Egy régi ezüstpénzt nézünk, és valami furcsa a peremén. Nem teljesen kerek, a körirat egy része túl közel kerül a széléhez, esetleg néhány betű vagy a külső díszítés egy része hiányzik.
Körülnyírták?
Lehetséges. De egy szabálytalan perem önmagában még nem bizonyítja.
A történeti pénzek vizsgálatánál ugyanis külön kell választanunk az eredetileg szabálytalan éremlemezt, a későbbi sérülést vagy anyagvesztést és a valódi, szándékos körülnyírást.
Mit jelent a körülnyírás?
Körülnyírásról akkor beszélünk, amikor egy érme pereméről utólag és szándékosan távolítanak el fémet.
Ennek elsősorban az arany- és ezüstpénzeknél volt gazdasági értelme. Ha valaki egyetlen érméről csak kis mennyiségű nemesfémet vágott vagy más módon távolított el, az első pillantásra alig lehetett feltűnő. Nagyobb mennyiségű pénznél megismételve azonban az összegyűjtött ezüst vagy arany már számottevő értéket képviselhetett.
Az érme közben továbbra is forgalomban maradhatott.
A körülnyírás tehát lényegében azt használta ki, hogy a nemesfémpénznek nemcsak névértéke, hanem maga az anyaga is értéket képviselt.
Miért nem olyan egyszerű felismerni?
A modern érmék szabályos alakjához szokott szem számára egy hullámos vagy szabálytalan perem könnyen gyanús lehet.
Csakhogy sok ókori és középkori pénz eleve nem tökéletesen szabályos lapkára készült.
A kézzel vert pénzeknél az éremlemezek előállítása is kézi munkafolyamat volt. Emiatt az alakjuk, átmérőjük és vastagságuk eltérhetett egymástól, a perem pedig már eredetileg is lehetett egyenetlen.
A történeti pénzverés technológiájáról részletesebben a Pénzverés régen és most – Hogyan készültek az érmék évszázadokkal ezelőtt? című Kisokos-cikkben írtam.
Ezért fontos alapszabály: nem minden szabálytalan vagy hiányos perem körülnyírás.
Négy különböző jelenséget érdemes elkülöníteni
Egy régi érme szélének szabálytalansága többféle okból alakulhatott ki.
1. Eredetileg szabálytalan lapka: az érme már a verés pillanatában sem volt tökéletesen kerek.
2. Nem központosított verés: a verőtő mintázatának egy része lelóghatott a lapkáról, ezért a körirat vagy a gyöngykör bizonyos részei eleve nem kerültek rá az érmére.
3. Későbbi sérülés vagy anyagvesztés: ütés, törés, erős korrózió vagy más mechanikai hatás miatt az érme pereméből később is elveszhetett egy darab.
4. Körülnyírás: a fémet tudatosan távolították el a pénz széléről.
A sérülések és a már a készítés során kialakult eltérések elkülönítéséről a Verőtőhiba vagy sérülés? Nem mindegy, mit látsz az érmén című cikkben is részletesen írtam.
Miből lehet körülnyírásra gyanakodni?
Én először mindig pontosan meghatározom az érmét.
Csak akkor tudjuk megmondani, hogy egy perem szokatlan-e, ha tudjuk, milyen pénztípusnak kellene előttünk lennie. Ehhez fontos az uralkodó, a címlet, a pénzverde, az éremkép, a felirat, az átmérő és a tömeg meghatározása.
Ennek menetét a Milyen érme ez? – Így azonosítom lépésről lépésre című útmutatóban mutattam be.
Ezután összehasonlítom az érmét az adott típus ismert példányaival.
Ha a vizsgált darab átmérője feltűnően kisebb, a külső motívumok vagy a körirat több helyen hiányzik, és a tömege is alacsonyabb a típusnál megszokottnál, az már erősítheti a körülnyírás gyanúját.
De egyik jel sem értelmezhető önmagában.
A körirat és a gyöngykör is árulkodhat
A szándékos körülnyírás egyik lehetséges következménye, hogy az érme külső mintázatából is eltűnik valamennyi.
A körirat betűi, a gyöngykör vagy más, a perem közelében elhelyezkedő elemek részben hiányozhatnak.
Ehhez azonban tudnunk kell, hogy eredetileg hol helyezkedtek el ezek az elemek. A körirat, a perem, a gyöngykör és más numizmatikai fogalmak magyarázatát az Az érme részei – Mit látunk egy pénzérmén? című Kisokosban találod.
Ismét fontos azonban az óvatosság. Ha a verés eleve nem volt központosított, a felirat egy része úgy is hiányozhat, hogy az érméből soha nem vágtak le semmit.
A tömeg segíthet, de nem döntő bizonyíték
Egy körülnyírt érme természetesen veszít a tömegéből.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden könnyebb történeti pénzt körülnyírtak.
A kézzel készített pénzek között már eredetileg is lehetett tömegeltérés, a hosszú forgalmi használat kopást okozhatott, a korrózió pedig szintén járhatott anyagvesztéssel.
Ezért mindig a típust, a tömeget, az átmérőt, a peremet és az éremképet együtt kell vizsgálni.
Egy történeti megoldás: a hosszú kereszt
A körülnyírás elleni védekezés egyik nagyon szemléletes példáját az angol középkori pénzverés adja.
III. Henrik uralkodása alatt, 1247-ben vezették be az úgynevezett voided long cross penny típust. A hátlapi hosszú kereszt egészen az érme széléig futott.
