Egy olyan történelmi kapcsolatot idéznek fel, amely összeköti a középkori Magyar Királyságot Európa egyik legerősebb birodalmával. Kevés érmetípus mesél ennyire látványosan arról, hogyan hatottak egymásra a középkori államok.
A 11–13. században Bizánc pénzverése jelentős változáson ment keresztül. Az arany, réz és billonpénzek egy része enyhén homorú formát kapott. A kutatók máig vitatják, hogy ennek gyakorlati vagy inkább jelképes oka volt, de az biztos, hogy ezek a pénzek hamar a bizánci pénzverés egyik legismertebb ismertetőjegyévé váltak.
Magyarország történetében is találunk ilyen különleges érméket. III. Béla király uralkodása alatt olyan pénzek készültek, amelyek formájukban és stílusukban egyértelműen bizánci mintát követnek. Ez nem meglepő, hiszen III. Béla fiatal éveit Konstantinápolyban töltötte, ahol a császári udvarban nevelkedett. Manuel Komnénosz császár örökösének is szánták egy időben, így testközelből ismerhette meg a Bizánci Birodalom államszervezetét, kultúráját és természetesen pénzverését.
Amikor később Magyarország királya lett, ez a kapcsolat nem szakadt meg nyomtalanul. A bizánci hatás az építészetben, az udvari szokásokban és a pénzverésben is megfigyelhető. III. Béla tálkapénzei ennek kézzelfogható bizonyítékai.
A mellékelt képen jól látható a hasonlóság a bizánci és a magyar veretek között. Nem egyszerű másolatokról van szó, hanem egy olyan pénzverési hagyományról, amely egy uralkodó személyes életútján keresztül jutott el Magyarországra.
A tálkapénzek ezért nem csupán különleges alakjuk miatt érdekesek. Egy olyan történelmi kapcsolatot idéznek fel, amely összeköti a középkori Magyar Királyságot Európa egyik legerősebb birodalmával. Kevés érmetípus mesél ennyire látványosan arról, hogyan hatottak egymásra a középkori államok.
Kapcsolódó cikkek: