Egy magyar király pénze, amely elsőre idegennek látszik
III. Béla 1172 és 1196 között uralkodott Magyarországon. Ifjúként a konstantinápolyi udvarban élt, és egy ideig a bizánci császári trón várományosa volt. Magyarországra olyan tapasztalatokkal tért haza, amelyek a magyar udvartól eltérő világhoz kapcsolták. Ez fontos történelmi háttér a pénzeihez, de önmagában még nem magyarázza meg valamennyi szokatlan éremképüket.
Az uralkodásához sorolt rézpénzek között két feltűnően különböző csoporttal találkozunk. A hagyományosan bizánci típusúnak nevezett vereteken uralkodóalakok és Szűz Mária jelennek meg. A kufikus jellegű rézpénzeken viszont az írást utánzó jelek uralják a felületet. Ezeket érdemes külön megismerni: a két csoport képi világa más kérdéseket vet fel.
Mit jelent a kufikus elnevezés?
A kufikus az arab írás egyik korai, jellegzetesen szögletes írásváltozatának elnevezése. Határozott vonalai és hangsúlyos vízszintes tagolása miatt feliratokon és díszítőművészeti alkotásokon is felismerhető. A magyar pénzek neve az erre emlékeztető megjelenésből ered.
A pszeudokufikus, vagyis kufikus írást utánzó megjelölés pontosabban érzékelteti a különbséget: az érmék jelsora nem olvasható összefüggő arab szövegként. Ezért egy-egy betűnek látszó részlethez nem rendelhetünk önkényesen fordítást, uralkodónevet vagy vallási mondatot. Az íráskép hasonlósága önmagában a készítők nyelvét és vallását sem bizonyítja.
Mit látsz a saját szemeddel az érmén?
A bemutatott CoinPoint-példány bal oldali felén gyöngykörök fogják közre a jeleket. Középen egymás alá rendezett, vízszintes vonalakhoz kapcsolódó alakzatok sorakoznak: egyenes szárak, hurkok és kampós formák. A külső sávban körszerű jelek váltakoznak rövid vonásokkal. Az összhatás valóban írott szövegre emlékeztet.
A jobb oldalon a belső rajzolat kisebb területet foglal el, ezért több üres felület marad körülötte. A két oldal összehasonlítása sokkal többet mond, mint egyetlen részlet kinagyítása. Érdemes először az egész elrendezést megfigyelni, és csak utána keresni az apró eltéréseket.
Az Ibériai-félszigetig vezethet a nyom
A lehetséges előképek keresése a mai Spanyolország területére vezet. Nagy Péter Tamás 2016-os tanulmánya a CNH I. 101-es magyar típus előlapját Abd Allah ibn Ijád murciai uralkodó egyik aranydínárjával hozta kapcsolatba. A hátlapi jelekhez pedig az Almorávidák pénzei között keresett párhuzamot.
Értelmezése szerint a magyar érme két oldalához két különböző iszlám pénz előlapjának mintáját használhatták fel. Ez izgalmas kutatói következtetés, amelyet az éremképek összehasonlítása támaszt alá. Azt viszont nem árulja el, milyen útvonalon, kinek a közvetítésével kerülhettek az előképek a magyar pénzverők elé.
Egy aranypénz rajzolatának átvétele természetesen nem jelenti az értékének átvételét. A magyar rézveret és a feltételezett arany előkép között elsősorban képi kapcsolatot keresünk.
Miért készült rézből, és mennyit érhetett?
A magyar pénzverésben megszokott ezüst mellett a réz kibocsátása külön magyarázatra szorul. A kutatás pénzrendszeri változtatással, illetve az ezüst rendelkezésre állásával kapcsolatos lehetőségeket is felvetett. A pontos gazdasági okot és a rézpénzek ezüsthöz viszonyított értékét azonban nem kezelhetjük lezárt kérdésként.
Ezért nem állíthatjuk biztosan, hogy egy ilyen pénzért meghatározott mennyiségű kenyeret vagy bort lehetett vásárolni. A kufikus rézpénz kifejezés az anyagot és a megjelenést nevezi meg; önmagában nem ad korabeli árfolyamot vagy vásárlóértéket.
A leletek közelebb visznek a valódi használathoz
A múzeumi nyilvántartások konkrét lelőhelyekhez kapcsolják ezeket az érméket. A Ferenczy Múzeumi Centrum több, Abony–Kisbalaton dűlőből származó, CNH I. 101-ként meghatározott darabot őriz. A Magyar Nemzeti Digitális Archívumban szereplő egyik példány 1,10 grammos és 22,4 milliméter átmérőjű.
