Néha egyetlen érme elég ahhoz, hogy közel kerüljünk egy egész korszakhoz.
Ez a 4,36 grammos, 21 milliméteres arany solidus II. Theodosius uralkodása alatt, Konstantinápolyban készült 408 és 420 között. Első pillantásra egy gyönyörű késő római aranypénz. Ha azonban elkezdjük olvasni a rajta lévő képeket, feliratokat és apró jeleket, szinte minden részlete a birodalomról beszél.
A császár fegyverben. Constantinopolis trónon. Victoria egy földgömbön. Egy hajóorr. Egy csillag. A 8. officina jele. Alul pedig négy betű: CONOB.
Egy apró aranypénzen egy egész birodalom önképe.
II. Theodosius – gyermekből császár
II. Theodosiust már 402-ben, kisgyermekként Augustusszá emelték. Apja, Arcadius halála után 408-ban lett a Keletrómai Birodalom uralkodója, és egészen 450-ben bekövetkezett haláláig uralkodott.
Ez több mint négy évtized, és közben a birodalom világa jelentősen átalakult.
A hatalom keleti központja Konstantinápoly volt. A Boszporusz partján fekvő császárváros politikai, katonai és gazdasági jelentősége egyre nőtt, pénzverdéje pedig a késő római aranypénzverés egyik legfontosabb központja lett.
A CoinPointnál látható solidus is ebben a verdében készült, II. Theodosius uralkodásának korai szakaszában.
4,36 gramm arany – a solidus ereje
A solidus a késő római pénzrendszer egyik legsikeresebb címlete volt. I. Constantinus tette a 4. század elején a római aranypénzrendszer meghatározó elemévé.
A pénzláb szerint egy római font aranyból 72 solidust vertek, ami nagyjából 4,5 grammos elméleti tömeget jelentett. A jelen példány 4,36 grammos, ami jól illeszkedik a korszak ismert solidusai közé.
A solidus évszázadokon keresztül megőrizte tekintélyét. Miközben császárok, dinasztiák és határok változtak, a római arany megbízhatósága messze a birodalom határain túl is ismert volt.
A császár, aki szembenéz velünk 
Az előlapon II. Theodosius gyöngyös diadémmal, sisakban és páncélban jelenik meg. Lándzsát tart, előtte pedig lovas jelenettel díszített pajzs látható.
A körirat:
D N THEODOSIVS P F AVG
A rövidített császári titulatúra feloldása: Dominus Noster Theodosius Pius Felix Augustus.
A portré itt már nem egyszerűen egy ember arcképe. A sisak, a páncél, a lándzsa és a pajzs együtt a császári hatalmat jeleníti meg. Az uralkodó a birodalom védelmezőjeként áll előttünk.
Constantinopolis a trónon
Számomra ennek az érmének a hátlapja talán még érdekesebb.
A trónon ülő nőalak Constantinopolis, Konstantinápoly megszemélyesítése. Jobbra tekint, egyik kezében jogart tart, a másikban pedig földgömbön álló Victoriát, a győzelem szárnyas alakját.
Jobb lába egy hajóorron nyugszik.
Ezek nem véletlenszerű díszítőelemek. A jogar a hatalom, a földgömb az egyetemes uralom, Victoria a győzelem jelképe. A hajóorr pedig a császárváros tengeri fekvésére és stratégiai jelentőségére utal.
A hátlap körirata:
CONCORDIA AVGGG
A concordia az egyetértés és összhang gondolatát hordozza – régi római politikai üzenet egy olyan korban, amikor a birodalom egységének hangsúlyozása különösen fontos volt.
Egy apró H betű: a 8. officina
A római pénzverdék nagyobb központjaiban több műhely, úgynevezett officina dolgozott párhuzamosan.
Ennél a példánynál a H officinajel a konstantinápolyi verde 8. műhelyére utal.
Gyűjtőként éppen az ilyen apró részletek teszik különösen érdekessé az ókori pénzek azonosítását. Két első pillantásra azonos solidus között egyetlen betű vagy jel is különbséget tehet.
CONOB – négy betű egy egész pénzrendszerről
A hátlap alján található CONOB jelzés külön figyelmet érdemel.
A CON Konstantinápoly verdejelzéséhez kapcsolódik. Az OB pedig a görög számérték szerint 72-t ad: az omikron értéke 70, a bétáé 2.
Ez szépen összecseng a solidus pénzlábával, amely szerint egy római font aranyból 72 solidust vertek. Az OB emellett a finomított, tiszta aranyra utaló obryzum fogalmával is kapcsolatba hozható.
