Bethlen Gábor – Erdély aranykora: bányák, pénzverdék és fejedelmi pénzek
Bethlen Gábor korát gyakran Erdély aranykorának nevezzük. Az „arany” azonban esetében nem csupán jelképes. A nemesfémbányászat, az arany és ezüst, a pénzverés, a só és a kereskedelem mind része volt annak a gazdasági rendszernek, amelyre a fejedelem hatalmát építette.
Bethlen felismerte, hogy önmagában nem elég, ha egy ország földje aranyat és ezüstöt rejt. A nemesfémet ki kellett bányászni, pénzzé kellett verni, a kereskedelmet ellenőrizni kellett, a bevételekből pedig hadsereget, diplomáciát és államot kellett fenntartani.
Pénzei ezért nem egyszerűen fizetőeszközök. Bethlen politikájának és felemelkedésének kézzelfogható dokumentumai. 
Egy fejedelem, aki erős államot akart
Bethlen Gábor 1580-ban született, és 1613-ban választották Erdély fejedelmévé. Uralkodásának tizenhat éve alatt Erdély a térség egyik jelentős politikai tényezőjévé vált.
Bethlen többször hadba lépett a Habsburgok ellen, bekapcsolódott a harmincéves háború küzdelmeibe, és hatalma egy időre Felső-Magyarország jelentős területeire is kiterjedt. 1620-ban a magyar rendek királlyá választották, de végül nem koronáztatta meg magát.
Mindez rendkívül sok pénzt igényelt.
Bethlen ezért tudatosan igyekezett növelni és ellenőrizni fejedelmi bevételeit. A bányászat, a só, a kereskedelem és a pénzverés egyaránt fontos szerepet kapott gazdaságpolitikájában.
Az aranykor mögött: a bányák
Erdély és a hozzá kapcsolódó bányavidékek arany- és ezüstkészlete komoly gazdasági lehetőséget jelentett. Bethlen támogatta a bányászatot, és külföldi bányászok, illetve képzett szakemberek betelepítését is ösztönözte.
1615-ben a bányaművelés szabadságának kiterjesztésével is igyekezett növelni a kitermelést.
Az igazi kérdés azonban az volt, hogyan lesz a kibányászott nemesfémből fejedelmi bevétel.
Az aranynak és az ezüstnek el kellett jutnia a pénzverdékig.
Itt kapcsolódik össze Bethlen gazdaságpolitikája a numizmatikával: a bánya, a nemesfém-beváltás és a pénzverés ugyanannak a rendszernek különböző állomásai voltak.
Bethlennek volt az egyik leggazdagabb erdélyi pénzverése
Tóth Csaba numizmatikus, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának kutatója az erdélyi fejedelmek pénzeit vizsgálva arra hívta fel a figyelmet, hogy Bethlen Gábor pénzverése volt a leggazdagabb az erdélyi fejedelmek között. [1]
Ez a gazdagság nem pusztán a kibocsátott pénzek mennyiségében értendő. Bethlen uralkodása alatt különböző címletek, pénztípusok és változatok készültek, miközben a pénzek feliratai és címerei a fejedelem változó politikai helyzetét is tükrözhették.
A pénzek így szinte végigkísérik Bethlen politikai pályáját.
Kolozsvár – arany és pénzverés
Bethlen uralkodásának kezdetén Kolozsvár fontos szerepet kapott az aranybeváltásban és a pénzverésben. Az uralkodás első szakaszában az aranypénzverés különösen jelentős volt.
Az aranypénzek a korszak legnagyobb értékű fizetőeszközei közé tartoztak, ugyanakkor reprezentációs szerepük is volt.
Ennek különösen látványos példái a többszörös aranyveretek. Tóth Csaba az újfehértói aranyéremkincs feldolgozásában is foglalkozott a korszak aranypénzforgalmával. A leletben Bethlen uralkodásának időszakából származó aranypénzek is előkerültek. [2]
A nagy értékű aranypénz egyszerre volt vagyon, nemzetközileg használható fizetőeszköz és a fejedelmi reprezentáció eszköze.
Nagybánya – ahol a bánya és a pénzverde találkozott
Nagybánya különösen fontos helyet foglal el a történetben.
A város és környéke évszázados nemesfémbányászati hagyományokkal rendelkezett, ezért itt különösen jól érzékelhető a kapcsolat a földből kitermelt nemesfém és a pénz között.
Bethlen uralkodása alatt Nagybánya pénzverdéje is része lett annak a pénzügyi rendszernek, amelyből a fejedelem háborúihoz és államának működéséhez szükséges bevételek származtak.
A bánya önmagában még nem jelentett politikai hatalmat. A kitermelt ezüstből és aranyból pénzt kellett készíteni, amely már katonát, fegyvert, árut és politikai szövetséget is vásárolhatott.
Kassa – amikor a pénzverde követte Bethlen hatalmát
Bethlen története azonban nem állt meg Erdély határainál.
Habsburg-ellenes hadjáratai során Felső-Magyarország jelentős része is ellenőrzése alá került, és Kassa politikájának egyik legfontosabb központjává vált. 
A kassai pénzverés azért különösen érdekes, mert jól mutatja, hogy Bethlen pénzügyei és pénzverése szorosan összefüggtek katonai és politikai mozgásterével.
