Napfogyatkozás egy Árpád-házi dénáron?
Kedves csillagász barátaim, most egy pillanatra kölcsönkérjük a szakmátokat.
Mi, numizmatikusok ugyanis időnként nemcsak lefelé nézünk az érmékre, hanem felfelé is az égre.
Ennek pedig most különösen jó apropója van: 2026. augusztus 12-én részleges napfogyatkozás lesz megfigyelhető Magyarországról.
És létezik egy közel 750 éves magyar ezüstpénz, amelyen egyes kutatások szerint szintén napfogyatkozást láthatunk.Ez V. István ÉH 260 dénárja.
Ez a rövid uralkodási idő azért lesz mindjárt érdekes, mert a pénzhez kapcsolódó csillagászati esemény éppen 1270-bentörtént.
Az ÉH 260 tehát egy Árpád-házi ezüstdénár, amelynek egyik oldalán különös égi motívum látható.
De vajon mit akart vele ábrázolni a vésnök?
A régebbi magyar numizmatikai leírásban, a CNH-ban az ábrázolás asztronómiai képként, „fogyó napként” szerepel.
Más katalógusleírások viszont eltérően értelmezik a motívumot.
Vagyis már jóval azelőtt, hogy modern csillagászati számításokat kezdtünk volna összevetni az érmével, feltűnt a numizmatikusoknak, hogy valami szokatlan történik ezen az apró pénzen.
Az ÉH 260 esetében felvetette, hogy az érmekép egy 1270-ben bekövetkezett napfogyatkozást ábrázolhat.
És itt kezd érdekessé válni a dolog.március 23-án valóban gyűrűs napfogyatkozás történt.
Gyűrűs napfogyatkozáskor a Hold elhalad a Nap előtt, de látszó mérete kisebb a Napénál, ezért nem takarja el teljesen. A Nap külső része fényes gyűrűként marad látható.
Vagyis ha valaki ezt közel nyolcszáz évvel ezelőtt megfigyelte, nem egyszerűen azt látta, hogy „kicsit sötétebb lett”.
Egy fekete korong jelent meg a Nap előtt, körülötte fénylő gyűrűvel.
Egy XIII. századi ember számára ez aligha lehetett hétköznapi látvány.
A napfogyatkozás tehát néhány héttel IV. Béla halála előtt következett be – nem utána.
Ez fontos, mert itt nagyon könnyű lenne utólag szép történetet gyártani az égi jelenség és a trónváltozás közé.
Mi ezt nem tesszük.
Azt tudjuk, hogy volt egy látványos napfogyatkozás 1270-ben.
Azt tudjuk, hogy V. István pénzén található egy különös, régóta asztronómiai jellegűnek is értelmezett motívum.
És létezik olyan szakmai felvetés, amely a kettőt összekapcsolja.
Ennyi már önmagában is elég érdekes.
Mi, numizmatikusok ugyanis időnként nemcsak lefelé nézünk az érmékre, hanem felfelé is az égre.
Ennek pedig most különösen jó apropója van: 2026. augusztus 12-én részleges napfogyatkozás lesz megfigyelhető Magyarországról.
És létezik egy közel 750 éves magyar ezüstpénz, amelyen egyes kutatások szerint szintén napfogyatkozást láthatunk.Ez V. István ÉH 260 dénárja.
Először tisztázzuk: V. István
V. István IV. Béla fia volt, és mindössze két évig, 1270 és 1272 között uralkodott Magyarországon.Ez a rövid uralkodási idő azért lesz mindjárt érdekes, mert a pénzhez kapcsolódó csillagászati esemény éppen 1270-bentörtént.
Az ÉH 260 tehát egy Árpád-házi ezüstdénár, amelynek egyik oldalán különös égi motívum látható.
De vajon mit akart vele ábrázolni a vésnök?
Mit látunk az érmén?