Egy ilyen adatnak elsősorban az a jelentősége, hogy ellenőrizhető tárgyhoz és lelőhelyhez tartozik. Egyetlen darab tömege még nem az egész típus súlyszabványa, ahogyan egy lelőhely sem rajzolja meg önmagában a teljes pénzforgalmat. A kutatás sok hasonló adat összevetéséből építkezik.
Apró jelek, sokféle változat
Tóth Csaba, Kiss József Géza és Fekete András részletes osztályozása három fő típust és számos változatot különített el. Az általuk feldolgozott első típusnál 166 sziglavariációt rögzítettek. Ez az adott vizsgálat eredménye, nem minden kufikus pénz végleges változatszáma.
A szigla apró, megkülönböztető mellékjegy. Keresésekor az alakja mellett a helyzetét is vizsgálni kell. Egy pont vagy vonás különbsége érdekes lehet, de önmagában nem árul el biztos verdehelyet vagy pénzverőmestert. A leggyakoribb típus meghatározásánál a CNH I. 101, Huszár 73 és ÉH 115 hivatkozásokkal találkozhatsz.
Mire figyelj gyűjtőként?
Ezeknél az érméknél a jól megfigyelhető részletek sokszor többet segítenek a választásban, mint az összhatás. Két hasonló állapotú darab közül az lehet érdekesebb a saját gyűjteményedhez, amelyiken a keresett mellékjegy világosan látható.
- Mindkét oldalt vizsgáld meg. Az egyik oldalon szép veret a másikon lehet gyenge vagy hiányos.
- Figyeld a köriratot és a lapkaszélt. A félrecsúszott verés miatt éppen az azonosításhoz fontos részlet maradhatott le.
- Válaszd külön a jelet és a sérülést. Egy karcolás vagy felületi hiány ne váljon tévesen új változattá.
- Hasonlíts össze több fotót. Az eltérő megvilágítás ugyanazt a részletet feltűnővé vagy alig láthatóvá teheti.
- Jegyezd fel a hivatkozást. A katalógus neve, a típus és a változat száma együtt legyen meg a nyilvántartásodban.
Ha éppen a mellékjegyek érdekelnek, a sziglák szerinti Árpád-kori érmegyűjtésről szóló cikkünk segít továbbindulni. A részletes összehasonlításhoz az Az Árpád-kori magyar pénzek katalógusa I. című kötetet is megtalálod a szakirodalmi kínálatunkban.
Egy kis rézpénz, amely sok kérdést megőrzött
A kufikus pénzek történetében egyszerre van jelen a felismerés öröme és a nyitott kérdések izgalma. A jellegzetes rajzolat alapján hamar megtalálhatjuk a pénzcsoportot, az apró eltérések vizsgálata viszont újra és újra visszahív a nagyítóhoz és a katalógushoz.
Éppen ezért egy ilyen érme önálló gyűjtési terület kezdete is lehet. A CoinPoint III. Béla-rézpénzei között több példányt összehasonlíthatsz; az aktuális elérhetőséget és a részletes adatokat az egyes termékoldalakon találod.
Felhasznált szakirodalom és források
- Tóth Csaba – Kiss József Géza – Fekete András: III. Béla kufikus jellegű rézpénzeinek osztályozása. Numizmatikai Közlöny, 2009–2010, 73–87. A szerző által közzétett tanulmány.
- Nagy, Péter T.: “Islamic” Artifacts in Hungary from the Reign of Béla III (1172–1196): Two Case Studies. Annual of Medieval Studies at CEU 22 (2016), 49–61. A tanulmány teljes szövege.
- Magyar Pénzmúzeum: III. Béla rézpénze és bizánci udvari háttere; a királyalakos típus múzeumi ismertetője.
- Ferenczy Múzeumi Centrum – Magyar Nemzeti Digitális Archívum: III. Béla kufikus rézpénze, Abony–Kisbalaton dűlő, CNH I. 101; leltári szám: 2014.12.17.57.
- The Metropolitan Museum of Art: The Development and Spread of Calligraphic Scripts – a kufikus írás jellemzői.
A cikkben bemutatott érmék fényképei és példányadatai a CoinPoint saját termékoldalairól származnak.
Kapcsolódó CoinPoint-tartalom
A korszak további pénztípusait az Árpád-házi és középkori magyar pénzek témakörében ismerheted meg.