Egy oroszlán, egy szfinx és egy gabonakalász. Három apró kép, amely három különböző görög városhoz vezethet el bennünket. Ha azonban térképre tesszük ezeket a városokat, meglepően nagy távolságokat látunk: Milétosz Kis-Ázsiában, Khiosz az Égei-tenger egyik szigetén, Metapontion pedig Dél-Itáliában feküdt.
A görög pénzek gyűjtésében éppen ez az egyik legizgalmasabb: egyetlen érmetípus megismerésével egy város történetéhez, jelképeihez és földrajzi környezetéhez is közelebb kerülünk. De miből tudjuk, melyik pénz melyik városhoz tartozik, és mit jelent valójában a katalógusban feltüntetett verdehely?
A görög pénzek világa túlnyúlt a mai Görögországon
A Kr. e. 6–4. század görög világát sok különálló polisz, vagyis városállam alkotta. Ezekhez a városi központ mellett a környező vidék is hozzátartozott. Saját intézményekkel, kultuszokkal és gazdasági kapcsolatokkal rendelkeztek; pénzeiken pedig gyakran a helyi istenek, állatok vagy jellegzetes termények jelentek meg. Az éremkép így a közösség felismerhető jelképe lehetett. [1]
Görög városok Kis-Ázsia partvidékén, a Földközi-tenger szigetein és Dél-Itáliában is működtek. A „görög pénz” megnevezést ezért történeti és kulturális értelemben használjuk. A mai országhatárokból nem lehet kiindulni egy ókori érme besorolásánál.
A katalógusok földrajzi sorrendje segít eligazodni ebben a világban. Az Ionia – Miletus megjelölésben Iónia a tágabb térség, Milétosz a város. A Lucania – Metapontion esetében ugyanígy egy dél-itáliai régió neve után következik a kibocsátó városé. Az anyag és a címlet már az érme további, külön meghatározandó adata.
Milétosz: Apollón és az oroszlán városa
Milétosz nevét a nemzetközi katalógusokban Miletus vagy Milet alakban is megtaláljuk. Az ióniai város pénzeinek visszatérő motívuma az oroszlán. Egyes sorozatokon csak az állat elülső része, másokon teljes alakja jelenik meg. A pontos meghatározásnál ez a különbség is számít.
A berlini Münzkabinett egyik, Kr. e. 360–340 körülre keltezett ezüsttetradrachmáján Apollón babérkoszorús feje látható az előlapon. A hátlapon balra lépő, fejét visszafordító oroszlán szerepel, fölötte nyolcágú csillaggal. Mellette a város nevéhez kapcsolódó MI monogram, vagyis összevont betűjel, valamint a ΛΗΝΑΙΟΣ név olvasható. A múzeumi katalógus ezt Lenaiosz tisztviselő nevével azonosítja. [2]
Ez jól mutatja, miért kell külön kezelni az éremkép elemeit: a városi jel, a név és a kisebb szimbólum eltérő információt hordozhat. A CoinPoint alábbi bronzán szintén Apollón fejét, illetve oroszlánt és csillagot figyelhetünk meg. Ez más címletű és anyagú pénz, mint az említett múzeumi ezüst.
Khiosz: a szfinx és az amphora párosa
Khiosz városa az azonos nevű sziget keleti oldalán feküdt. A katalógusokban többnyire Chios néven szerepel, gyakran az Iónia előtti szigetek csoportjában. Pénzverésének jellegzetes alakja a szfinx, amelyet az egyes sorozatok további részletei tesznek pontosabban meghatározhatóvá. [3, 6]
A berlini gyűjtemény egyik, Kr. e. 400–375 körülre keltezett kisbronzán balra forduló, ülő szfinx látható, felemelt manccsal. Előtte amphora, vagyis kétfülű tárolóedény áll; a hátlapon ugyanez az edénytípus jelenik meg pontkörben. A CoinPoint alábbi, mindössze 10 milliméteres bronzán is ezt a motívumpárt kereshetjük. [3]
Gyűjtőként a két oldal együttes megfigyelése visz előre. Ha csak annyit jegyzünk fel, hogy „állatalak”, sok lehetséges találatunk marad. Ha már az ülő szfinxet és az amphorás hátlapot is felismerjük, jóval szűkebb körben kereshetünk múzeumi vagy katalóguspárhuzamot. A kopott részleteket ilyenkor is érdemes különválasztani attól, amit valóban látunk.
Metapontion: miért került gabonakalász az ezüstre?