Négy betű, amelyben egyszerre jelenik meg a verde és az aranypénzrendszer.
És itt kapcsolódik a történet a Kárpát-medencéhez
Ennek az érmének van egy olyan történelmi környezete is, amely magyar szemmel különösen érdekes.
II. Theodosius hosszú uralkodásának későbbi szakaszában a Keletrómai Birodalom egyik legveszélyesebb ellenfele a Kárpát-medencében megerősödő hun hatalom lett.
Attila és testvére, Bleda idején a hunok komoly katonai és diplomáciai nyomást gyakoroltak Konstantinápolyra. A római–hun kapcsolatot nemcsak háborúk és békeszerződések jellemezték, hanem jelentős aranykifizetések is.
Vagyis ugyanaz a római arany, amely Konstantinápolyban a császári hatalom és gazdasági stabilitás jelképe volt, a birodalom határain túl diplomáciai és politikai eszközzé is válhatott.
Az 5. század első felének régészeti és numizmatikai leletanyaga azt mutatja, hogy római aranypénzek, köztük II. Theodosius solidusai is eljutottak a Duna vonalán túlra és a Kárpát-medence térségébe.
Az ilyen aranyak különféle módokon kerülhettek a birodalmon kívülre: diplomáciai kifizetésként, támogatásként, ajándékként, katonai juttatásként vagy háborús események következtében.
Fontos azonban különválasztani a történelmi kapcsolatot ennek a konkrét érmének a történetétől. A CoinPointnál látható, 408–420 között vert solidusról nem tudjuk, hogy valaha járt-e a Kárpát-medencében, és azt sem állíthatjuk, hogy Attilának fizetett arany lett volna.
Az érme korábbi is Attila legnagyobb, II. Theodosius birodalmát sújtó hadjáratainál és a hozzájuk kapcsolódó jelentős aranykifizetéseknél.
Mégis ugyanannak a császárnak és ugyanannak a konstantinápolyi aranypénzrendszernek a terméke, amely néhány évtizeddel később már közvetlenül összekapcsolódott a hun hatalom történetével.
Attila és II. Theodosius – amikor az arany is fegyver lett
Attila neve elsősorban hadjáratai miatt maradt fenn, de a Keletrómai Birodalommal való kapcsolatának megértéséhez az arany legalább olyan érdekes, mint a kard.
A hunok katonai ereje lehetővé tette, hogy egyre kedvezőbb feltételeket kényszerítsenek ki Konstantinápolyból. II. Theodosius uralkodásának későbbi éveiben Attila seregei súlyos pusztítást végeztek a Balkánon, és a béke ára jelentős római arany lett.
Ez numizmatikai szempontból különösen érdekes. A solidus nemcsak fizetőeszköz volt, hanem a római állam egyik legfontosabb nemzetközi értékhordozója is.
A Kárpát-medence hun kori aranyleleteit ezért nem lehet teljesen elválasztani Konstantinápoly pénzverésétől.
A két világot – a császári palotát a Boszporusz partján és a hun hatalmi központot a Kárpát-medencében – többek között az arany is összekötötte.
RIC X 202 – pontosan melyik solidust nézzük?
A CoinPointnál található érme katalógusazonosítása:
II. Theodosius
AV solidus
Konstantinápoly, 8. officina
408–420
4,36 g – 21 mm
RIC X 202
A RIC, vagyis a Roman Imperial Coinage a római császárkori pénzek egyik alapvető katalógusrendszere. A RIC X 202 pontosan ezt a II. Theodosiushoz kapcsolódó konstantinápolyi solidustípust határozza meg.
Miért szeretem az ilyen érméket?
Lehetne azt mondani, hogy ez egy 21 milliméteres, 4,36 grammos ókori aranypénz.
Ez természetesen igaz.
De akkor éppen a legérdekesebb részét hagynánk ki.
Az egyik oldalán ott áll a páncélos római császár. A másikon trónol Constantinopolis. Kezében Victoria, lába alatt hajóorr, a mezőben egy apró műhelyjel, legalul pedig a CONOB.
És mögötte ott van egy még nagyobb történet: Konstantinápoly felemelkedése, a késő római aranypénzrendszer ereje, majd ugyanennek a császárnak a konfliktusa a Kárpát-medence hun hatalmával és Attilával.
Több mint 1600 év választ el bennünket attól a világtól.
Talán ezért szeretem ennyire az ókori pénzeket. Nem kell mindig több száz oldalas történelemkönyv ahhoz, hogy közel kerüljünk egy korszakhoz.
Néha elég hozzá 4,36 gramm arany.