Ennek egyik célja éppen az volt, hogy a körülnyírás könnyebben felismerhető legyen. Ha valaki a pénz széléből levágott, a kereszt végéből is eltűnt egy rész.
Ez jól mutatja, hogy a körülnyírás nem pusztán mai numizmatikai érdekesség: olyan valós pénzforgalmi probléma volt, amelyre magának a pénzverésnek is reagálnia kellett.
A gépi pénzverés új védelmet hozott
A pénzverési technológia fejlődésével egyre szabályosabb érméket lehetett készíteni, és a perem kialakítása is egyre fontosabbá vált.
A szabályos recézés, a peremdíszítés vagy a peremfelirat nemcsak esztétikai elem lehetett. Egy ilyen peremből sokkal nehezebb volt észrevétlenül fémet eltávolítani, mert a beavatkozás a mintázat megszakadásával azonnal feltűnőbbé válhatott.
Körülnyírás vagy egyszerű sérülés?
A kettő között nem mindig könnyű különbséget tenni.
Egy helyi letörés, ütés vagy szabálytalan bemélyedés inkább sérülésre utalhat. A szándékos körülnyírás viszont az érme kerületének nagyobb részét is érintheti, és együtt járhat az átmérő csökkenésével, valamint a külső éremkép részleges elvesztésével.
De még ez sem minden esetben döntő.
Ugyanaz a peremforma, amely egy szabályos gépi veretnél komoly gyanút keltene, egy kézzel vert középkori pénznél akár természetes is lehet.
A hamisítványok vizsgálatánál is számít a perem
A perem vizsgálata az eredetiség megítélésénél is fontos.
Egy szokatlanul kialakított perem, öntési nyom vagy nem megfelelő lapkaforma hamisítvány gyanúját is felvetheti. Ugyanakkor veszélyes lenne minden szabálytalan peremet hamisításként vagy körülnyírásként értelmezni.
A tömeghez hasonlóan a perem is csak egy vizsgálati adat a sok közül. Erről részletesebben a Honnan tudjuk, hogy hamis egy érme? című cikkben írtam.
A British Museum tárgyai is őrzik a jelenség nyomait
A körülnyírás nem csak írott történeti forrásokból ismert. Múzeumi gyűjteményekben ma is számos olyan pénzt találunk, amelyet kifejezetten körülnyírt példányként tartanak nyilván.
A British Museum gyűjteményében többek között középkori angol ezüstpénzek, késő római siliquák és más történeti ezüstpénzek között is szerepelnek körülnyírt darabok.
Egyes példányoknál a gyűjteményi leírás azt is rögzíti, hogy a pénz alacsonyabb tömege összefügg a körülnyírással.
Befolyásolja a körülnyírás az érme értékét?
Általában igen, de erre nem lehet egyetlen százalékos szabályt adni.
A körülnyírás az érme eredeti anyagának elvesztését jelenti, és sokszor az éremkép vagy a körirat egy részét is érinti. Azonos típuson és ritkaságon belül ezért a teljesebb, kevésbé sérült példány rendszerint kívánatosabb a gyűjtők számára.
Egy nagyon ritka vagy történetileg különösen fontos pénz azonban erősen körülnyírt állapotban is jelentős numizmatikai értéket képviselhet.
Az értéket tehát nem a körülnyírás ténye önmagában, hanem az érme ritkaságával, állapotával, típusával és piaci keresletével együtt kell megítélni.
Mit vizsgálok egy gyanús peremnél?
Először pontosan azonosítom az érmét, majd megnézem az adott típus hiteles példányait.
Ezután összevetem az átmérőt, a tömeget, az éremkép elhelyezkedését és a perem alakját.
Megnézem, hogy a külső motívumok több helyen is hiányoznak-e, vagy csak egyetlen ponton látható sérülés. Azt is vizsgálom, hogy az éremkép központosítása magyarázhatja-e a hiányt.
Csak ezek együttes értékelése után érdemes körülnyírásra következtetni.
A szabálytalan perem önmagában nem ítélet
Talán ez a téma legfontosabb tanulsága.
A modern pénzek szabályosságához szokott szem könnyen problémát lát ott is, ahol valójában csak a régi pénzverés természetes nyomait látjuk.
Egy kézzel vert középkori érme lehet szabálytalan, ovális vagy kissé aszimmetrikus úgy is, hogy soha nem nyírták körbe.
Ugyanakkor a valódi körülnyírás történetileg jól dokumentált jelenség, különösen nemesfémpénzeknél.
Ezért a kérdés nem egyszerűen az, hogy szabálytalan-e az érme pereme.
Hanem az, hogy a látott perem, tömeg és átmérő összeegyeztethető-e azzal, amit ennél a pénztípusnál eredetileg várnánk.
Források
- The Royal Mint / Royal Mint Museum: a kézzel vert pénzek készítési technológiája, egyenetlen pereme és a történeti coin clipping jelensége.
- The Royal Mint: Medieval Voided Long Cross Silver Penny – III. Henrik 1247-ben bevezetett hosszúkeresztes pennyje és a körülnyírás felismerését segítő kialakítás.
- British Museum, Department of Coins and Medals: VI. Henrik 1430–1434 között vert, körülnyírt ezüst groatja, 1993,0423.123.
- British Museum, Department of Coins and Medals: a Coleraine-kincs körülnyírt késő római ezüst siliquái.