Ha valaki először vesz kézbe egy bécsi fillért, könnyen elcsodálkozik a rajta látható ábrákon. Oroszlánok, sasok, madarak, emberi arcok, csillagok, keresztek és különös, már-már mesebeli alakok sorakoznak ezeken az apró ezüstpénzeken. Első pillantásra szinte lehetetlen eligazodni közöttük.
Pedig ezek a motívumok nem véletlenszerű díszítések. A középkori pénzverők tudatosan alkalmaztak olyan jelképeket, amelyek segítették az egyes veretek megkülönböztetését. Egy-egy állatfigura, címeres motívum vagy stilizált emberalak ma is fontos támpontot ad a gyűjtőknek az érmék azonosításában.
A történészek ma inkább bécsi pfennigként vagy bécsi denárként említik ezeket a pénzeket, hiszen a „fillér” elnevezés csak később terjedt el. Ettől függetlenül a gyűjtők körében a bécsi fillér név máig általánosan ismert és használt.
A 13. században ezek az apró ezüstpénzek nemcsak Ausztriában, hanem a Magyar Királyság területén is széles körben forogtak. Jó minőségük és megbízható ezüsttartalmuk miatt a kereskedők szívesen fogadták el őket, így jelentős hatással voltak a kor pénzforgalmára.
Számomra a bécsi fillérek legizgalmasabb része éppen az, hogy nincs két teljesen egyforma gyűjtői élmény. Egy apró jel, egy másik állatfigura vagy egy eltérő arcábrázolás már elegendő lehet ahhoz, hogy egy új típust vagy változatot fedezzünk fel. Éppen ezért ezek az érmék nemcsak szépek, hanem folyamatos tanulásra is ösztönzik a gyűjtőt.
A mellékelt ábrán is jól látható, milyen gazdag motívumvilág alakult ki a bécsi fillérek között. Ezek az apró rajzok ma már nemcsak díszítőelemek, hanem a középkori pénzverés kézzel fogható emlékei. Talán éppen ez teszi őket olyan különlegessé: egy alig néhány grammos ezüstpénz is több mint hétszáz év történelmét őrizheti.
Pedig ezek a motívumok nem véletlenszerű díszítések. A középkori pénzverők tudatosan alkalmaztak olyan jelképeket, amelyek segítették az egyes veretek megkülönböztetését. Egy-egy állatfigura, címeres motívum vagy stilizált emberalak ma is fontos támpontot ad a gyűjtőknek az érmék azonosításában.
A történészek ma inkább bécsi pfennigként vagy bécsi denárként említik ezeket a pénzeket, hiszen a „fillér” elnevezés csak később terjedt el. Ettől függetlenül a gyűjtők körében a bécsi fillér név máig általánosan ismert és használt.
A 13. században ezek az apró ezüstpénzek nemcsak Ausztriában, hanem a Magyar Királyság területén is széles körben forogtak. Jó minőségük és megbízható ezüsttartalmuk miatt a kereskedők szívesen fogadták el őket, így jelentős hatással voltak a kor pénzforgalmára.
Számomra a bécsi fillérek legizgalmasabb része éppen az, hogy nincs két teljesen egyforma gyűjtői élmény. Egy apró jel, egy másik állatfigura vagy egy eltérő arcábrázolás már elegendő lehet ahhoz, hogy egy új típust vagy változatot fedezzünk fel. Éppen ezért ezek az érmék nemcsak szépek, hanem folyamatos tanulásra is ösztönzik a gyűjtőt.
A mellékelt ábrán is jól látható, milyen gazdag motívumvilág alakult ki a bécsi fillérek között. Ezek az apró rajzok ma már nemcsak díszítőelemek, hanem a középkori pénzverés kézzel fogható emlékei. Talán éppen ez teszi őket olyan különlegessé: egy alig néhány grammos ezüstpénz is több mint hétszáz év történelmét őrizheti.
Kapcsolódó cikkek: