Egy középkori magyar pénzen rendszerint a király nevét keressük. De mi történik, ha az apró ezüstérme felirata az uralkodó helyett a budaiakat nevezi meg? A MONETA BUDENSIUM jelentése: a budaiak pénze. Már ez a néhány szó is elég ahhoz, hogy más szemmel nézzünk egy alig körömnyi dénárra.
Buda Anjou-kori városi pénzei különleges kérdést őriznek: milyen körülmények között kerülhetett a városi közösség neve egy olyan tárgyra, amelynek kibocsátása alapvetően királyi jog volt?
Budán vert pénz vagy Buda város pénze?
A két megnevezés nem ugyanazt jelenti. A budai királyi verdében készülhetett pénz az uralkodó számára, míg a városi veretek elnevezés a Budához kötött önálló kibocsátás kérdését veti fel.
Gálvölgyi Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum régésze 2025-ös összefoglalójában kiemeli: a budai pénzverde működésére utaló első oklevél 1255-ből származik. Az Anjou-kor városi pénzeinek történeténél viszont sokszor magukra az érmékre kell támaszkodnunk, mert az önálló kibocsátásról nem maradt fenn közvetlen írott forrás. [2]
Ezért fontos együtt vizsgálni a feliratot és az éremképet. Egy budai verdejegy önmagában a készítés helyéről adhat támpontot; a várost megnevező körirat már más jellegű kapcsolatot mutat.
A királyi verde hosszabb történetét a Buda középkori pénzveréséről szóló áttekintésünkben mutattuk be. Itt most a különleges városi dénárokat nézzük meg közelebbről.
Mit mondanak a latin köriratok?
Tóth Csaba az I. Károly és I. Lajos uralkodásához kapcsolódó pénzek között olyan csoportot mutat be, amelyet a kutatás feltehetően Buda autonóm, vagyis önálló városi vereteinek tart. Éremképeiknek vannak királyi párhuzamai, felirataik azonban Budát vagy a budaiakat nevezik meg. [1]
- MONETA BUDENSIUM: a budaiak pénze.
- LIBERTAS BUDENSIUM: a budaiak szabadsága.
- CIVITAS BUDENSIUM: a budaiak városa; Buda városának megnevezése.
Ezek a csoport különböző pénzein előforduló feliratformák, nem egyetlen érme összetartozó szövegrészletei. Egy adott példánynál mindig azt kell ellenőrizni, melyik körirat és mennyi olvasható belőle.
A szabadságot említő szó különösen érdekes. Mai fordításából azonban nem vezethetjük le a kibocsátás pontos jogi feltételeit. Tóth Csaba szerint továbbra sem tisztázott, mikor és miért nyílt lehetőség e városi pénzverésre, illetve miért szakadt meg. [1]
Várkapu az ezüstpénzen
A CoinPoint kínálatában szereplő egyik budai városi dénáron háromtornyú, kapus építmény látható. A magasabb középső rész és a két oldalsó torony apró méretben is jól felismerhető. A termékadatlap a példányt EK24/23 hivatkozással közli.
Ez az ábrázolás jó kiindulópont a meghatározáshoz. Érdemes külön megnézni a kapunyílást, a tornyok tetejét és a kép körüli vonalakat, majd ugyanezeket a részleteket a katalógus ábráján is megkeresni. A várképet nem kell egy konkrét budai épület pontos rajzának tekintenünk ahhoz, hogy az éremkép részleteit összehasonlítsuk.
Megnézem a várkapus budai dénárt →
Címerpajzs és állatábrázolás
A másik bemutatott példányon egészen más kompozíció fogad. A fénykép bal oldalán rombuszszerű keretbe rendezett címer látható, sávokkal és liliomos motívumokkal. A másik oldalon mozgásban megjelenített állatalak különíthető el. Az adatlap hivatkozása ÉKBU 7.
Az első és a második érme összevetésénél rögtön feltűnik, mennyire eltérő lehet két, ugyanahhoz a városi gyűjtési körhöz tartozó pénz. A meghatározásban ezért a központi ábra mellett a másik oldal és a megmaradt betűk is számítanak.