Ez már önmagában érdekes kérdés.A régebbi magyar numizmatikai leírásban, a CNH-ban az ábrázolás asztronómiai képként, „fogyó napként” szerepel.
Más katalógusleírások viszont eltérően értelmezik a motívumot.
Vagyis már jóval azelőtt, hogy modern csillagászati számításokat kezdtünk volna összevetni az érmével, feltűnt a numizmatikusoknak, hogy valami szokatlan történik ezen az apró pénzen.
És akkor jött 1270
Maróti Tamás csillagászati szempontból is megvizsgálta az Árpád-házi pénzek egyes különös motívumait.Az ÉH 260 esetében felvetette, hogy az érmekép egy 1270-ben bekövetkezett napfogyatkozást ábrázolhat.
És itt kezd érdekessé válni a dolog.március 23-án valóban gyűrűs napfogyatkozás történt.
Gyűrűs napfogyatkozáskor a Hold elhalad a Nap előtt, de látszó mérete kisebb a Napénál, ezért nem takarja el teljesen. A Nap külső része fényes gyűrűként marad látható.
Vagyis ha valaki ezt közel nyolcszáz évvel ezelőtt megfigyelte, nem egyszerűen azt látta, hogy „kicsit sötétebb lett”.
Egy fekete korong jelent meg a Nap előtt, körülötte fénylő gyűrűvel.
Egy XIII. századi ember számára ez aligha lehetett hétköznapi látvány.
Az időpont pedig különösen érdekesIV. Béla 1270. május 3-án halt meg.
Fia, V. István ezután lett Magyarország királya.A napfogyatkozás tehát néhány héttel IV. Béla halála előtt következett be – nem utána.
Ez fontos, mert itt nagyon könnyű lenne utólag szép történetet gyártani az égi jelenség és a trónváltozás közé.
Mi ezt nem tesszük.
Azt tudjuk, hogy volt egy látványos napfogyatkozás 1270-ben.
Azt tudjuk, hogy V. István pénzén található egy különös, régóta asztronómiai jellegűnek is értelmezett motívum.
És létezik olyan szakmai felvetés, amely a kettőt összekapcsolja.
Ennyi már önmagában is elég érdekes.
Biztosan napfogyatkozás van az ÉH 260-on?
Nem.
És szerintem ezt fontos kimondanunk.
A napfogyatkozás értelmezés, nem bizonyított tény.
Nincs korabeli írott forrásunk arról, hogy V. István utasította volna a pénzverőt: „tegyétek rá a márciusi napfogyatkozást”.
Azt sem tudjuk egy feliratból kiolvasni az érméről, hogy az ábrázolás pontosan mit jelent.
Viszont az 1270-es csillagászati esemény valóban megtörtént, az érme kronológiája illeszkedik a korszakhoz, és maga a különös motívum is lehetőséget ad erre az értelmezésre.
Ezért a helyes megfogalmazás szerintem:
az ÉH 260 egyik lehetséges és rendkívül érdekes értelmezése szerint napfogyatkozást ábrázol.
És szerintem ezt fontos kimondanunk.
A napfogyatkozás értelmezés, nem bizonyított tény.
Nincs korabeli írott forrásunk arról, hogy V. István utasította volna a pénzverőt: „tegyétek rá a márciusi napfogyatkozást”.
Azt sem tudjuk egy feliratból kiolvasni az érméről, hogy az ábrázolás pontosan mit jelent.
Viszont az 1270-es csillagászati esemény valóban megtörtént, az érme kronológiája illeszkedik a korszakhoz, és maga a különös motívum is lehetőséget ad erre az értelmezésre.
Ezért a helyes megfogalmazás szerintem:
az ÉH 260 egyik lehetséges és rendkívül érdekes értelmezése szerint napfogyatkozást ábrázol.
Miért kerülhetett egyáltalán égi jelenség pénzre?
A Nap, a Hold és a csillagok egyáltalán nem voltak idegenek a középkori pénzek képi világától.