Ahol megjelent és tartósabbá vált a fejedelmi hatalom, ott a pénzverés is az állami bevételek és a hadsereg finanszírozásának eszközévé válhatott.
Kolozsvár, Nagybánya és Kassa ezért együttesen Bethlen politikai térképét is kirajzolják.
Aranypénzek, tallérok, garasok és denárok
Bethlen pénzverése rendkívül változatos volt. Nagy értékű aranypénzek és ezüsttallérok mellett kisebb, a mindennapi forgalomban használható címleteket is veretett.
A látványos tallérok különösen érdekesek.
Tóth Csaba az erdélyi tallérverés kapcsán arra is rámutatott, hogy Erdélyben a forgalmi és reprezentációs célú pénzek között nem mindig húzható éles határ. A nagy ezüstpénzek egyszerre lehettek valódi fizetőeszközök és az uralkodói reprezentáció hordozói. [1]
Bethlen portréja, díszes viselete vagy páncélja, a fejedelmi címer és a latin titulatura mind politikai jelentést hordozott.
A pénz azt is elmondta, kinek tekinti magát kibocsátója – és milyen hatalmat kíván megmutatni a világnak.
Miért maradt kevés erdélyi tallér?
A ma fennmaradt példányok száma félrevezető lehet.
Tóth Csaba az erdélyi tallérokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezeknek a pénzeknek jelentős része külföldre került, majd később beolvasztották. Ez az egyik oka annak, hogy a nagy mennyiségű és rendkívül változatos erdélyi pénzverés ellenére ma számos típus nehezen hozzáférhető. [1]
A pénz ugyanis a 17. században nem múzeumi tárgy volt.
Az ezüst értéket képviselt. Ha egy pénz egy másik országban vagy más pénzrendszerben már nem volt megfelelő, könnyen beolvaszthatták, és az ezüstből új pénzt készíthettek.
Ezért minden fennmaradt Bethlen-tallér egyben túlélője is a 17. századi pénzforgalomnak.
Az aranykornak volt árnyoldala is
Bethlen pénzverését azonban hiba lenne kizárólag a gyönyörű aranypénzek és tallérok alapján megítélni.
A hadjáratok óriási pénzigényt teremtettek. Az 1620-as évek elején Bethlen fennhatósága alatt működő verdékben nagy mennyiségű gyengébb minőségű aprópénz is készült.
A pénzrontás következményeit a gazdaság és a lakosság is megérezte: romlott a pénz iránti bizalom, az árak emelkedtek, és egyre sürgetőbbé vált a pénzforgalom rendezése.
1625-től Bethlen pénzjavítási intézkedésekkel igyekezett stabilizálni a helyzetet. [3]
Ez az „aranykor” kevésbé látványos, de történelmileg nagyon fontos oldala. Megmutatja, milyen nehéz volt egyszerre finanszírozni egy aktív külpolitikát és megőrizni a pénz értékét.
A fejedelem arca mint politikai üzenet
Bethlen nagyobb pénzeinek egyik leglátványosabb eleme maga az uralkodói portré.
A díszes ruhában vagy páncélban megjelenő fejedelem nem egyszerűen azt mutatta meg, hogyan nézett ki Bethlen Gábor.
Az érmekép azt mutatta meg, hogyan akarta, hogy lássák.
Hadvezérként, fejedelemként és az európai politikában önálló szerepre törekvő uralkodóként.
A másik oldalon megjelenő címerek és a pénzek köriratai ugyanezt az üzenetet fogalmazták meg a heraldika és a latin uralkodói titulatura nyelvén.
Erdély aranykora – valóban az arany miatt?
Bethlen Gábor 1629-ben halt meg. Tizenhat éves uralkodása után olyan Erdélyt hagyott maga mögött, amely politikailag és gazdaságilag jóval nagyobb súllyal rendelkezett, mint amit mérete önmagában indokolt volna.
De az „aranykor” kifejezést nem szabad túl szó szerint értelmezni.
Bethlen sikere nem egyszerűen abból fakadt, hogy Erdély földje aranyat és ezüstöt rejtett.
A bányászat, a nemesfém-beváltás, a pénzverés, a só, a kereskedelem és az állami bevételek összekapcsolása teremtette meg azt a gazdasági hátteret, amelyre politikáját építhette.
A pénzek pedig ma is megőrizték ennek a rendszernek a történetét.
Kolozsvár aranypénzei, Nagybánya és Kassa veretei, a kisebb forgalmi pénzek és a látványos portrés tallérok ugyanannak a korszaknak különböző arcait mutatják.
A földből arany és ezüst került elő. A verdékben pénz lett belőle. A pénzből pedig hadsereg, diplomácia és fejedelmi hatalom.
Talán kevés tárgy mutatja meg jobban Bethlen Gábor korának lehetőségeit és ellentmondásait, mint maga a pénz.
Kapcsolódó cikk:
Források és ajánlott irodalom
Források
[1] Tóth Csaba: Pénz és pénzhasználat, 2014.
[2] Tóth Csaba – Ulrich Attila: Az újfehértói aranyéremkincs, 2007.
[3] Huszár Lajos: Bethlen Gábor pénzverésével és a pénzrontással kapcsolatos kutatásai.
[4] Pallos Lajos – Torbágyi Melinda – Tóth Csaba: A magyar pénz története, 2012.