A magyar történelem első évszázadából kevés tárgy tud olyan közvetlenül mesélni, mint egy korabeli érme. Orseolo Péter dénárja különösen érdekes közülük. Nem azért, mert egyetlen példány létezne belőle, hanem azért, mert a kétszer is magyar trónra kerülő király pénzverését lényegében egyetlen ismert pénztípus képviseli.
Ez az ÉH 2 dénár.
Egyetlen apró ezüstpénz-típus egy olyan uralkodótól, akinek története tele volt trónharccal, száműzetéssel, visszatéréssel és bukással.
Szent István után minden bizonytalanná vált
1038-ban meghalt Szent István. Az általa létrehozott keresztény Magyar Királyság fennmaradt, de azonnal megjelent a kérdés: ki tudja folytatni az első király művét? Az államalapító király pénzverésének egyik legfontosabb emléke az ÉH–1 dénár, amely közvetlen előzménye annak a pénztörténeti korszaknak, amelyben Péter érméje megszületett.
A trónra Orseolo Péter került.
Péter nem az Árpád-ház férfiágából származott. Velencei kapcsolatokkal rendelkező uralkodó volt, Szent István nővérének fia. Magyar királysága pedig szinte kezdettől konfliktusokkal terhelt.
Első uralkodása mindössze 1038-tól 1041-ig tartott. Elűzték az országból, és Aba Sámuel lett a király.
Ezzel azonban Péter története nem ért véget.
1044-ben visszatért, és ismét megszerezte a magyar koronát. Második uralkodása 1046-ig tartott, amikor újra elvesztette hatalmát – ezúttal végleg.
Kétszer lett Magyarország királya. Kétszer veszítette el a trónt. A numizmatikában mégis egyetlen alapvető pénztípus őrzi a nevét.
Egy érme egy egész uralkodáshoz
Ez teszi különlegessé Orseolo Péter pénzverését.
Ha Szent István vagy a későbbi Árpád-házi királyok pénzeit vizsgáljuk, több típus, változat és hosszabb pénzverési folyamat rajzolódhat ki előttünk. Az Árpád-házi pénzverés apró ezüstjei jól mutatják, milyen gazdag pénztörténeti világ alakult ki a következő évszázadokban. Péternél egészen más a helyzet.
A klasszikus magyar numizmatikai meghatározás szerint pénze az ÉH 2. A cikkben bemutatott Orseolo Péter ÉH–2 dénár ennek a különleges, korai magyar pénztípusnak egy fennmaradt példánya.
Egy kisméretű ezüstdénár, amely első pillantásra talán nem tűnik különösebben látványosnak. Történeti jelentősége azonban annál nagyobb.
Ez a pénz köti össze a gyűjtőt azzal a néhány viharos esztendővel, amely Szent István halálát követte.
Mit látunk Péter dénárján?
Az érme központi motívuma a kereszt. Ez nem véletlen.
A 11. századi magyar pénzek nem pusztán fizetőeszközök voltak. Megjelenésük azt a politikai és vallási világot is kifejezte, amelyhez az új Magyar Királyság tartozni kívánt.
Az érme feliratai még közvetlenebbül beszélnek.
Az egyik oldalon Péter király neve jelenik meg, a másikon pedig a REGIA CIVITAS körirat.
Két rövid latin felirat, mégis szinte egy egész korszak sűrűsödik beléjük: király, kereszténység, királyi hatalom és pénzverés.
Egy olyan ország jelképei, amely ekkor még alig néhány évtizede tartozott a keresztény európai királyságok közé.
Miért nincs évszám az érmén?
A mai pénzekhez szokott szem ösztönösen keresi az évszámot.
Péter dénárján azonban hiába keresnénk.
A korai Árpád-kori magyar érméken még nem találunk olyan évszámos keltezést, amilyet a későbbi pénzeknél természetesnek veszünk. Az érmét ezért nem egy rávert évszám alapján kapcsoljuk az uralkodóhoz.
A meghatározásban az uralkodó neve, a körirat, az éremkép és a numizmatikai szakirodalom segít.
Ezért olyan fontos egy régi érme pontos azonosítása. Egy több száz vagy akár közel ezer éves pénznél néhány betű, egy kereszt formája vagy a körirat részlete sokkal többet mondhat, mint első pillantásra gondolnánk.
Miért csak egy pénztípus?
Erre nincs olyan egyszerű válasz, hogy Péter „kevés pénzt veretett”.
A fennmaradt pénzekből nem lehet közvetlenül megmondani, hány érme készült egykor. Amit viszont ma látunk, az feltűnően szűk numizmatikai örökség.
Péter két uralkodási időszaka együtt sem volt hosszú, ráadásul mindkettőt súlyos politikai konfliktusok kísérték.
Uralkodása nem egy évtizedeken át stabilan működő királyság története volt. Elűzés, ellenkirály, visszatérés és újabb bukás követte egymást.
Ehhez képest különösen beszédes, hogy pénzverésének emléke egyetlen alapvető típusban maradt fenn.
Mintha a történelem egyetlen érmébe sűrítette volna Péter magyarországi uralmát.
Ritka érme – de nem ezért érdekes igazán
Egy régi érme ritkaságát természetesen a fennmaradt példányok száma, az állapot és az adott változat is befolyásolja. Orseolo Péter dénárjának azonban van egy olyan vonzereje, amelyet pusztán ritkasági fokozattal nehéz kifejezni.
Ha valaki Péter király pénzét szeretné elhelyezni egy Árpád-kori magyar érmegyűjteményben, nincs hosszú típussor, amelyből válogathat.
Ez a típus jelenti Péter pénzverését.
Ez numizmatikailag egészen más helyzet, mint amikor egy hosszú ideig uralkodó király tucatnyi különböző pénzveretéből választunk egyet.
Az ÉH 2 nem egyszerűen „egy Péter-dénár”.
Ez az a pénztípus, amelyen keresztül Orseolo Péter neve fennmaradt a magyar pénztörténetben.
Egy apró tárgy Szent István utáni Magyarországról
Talán ez benne a legizgalmasabb.
Ha ma kézbe veszünk egy Orseolo Péter-dénárt, időben szinte közvetlenül Szent István korának folytatásához érünk vissza.
Magyarország ekkor még nagyon fiatal keresztény királyság volt. Az államalapító király már nem élt, az utódlás bizonytalan volt, és még egyáltalán nem lehetett magától értetődőnek tekinteni azt a történelmi folytonosságot, amelyet ma már ismerünk.
Péter jött, elbukott, visszatért, majd ismét elbukott.
A királyság túlélte.
És fennmaradt egy pénztípus is, amely közel ezer évvel később még mindig kimondja a nevét.
Péter király.
Felhasznált szakirodalom és források
Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Battenberg, München, 1979.
Unger Emil: Magyar éremhatározó. Ajtósi Dürer Könyvkiadó, Budapest, 1997.
CoinPoint – Orseolo Péter ÉH–2 dénár, termékadatlap.
CoinPoint Kisokos – Szent István ÉH–1 dénárja és az államalapítás.