Ókori görög, kelta és keleti pénzek

CoinPoint · Kisokos témakör

Ókori görög, kelta és keleti pénzek

Görög városállamok staterei, kelta törzsek ezüstjei és a távoli keleti kultúrák pénzverése – ismerd meg az ókor és a középkori Kelet legizgalmasabb numizmatikai emlékeit.

Az ókori görög világtól a kelta pénzverésen át az iszlám és távol-keleti érmékig – ez a témakör a numizmatika legváltozatosabb kultúrköreit fogja össze.

Görög városállamok és a hellenisztikus világ pénzei

Korinthosz staterei, Nagy Sándor tetradrachmái és a levantei partvidék városainak pénzei az antik pénzverés csúcsteljesítményei.

Kelta pénzverés a Kárpát-medencében és Európában

A kelta törzsek – köztük a szalacskai drachma verői – önálló, sajátos stílusú pénzverést alakítottak ki Európa nagy részén.

Iszlám, oszmán és távol-keleti pénzek

Szulejmán szultán aranyaitól a lyukas kínai érmékig a keleti kultúrák pénzverése egészen más logikát követett, mint a nyugati világ.

Kapcsolódó Kisokos-cikkek

Ali Beg felülbélyegzett akçéja – mit jelent a szem alakú lillāh jel? 31. augusztus 2026

Ali Beg felülbélyegzett akçéja – mit jelent a szem alakú lillāh jel?

Egy mindössze 18 milliméteres középkori ezüstpénzen két külön történelmi esemény nyoma maradhatott fenn. Az egyik maga az érme verése, a másik pedig az a pillanat, amikor később egy külön bélyegzővel új jelet ütöttek rá. Ali Beg 1366–1380 közötti anatóliai akçéján egy különösen érdekes ellenjegy látható: szem alakú keretben az arab لله – lillāh felirat. De vajon miért bélyegeztek felül egy már elkészült pénzt, és valóban „Allah szemét” látjuk rajta? Tovább olvasom
Numizmatika és segédtudományok – Mit árulnak el az érmék a történelemről? 18. október 2026

Numizmatika és segédtudományok – Mit árulnak el az érmék a történelemről?

A numizmatika sokkal több, mint régi pénzek gyűjtése és meghatározása. Egyetlen érme felirata, ábrázolása, anyaga és előkerülési helye számos történelmi információt őrizhet. De hogyan kapcsolódik a numizmatika a régészethez, a felirattanhoz, a címertanhoz és más tudományterületekhez? Megmutatjuk, hogyan segítik egymást a történeti segédtudományok az érmék múltjának feltárásában. Tovább olvasom
Mennyi volt egy római katona zsoldja, és mire volt elég? 16. október 2026

Mennyi volt egy római katona zsoldja, és mire volt elég?

Egy római légiós fizetése nem egyszerűen néhány ezüstpénzt jelentett: ebből kellett fedeznie bizonyos ellátási és felszerelési költségeket, miközben a jövőjére is gondolnia kellett. Domitianus zsoldemelése után egy közkatona éves alapzsoldja 300 dénár volt. De mennyi maradhatott ebből nála, és mekkora kiadást jelentett például egy köpeny? Korabeli feljegyzések segítségével nézünk bele a római katona pénzügyeibe. Tovább olvasom
Miért nyírták körbe a régi érméket? – Körülnyírás a numizmatikában 22. szeptember 2026

Miért nyírták körbe a régi érméket? – Körülnyírás a numizmatikában

Egy régi érme szabálytalan vagy hiányos pereme könnyen keltheti a körülnyírás gyanúját. De nem minden egyenetlen szél jelent szándékos fémeltávolítást. Megmutatom, miért nyírták körbe egykor a nemesfémpénzeket, milyen jelekből lehet erre következtetni, és hogyan különíthető el a körülnyírás az eredeti lapkaformától vagy egy későbbi sérüléstől. Tovább olvasom
Nők a római pénzeken – császárnék, anyák és lányok a birodalom érméin 15. szeptember 2026

Nők a római pénzeken – császárnék, anyák és lányok a birodalom érméin

A római pénzekről legtöbbször császárok portréi jutnak eszünkbe, pedig a birodalom érméin császárnék, anyák és császárlányok is gyakran megjelentek. Faustina, Lucilla, Agrippina vagy Julia Domna pénzei azonban nemcsak női portrékat őriznek. Az előlap személyt azonosított, míg a hátlap gyakran egy istennővel vagy megszemélyesített eszmével mondta el, milyen szerepet és értékeket kapcsoltak hozzá. Tovább olvasom
← Vissza a Kisokoshoz Kisokos témakörök