A következő városhoz nyugat felé kell indulnunk. Metapontion, latin nevén Metapontum, a Tarentumi-öböl partvidékén feküdt. A dél-itáliai görög települések világát Magna Graecia, vagyis Nagy-Görögország néven ismerjük. A katalógusok Metapontion pénzeit Lucaniához sorolják. [4, 6]
A város érmein újra és újra felbukkanó gabonakalász a környék mezőgazdasági gazdagságához kapcsolódik. A Colorado Egyetem múzeumi összefoglalója kiemeli az árpatermesztés jelentőségét, és a kalászt a város pénzverésének meghatározó motívumaként mutatja be. A termény képe gazdasági hátteret és helyi önazonosságot is kifejezhetett. [4]
A CoinPoint alábbi ezüststaterének egyik oldalán női fej, a másikon kalász látható. Az apró mellékjelek, betűk és az előlap részletei a pontos változat meghatározásában segíthetnek. A kalász felismerése jó kiindulópont, a katalógusszámhoz azonban a teljes típust kell összehasonlítani.
Város, verde és verdejegy: mire következtethetünk?
A kibocsátó az a hatalom vagy közösség, amelyhez a pénz kiadása kapcsolódik. A verdehely az a település vagy helyszín, amelyhez a szakirodalom a pénz elkészítését köti. Városi pénzeknél a katalógusban rendszerint a város nevét találjuk ebben a rovatban.
Egy térképen elhelyezett városjel tehát földrajzi tájékozódást ad. Az itt közölt pontok Milétosz, Khiosz és Metapontion városát jelölik; önmagukban nem határozzák meg az egykori érmeverő műhely épületének helyét.
Az érmén feltűnő betűkről sem érdemes rögtön feltételezni, hogy verdejegyek. Milétosz bemutatott múzeumi pénzén például városi monogram és személynév is szerepel. A betűjel szerepét mindig az adott sorozat és a hozzá tartozó szakirodalom alapján kell értelmezni.
Hogyan keressünk megbízható párhuzamot?
Először mindkét oldalról készítsünk jól olvasható fényképet, és jegyezzük fel az anyagot, a tömeget és az átmérőt. Ezután írjuk le külön az előlap és a hátlap látható részleteit: merre fordul az alak, mi áll mellette, mely betűk biztosan olvashatók?
A kereséshez használjuk a város nemzetközi névalakját is: Miletus, Chios, Metapontum. A múzeumi katalógusok ezekkel gyakran könnyebben megtalálhatók. Egy hasonló képű példánynál ellenőrizzük az anyagot és a címletet is, mielőtt a keltezését vagy a hivatkozását átvennénk.
A biztosan leírt típus és a pontos katalógusváltozat külön munkalépés lehet. Ha pedig már a készítéshez használt szerszámok kapcsolatát szeretnénk vizsgálni, arról a verőtőkapcsolatokról szóló Kisokosban olvashatsz részletesebben.
Három város, három gyűjtési irány
A görög városi pénzekből olyan gyűjteményt is összeállíthatunk, amelynek rendezőelve egy tájegység vagy egy visszatérő motívum. Milétosz oroszlánja, Khiosz szfinxe és Metapontion kalásza közben egyre könnyebben felismerhetővé válik.
A térkép ehhez adja hozzá a földrajzi környezetet: megmutatja, hogy a kézben tartott apró pénz melyik városhoz vezet. A bemutatott érmék mellett az ióniai pénzek és a metapontioni veretek között is folytathatod a nézelődést.
Felhasznált szakirodalom és források
- Ashmolean Museum, University of Oxford: Ancient Greek Coins – Notes for teachers. A városi pénzképek és a poliszok bemutatásához.
- Münzkabinett, Staatliche Museen zu Berlin: Milet, Kr. e. 360–340 körül, 18216509. számú ezüsttetradrachma; éremképek, monogram és Lenaiosz neve.
- Münzkabinett, Staatliche Museen zu Berlin: Chios, Kr. e. 400–375 körül, 18227164. számú bronzpénz. Lásd még: IRIS – Chios Hardwick 1991 Bronze 400–375.
- University of Colorado Boulder, Art Museum: Metapontum, az Expressions of Identity in Ancient Greek Coins anyaga; a város mezőgazdasága és kalászos pénzképei.
- Ancient World Mapping Center, University of North Carolina at Chapel Hill: GIS Data és hivatalos geoadat-állomány. A térképek vízfelületi rétegei innen származnak; az OpenStreetMap közreműködőinek adatait is felhasználva. Adatlicenc: ODbL 1.0.
- Nomisma.org: Miletus, Chios, Metapontum. Verdehelyek és földrajzi koordináták; CC BY 3.0. A térképek magyar feliratai és elrendezése saját szerkesztésűek.
Érmefotók: CoinPoint.hu. A képeken a hivatkozott termékadatlapok példányai szerepelnek; a múzeumi összehasonlító érmék más példányok.