Vannak olyan pénztípusok, amelyekből elég egyszer néhány darabot kézbe venni, és utána már messziről felismerjük őket. A szászánida drachmák pontosan ilyenek.
Nagy átmérőjű, vékony ezüstlapka, az előlapon különös koronát viselő uralkodó, a hátoldalon pedig a jellegzetes tűzoltár. Első pillantásra sok darab nagyon hasonlónak tűnik.
Aztán elkezdjük őket közelebbről nézni.
Más a korona. Más a verdejel. Változik a felirat, a portré, a hátlap részlete. A későbbi pénzeken már az uralkodási év meghatározása is fontos szerepet kap.
És innentől kezd igazán érdekessé válni a szászánida drachmák gyűjtése.
Több mint négyszáz év pénzverése
A Szászánida Birodalom 224-ben emelkedett fel, amikor I. Ardasír megdöntötte a párthus Arsakida-dinasztia uralmát. A birodalom egészen a 7. századi arab hódításig fennmaradt, utolsó uralkodója III. Jazdagird volt.
Ez több mint négy évszázad történelme.
A szászánida pénzverés természetesen ennyi idő alatt sokat változott, ezért nem beszélhetünk egyetlen, minden uralkodóra teljesen azonos drachmatípusról. Mégis kialakult egy olyan erős és könnyen felismerhető képi világ, amely végigkísérte a dinasztiát.
Ennek középpontjában az uralkodó és a tűzoltár állt.
Nézd meg a koronát!
Ha valaki először kezd szászánida drachmákkal foglalkozni, az egyik legjobb tanács: először az uralkodó koronáját nézze meg.
A szászánida királyok koronái ugyanis nem egyszerű díszek voltak. Az uralkodói reprezentáció fontos elemei, és a pénzek meghatározásának ma is alapvető támpontjai.
A koronák formája uralkodónként változhat: szárnyak, félholdak, gömbök, különböző pártázatok és más jelképek jelenhetnek meg rajtuk. Bizonyos esetekben még ugyanannak az uralkodónak a pénzverésén belül is találkozhatunk változásokkal.
Ezért egy tapasztaltabb gyűjtő sokszor már a portré és a korona alapján sejti, melyik király pénzét tartja a kezében.
A szászánida drachma így szinte egy kis uralkodói kézikönyvvé válik.
A hátoldal állandó szereplője: a tűzoltár
Fordítsuk meg a pénzt, és szinte egy másik világba érkezünk.
A szászánida ezüstpénzek egyik legjellegzetesebb motívuma a tűzoltár, amelynek két oldalán alakok állnak.
A tűz a zoroasztriánus vallási hagyományban kiemelt jelentőséggel bírt, ezért megjelenése a pénzeken nem egyszerű díszítőelem. A hátlap az uralkodói hatalom és a vallási hagyomány kapcsolatának egyik legfontosabb numizmatikai megjelenése.
A motívum évszázadokon keresztül fennmaradt, miközben részleteiben folyamatosan változott.
Éppen ezért a hátlapot sem szabad csak egy gyors pillantással elintézni.
A furcsa jelek valójában beszélnek
Az európai pénzek latin betűs köriratához szokott szemnek a szászánida drachmák feliratai eleinte szinte megfejthetetlennek tűnhetnek.
A pénzeken középperzsa, pahlavi írású feliratokkal találkozunk.
Amikor azonban megtanuljuk, hogy mit és hol kell keresni, a látszólag idegen jelekből információ lesz.
Uralkodónév, cím, verdejel, majd a későbbi pénzverésben az uralkodási év is segíthet a meghatározásban.
És itt kezdődik a szászánida numizmatika egyik legjobb része.
A pénzt már nem egyszerűen nézzük, hanem olvassuk.
Verdék egész birodalma
A szászánida drachmák gyűjtését különösen érdekessé teszi a verdék sokasága.
A birodalom hatalmas területet fogott át, pénzverése pedig számos központban működött. A verdejelölések vizsgálata ezért nem csupán egy újabb adat a katalógusban: segítségükkel a birodalom pénzforgalmáról, közigazgatásáról és gazdasági földrajzáról is többet tudhatunk meg.
Egy gyűjtő így dönthet úgy, hogy uralkodók szerint építi fel a sorozatát. Más a verdéket keresi. Megint más egyetlen uralkodó különböző évjáratait és verdeváltozatait próbálja összegyűjteni.
Ez az egyik oka annak, hogy ebben a területben nagyon sokáig lehet újat találni.
Miért szerethetőek ezek a drachmák?
Nekem elsősorban azért, mert látványosak, ugyanakkor kutatni is lehet őket.
A vékony ezüstlapkákon nagy méretben jelenik meg az uralkodói portré és a hátlapi ábrázolás. Már önmagában érdekes kézbe venni egy ilyen pénzt, de a valódi élmény akkor kezdődik, amikor megpróbáljuk pontosan meghatározni.
Ki az uralkodó? Melyik koronatípust látjuk? Mit lehet kiolvasni a feliratból? Melyik verdében készült? Van rajta évjelzés? Melyik változathoz tartozik?
Egyetlen drachma akár hosszú időre is adhat kutatnivalót.
A szászánida drachma története nem ér véget a Szászánidákkal
Numizmatikai szempontból talán ez az egyik legizgalmasabb fejezet.
Amikor a 7. században az arab hódítás következtében megszűnt a Szászánida Birodalom, pénzverésének hagyománya nem tűnt el egyik napról a másikra.
A meghódított iráni területeken megjelentek az úgynevezett arab–szászánida pénzek, amelyek továbbvitték a szászánida drachmák számos formai elemét, miközben már az új politikai és vallási környezethez kapcsolódó jelzések és feliratok is megjelentek rajtuk.
Ezért fontos egy dolgot tisztázni: a szászánida drachmák önmagukban nem iszlám pénzek. A Szászánida Birodalom az iszlám előtti iráni világ része volt. Pénzverésének hatása azonban továbbélt az iszlám hódítás után is.
Így ezek a drachmák egyben átvezetnek bennünket a késő antikvitásból a kora középkor pénztörténetébe.
Egy gyűjtési terület, amely könnyen magával visz
Talán ez fog meg bennük a legjobban.
Elsőre azt gondoljuk, hogy nagyon hasonló pénzeket látunk: király az egyik oldalon, tűzoltár a másikon.
Aztán megismerünk néhány koronát. Utána elkezdjük keresni a verdejeleket. Majd megpróbáljuk elolvasni az évszámot és a feliratokat.
És egyszer csak már nem „egy szászánida drachmát” keresünk, hanem egy bizonyos uralkodó egy bizonyos verdében, egy bizonyos uralkodási évben készült pénzét.
Nekem éppen ezt jelenti a jó gyűjtési terület: minél többet tudunk róla, annál több új kérdést ad.
Ha kedvet kaptál hozzá, nézd meg a CoinPoint aktuálisan elérhető szászánida pénzeit:
Szászánida pénzek a CoinPoint kínálatában
Kapcsolódó cikk: