II. András dénárjai – Az Aranybulla korának pénzei
II. András 1205-ben került a magyar trónra, és harmincéves uralkodása az Árpád-kor egyik legmozgalmasabb időszaka lett. 1213-ban meggyilkolták feleségét, Gertrúd királynét, 1217-ben maga a király indult a Szentföldre az ötödik keresztes hadjárat résztvevőjeként, 1222-ben pedig kiadta uralkodása legismertebb dokumentumát, az Aranybullát. Ebben a politikailag és gazdaságilag is változó világban forogtak azok az apró ezüstpénzek, amelyeket ma II. András dénárjaiként gyűjtünk.
Mit mesélnek II. András dénárjai?
II. András pénzei az Árpád-kori magyar pénzverés egyik legváltozatosabb csoportját alkotják. Dénárjain uralkodói alakok, címerpajzsok, építészeti elemek, állatok és különféle szimbolikus motívumok jelennek meg. Ismert olyan típusa is, amelyen a koronás király karddal és országalmával látható, a másik oldalon pedig a magyar vágásokat hordozó címerpajzs szerepel.
Mindez egy alig néhány tized grammos ezüstlapkán. Éppen ezért egy II. András-dénár több egyszerű fizetőeszköznél: egy XIII. századi miniatűr képes üzenet az uralkodóról és a királyságról.
Valóban pénzrontó király volt?
II. András pénzpolitikáját sokáig meglehetősen egyszerűen értékelték: a régebbi történetírásban gyakran olyan királyként jelent meg, aki bevételeinek növelése érdekében újra és újra lecserélte, illetve rontotta a pénzt. A modernebb numizmatikai és történeti kutatások ennél árnyaltabb képet mutatnak.
A vizsgálatok szerint II. András pénzei átlagosan nehezebbek voltak közvetlen elődei vereteinél, és arra sincs megfelelő bizonyíték, hogy évente többször kötelező pénzcserét hajtott volna végre. Kálnoki-Gyöngyössy Márton kutatásai alapján II. András valóban megpróbálta átalakítani a pénzügyigazgatást és a pénzverést, de reformjai nem tekinthetők maradéktalan sikernek.
Ennek egyik oka, hogy a magyar királyi pénzeknek erős vetélytársuk volt: a jó minőségű friesachi dénárok, amelyek nagy mennyiségben forogtak a korabeli Magyarországon. Vagyis nem egyszerűen „jó” vagy „rossz” pénzek történetéről beszélünk, hanem egy átalakuló középkori pénzrendszerről.
Dénár és obulus – már kellett az aprópénz
II. András korában a dénár mellett egyre rendszeresebben jelent meg az obulus, vagyis a féldénár. Ez első pillantásra apró változásnak tűnhet, valójában sokat elmond a gazdaságról: a pénzhasználat terjedésével egyre nagyobb szükség volt kisebb címletre is.
A korabeli pénzrendszer tehát nem csupán abból állt, hogy a király ezüstből dénárokat veretett. A pénzek súlya, finomsága, beváltása és időszakos megújítása mind a királyi pénzügyek részét képezte.
Mi volt a kamarahaszna?
A pénzverés a középkori uralkodó számára bevételi forrás is volt. A régi pénzek új pénzre történő kötelező átváltásából származó királyi jövedelmet kamarahasznának – lucrum camerae – nevezzük. II. András korában ennek rendszere is változott, és olyan megoldások jelentek meg, amelyek a pénzújítás elmaradása esetén is biztosíthattak bevételt a kincstárnak.
Ezért érdekes pénztörténeti dokumentum az 1222-es Aranybulla is. Nemcsak a király és előkelők viszonyáról szólt, hanem gazdasági és pénzügyi kérdéseket is szabályozott, köztük a királyi pénz használatát.
Egy dénár az Aranybulla korából
Talán ez adja II. András pénzeinek legnagyobb történelmi vonzerejét. Ezek az apró ezüstök akkor cseréltek gazdát, amikor magyar seregek indultak a Szentföldre, amikor megszületett az Aranybulla, és amikor Magyarország gazdasági és társadalmi rendszere jelentős átalakuláson ment keresztül.
Ma egy ilyen dénár könnyedén elfér két ujjunk között. Nyolcszáz évvel ezelőtt azonban egy európai királyság mindennapi gazdaságának része volt.
Kapcsolódó érme a CoinPoint kínálatából:
II. András ÉH-148 dénár vásárlása
II. András dénár ÉH-154 vásárlása
Felhasznált szakirodalom és források
Kálnoki-Gyöngyössy Márton: II. András kísérlete a pénzügyigazgatás reformjára
Kálnoki-Gyöngyössy Márton: Gondolatok II. András pénzveréséről
ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet – Aranybulla 800: A kincstári reformok
Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont – II. András (1205–1235) dénár
Kapcsolódó cikkek
Körmöcbánya – ahol a hegy mélyéből pénz született
Numizmatikai rövidítések és katalógusjelölések
Az Árpád-ház pénzei