Ez a példány mindössze 10 milliméter átmérőjű. A kinagyított képen jól tanulmányozható részletek a valóságban egészen aprók, ezért a fotó mellett a méretadatot is érdemes figyelni.
Megnézem a címeres budai dénárt →
Hogyan érdemes megvizsgálni egy városi veretet?
Először mindkét oldal fő motívumát írjuk le. Utána következzenek a ténylegesen olvasható betűk. A hiányzó köriratrészeket csak akkor egészítsük ki, ha az azonosítást a megfelelő katalógustétel és az éremkép is alátámasztja.
A két bemutatott darab ezt jól szemlélteti: a fényképeken a központi ábrázolásokat könnyebb követni, mint egy mindenütt teljes köriratot. Ilyenkor különösen hasznos, ha több meghatározási bélyeg illeszkedik ugyanahhoz a típushoz.
A példány méretét és tömegét is jegyezzük fel. A fotó nem érzékelteti automatikusan, hogy egy 10 vagy 12 milliméteres pénzt nézünk. Ezek a mért adatok az adott darabot jellemzik; két különböző típus egy-egy példányából még nem állapítható meg a teljes kibocsátás súlyrendszere.
A gyűjteményi feljegyzésben a katalógus nevét és kötetét is érdemes feltüntetni. Egy rövid hivatkozás akkor használható igazán, ha később is egyértelmű, melyik könyv melyik tételére utal.
A témához ajánlott katalógus: Lengyel András Ezüstkönyve
A budai városi pénzek tanulmányozásához Lengyel András Ezüstkönyv II. – 1301–1395 című katalógusa is használható. Ebben találhatók meg a témához kapcsolódó veretek; a kötet a középkori magyar pénzverés e korszakának azonosításához ad katalógusos támpontot.
A katalógus és a történeti tanulmány más kérdésben segít. A katalógusban a konkrét érmét és a típust keressük meg. A történeti kutatásból azt érthetjük meg, milyen érvek szólnak a városi kibocsátás mellett, és mely kérdések várnak még válaszra.
Érdemes a keresett tételt a saját érme mindkét oldalával összevetni, és az egyező részleteket sorra venni. A rajz vagy a mintapéldány áttekinthetőbb lehet, mint a kopott darab, de a meghatározásnak végül a ténylegesen látható részleteken kell megállnia.
Megnézem az Ezüstkönyv II. katalógust →
Amikor az érme maga a történeti forrás
A budai városi dénárok érdekességét a képek és feliratok együtt adják. Egy apró pénzen egyszerre vizsgálhatjuk a város megnevezését, az ábrázolást és a kibocsátás történeti kérdését. Nem minden részlethez tartozik kész válasz, de éppen az összehasonlítható tárgyak segítenek továbbjutni.
Gálvölgyi Orsolya összefoglalója is hangsúlyozza az érmék bizonyító szerepét a hiányos írott és régészeti adatok mellett. A budai pénzek így a város történetének kutatásához is hozzátartoznak. [2]
A különböző éremképeket a budai városi pénzeket mutató kínálatunkban is összehasonlíthatod. A képekre és a terméknevekre kattintva az aktuális ár és elérhetőség az adatlapokon látható.
Felhasznált források
- [1] Tóth Csaba: Magánpénzverés Magyarországon. Határtalan Régészet, 6. évf. 4. sz. (2021), 24–27., különösen 26.
- [2] Gálvölgyi Orsolya: Középkori pénzverés Budán. In: Borys Paszkiewicz (szerk.): Numismatica Centroeuropaea VIII. Domini naturales. Book of abstracts. Legnica, 2025, 56. Konferencia-összefoglaló.
- A bemutatott érmék és a katalógus fent hivatkozott CoinPoint-termékadatlapjai és fényképei: w2828, w2827 és K-5060. A példányadatokat és az adatlapi jelzeteket ezek szerint közöljük.
Ajánlott szakirodalom
Lengyel András: Középkori magyar pénzverés. Ezüstkönyv II. – 1301–1395. A katalógus adatlapja és vásárlása a CoinPointnál.