Maróti más Árpád-házi érméknél is vizsgált olyan motívumokat, amelyek kapcsolatba hozhatók korabeli csillagászati eseményekkel. Ezek között II. András, IV. Béla és Szent László egyes pénzei is szerepelnek.
Ettől természetesen még nem lesz minden körből Nap és minden félholdból valódi csillagászati esemény.
Éppen ezért kell óvatosan bánnunk az ilyen megfejtésekkel.
De a lehetőség izgalmas.
Maróti más Árpád-házi érméknél is vizsgált olyan motívumokat, amelyek kapcsolatba hozhatók korabeli csillagászati eseményekkel. Ezek között II. András, IV. Béla és Szent László egyes pénzei is szerepelnek.
Ettől természetesen még nem lesz minden körből Nap és minden félholdból valódi csillagászati esemény.
Éppen ezért kell óvatosan bánnunk az ilyen megfejtésekkel.
De a lehetőség izgalmas.
Egy apró ezüstpénz és az égbolt
Talán ez az egész történet legszebb része.
Egy V. István-dénár ma elfér két ujjunk között.
Valamikor a XIII. században fizettek vele. Kézről kézre járt, elveszhetett, elrejthették, majd évszázadokkal később egy gyűjteménybe kerülhetett.
Közben az égbolt ugyanaz maradt fölötte.
1270-ben emberek felnéztek, és látták, ahogy a Hold a Nap elé kerül.
Mi pedig közel 750 évvel később egy apró ezüstpénzt nézünk, és feltesszük a kérdést:
lehetséges, hogy ugyanazt az eseményt látjuk rajta?
Biztos választ egyelőre nem tudunk adni.
De talán éppen ezért érdekes.
Egy V. István-dénár ma elfér két ujjunk között.
Valamikor a XIII. században fizettek vele. Kézről kézre járt, elveszhetett, elrejthették, majd évszázadokkal később egy gyűjteménybe kerülhetett.
Közben az égbolt ugyanaz maradt fölötte.
1270-ben emberek felnéztek, és látták, ahogy a Hold a Nap elé kerül.
Mi pedig közel 750 évvel később egy apró ezüstpénzt nézünk, és feltesszük a kérdést:
lehetséges, hogy ugyanazt az eseményt látjuk rajta?
Biztos választ egyelőre nem tudunk adni.
De talán éppen ezért érdekes.
Szerdán pedig mindenki nézzen felfelé!
augusztus 12-én újra napfogyatkozás lesz.
Ha aznap felnézünk az égre, tudni fogjuk, mit látunk és miért történik.
Ha pedig utána előveszünk egy V. István ÉH 260 dénárt, kezdődhet a numizmatikai vita:
„Na jó… és vajon ők is ezt verték rá?”
Csillagász barátaim ezen a ponton nyugodtan javíthatnak.
De az érmét azért mi határozzuk meg. ????
Ha pedig utána előveszünk egy V. István ÉH 260 dénárt, kezdődhet a numizmatikai vita:
„Na jó… és vajon ők is ezt verték rá?”
Csillagász barátaim ezen a ponton nyugodtan javíthatnak.
De az érmét azért mi határozzuk meg. ????
Felhasznált szakirodalom
Maróti Tamás: az Árpád-házi pénzeken megjelenő csillagászati események vizsgálata; az ÉH 260 esetében az 1270-es napfogyatkozással való kapcsolat felvetése. A tanulmány a Numizmatikai Közlöny 108–109. kötetében jelent meg.
Réthy László: Corpus Nummorum Hungariae – az ÉH 260 megfelelő típusának éremképét már a korábbi katalógusirodalom is asztronómiai jelleggel, „fogyó napként” írta le.
Réthy László: Corpus Nummorum Hungariae – az ÉH 260 megfelelő típusának éremképét már a korábbi katalógusirodalom is asztronómiai jelleggel, „fogyó napként” írta le.
Kapcsolódó cikk: