Az érme előlapján egy páncélos főherceg áll büszkén, kezében jogarral, oldalán karddal. Mellette függőlegesen az 1632-es évszám olvasható. Minden arra utal, hogy V. Lipót uralkodásának utolsó évéből származó tallért látunk. A történet azonban itt vesz váratlan fordulatot: az évszám nem feltétlenül árulja el, mikor készült maga a pénz.
V. Lipót 1632-ben meghalt, portréja és az 1632-es dátum mégis éveken át megmaradt a tiroli tallérokon. Ez a nagy ezüstpénz ezért nemcsak egy uralkodót mutat be. Egy özvegy régens döntését, egy gyermek örökségét és a dinasztikus folytonosság gondosan felépített képét is őrzi.
Ki volt V. Lipót főherceg?
V. Lipót 1586-ban született Grazban II. Károly belső-ausztriai főherceg és Bajorországi Mária gyermekeként. II. Ferdinánd császár öccse volt. Nem azonos a jóval később uralkodó I. Lipót magyar királlyal és német-római császárral, akinek jellegzetes portréja sok magyar pénzről ismert.
Mivel a család fiatalabb fiaként kevés esélye volt önálló világi uralomra, egyházi pályára szánták. Már gyermekkorában a passaui, később a strasbourgi püspöki méltóságot kapta meg, noha pappá sem szentelték. A kor főúri világában az ilyen tisztség egyszerre jelentett egyházi rangot, jövedelmet és politikai befolyást.
Lipót azonban nem maradt meg az egyházi szerepben. Katonai és politikai tervei is voltak, a harmincéves háború korának hatalmi küzdelmei pedig új lehetőséget nyitottak előtte. 1619-ben Tirolba került bátyja képviselőjeként, majd az 1620-as években fokozatosan a tartomány világi uralkodójává vált.
A püspöki öltözettől a páncélig
V. Lipót pénzei szinte képkockánként mutatják meg ezt az átalakulást. A korábbi tallérokon még egyházi öltözetben jelenik meg. Amikor 1626-ban lemondott egyházi tisztségeiről és feleségül vette Claudia de’ Medicit, az érmekép is megváltozott: a püspöki ruha helyét páncél, főhercegi fejfedő, jogar és kard vette át.
A házasság politikai jelentőségű volt. Lipót saját tiroli Habsburg-ágat akart alapítani, Claudia pedig a nagy múltú firenzei Medici-családból érkezett. Öt gyermekük született, köztük Ferdinand Karl, akinek még csak négyéves volt, amikor apja 1632. szeptember 13-án, egy vadászat után fellépő súlyos láz következtében meghalt Schwazban.
Ettől kezdve Claudia de’ Medici régensként kormányzott kiskorú fia nevében. A pénzverésben nem új uralkodói képet vezetett be, hanem V. Lipót portréját és az 1632-es évszámot tartotta meg. Az elhunyt főherceg arca így a folytonosság jelképe lett egy olyan időszakban, amikor a harmincéves háború Európa jelentős részét bizonytalanságban tartotta.
Hall, a tallérverés egyik nagy műhelye
A tallér Hall in Tirol pénzverdéjében készült. Hall már jóval V. Lipót kora előtt is az európai pénzverés egyik fontos központja volt. A tiroli bányavidék ezüstje és a fejlett pénzverési technika együtt tette lehetővé a nagy méretű ezüstpénzek tömeges előállítását.
A verdében 1571-től hengerműves technológiát alkalmaztak. A verőképeket két forgó henger vitte át a közöttük áthaladó ezüstszalagra, majd ebből vágták ki az érméket. Ez a módszer egyenletesebb és gyorsabb termelést tett lehetővé, mint a hagyományos kalapácsos verés. Egyes halli tallérok enyhe íveltsége vagy hullámossága ezért a készítési technikával is összefügghet.
A tallér kialakulásáról a Tallérok születése – Az ezüstóriások, amelyek meghódították Európát, az egykori eljárásokról pedig a Pénzverés régen és most című Kisokos-cikkben olvashatsz bővebben.
A CoinPoint 1632-es V. Lipót-tallérja
V. Lipót főherceg 1632-es évszámú tallérja. A képre kattintva megnyílik a CoinPoint termékoldala.
| Kibocsátó | V. Lipót főherceg, Tirol |
| Címlet | 1 tallér |
| Évszám az érmén | 1632 |
| Verde | Hall in Tirol |
| Anyag | Ezüst; a típus előírt finomsága 875‰ |
| A bemutatott példány | 28 g; 42 mm; CoinPoint w1700 |
| Katalógus | Dav. 3338; összevetésként Moser–Tursky 491 és KM 629.2 |
A szabványos tallér névleges tömege ebben az időszakban körülbelül 28,18 gramm volt. A fennmaradt darabok tényleges tömege azonban kopás, korabeli gyártási eltérés, peremveszteség vagy későbbi beavatkozás miatt eltérhet. A régi pénzek súlyának értelmezéséről a Mi az a pénzláb? című cikk ad részletesebb útmutatást.
A bemutatott V. Lipót-tallér részletei és vásárlása a CoinPoint webshopban.
Mit olvashatunk az előlapon?
Az előlap körirata: LEOPOLDVS · D · G · ARCHIDVX · AVSTRIÆ. Feloldva: Leopoldus Dei Gratia Archidux Austriae, vagyis „Lipót, Isten kegyelméből Ausztria főhercege”. A függőlegesen elhelyezett 1–6–3–2 számjegyek a portré mellett kaptak helyet.
A főherceg jobbra forduló, páncélos félalakban jelenik meg. Fején főhercegi korona, vállánál jogar, jobb keze a kard markolatán nyugszik. Ez nem hétköznapi portré, hanem sűrített uralkodói program: rang, katonai erő és törvényes hatalom egyetlen képen.
Különösen fontos a karján látható kerek páncélelem. A szakirodalom az 1632-es talléroknál megkülönböztet életében vert és posztumusz változatokat. Az életében készült típus könyökvértje fodrozottabb, a halála után készült változatokon viszont kerek, gömbszerű elem jelenik meg.
Mit mutat a hátlap?
A hátlapi körirat: DVX · BVRGVNDI · COMES · TIROLIS, vagyis „Burgundia hercege, Tirol grófja”. Középen koronás, többmezős címerpajzs látható. A pajzs körül az Aranygyapjas Rend lánca fut, alul a rend jellegzetes függőjével.
A címer nem puszta díszítés. A Habsburgok összetett birtokait és öröklött címeit teszi láthatóvá. A pénz használója akkor is azonnal érzékelhette az uralkodói rangot, ha a hosszú latin felirat minden rövidítését nem tudta feloldani.
Miért nem biztos, hogy 1632-ben verték?
Ez a tallér legérdekesebb kérdése. Claudia de’ Medici rendelkezése alapján V. Lipót portréjával és az 1632-es dátummal 1646-ig folytatódott a pénzverés. Az évszám így egy idő után már nem a tényleges készítés évét, hanem az elhunyt uralkodóhoz kötődő, változatlanul hagyott érmeképet jelölte.
Az 1632-es évszámú talléroknak egy életében vert és két posztumusz főváltozata ismert. A két későbbi típuson már a kerek könyökvértdísz látható; egymástól elsősorban a hátlapi címerpajzs szélessége különíti el őket. A korai, Claudia régenssége alatt, feltehetően 1635 körül készült változat pajzsa szélesebb. A későbbi, Ferdinand Karl önálló uralmához köthető veret pajzsa keskenyebb.
A CoinPoint-példány fényképén a kerek könyökvértdísz és a szélesebb címerpajzs figyelhető meg. Ezek a jegyek a korai posztumusz, feltehetően 1635 körül készült változattal egyeznek. A pontos verőtőváltozat meghatározásához a Moser–Tursky- és Lux-féle rendszerek tételes összevetése szükséges, ezért az 1635 körüli keltezést indokolt valószínűsítésként kezelni.
Videón is megnézheted az érmét
A mozgó felvételen jobban megfigyelhető a tallér felülete, patinája, a domborulatok fénye és a két oldal részleteinek kapcsolata.
Mire figyelj V. Lipót tallérjainak gyűjtésekor?
- Öltözet: az 1626 előtti pénzeken egyházi ruha, a későbbieken páncélos világi portré jelenik meg.
- Évszám: az 1632 nem bizonyítja önmagában, hogy az érme V. Lipót életében készült.
- Könyökvért: a fodrozott és a kerek, gömbszerű páncélelem fontos változatjelző.
- Címerpajzs: a szélesebb és keskenyebb pajzs segít a posztumusz típusok elkülönítésében.
- Feliratok: a betűalakok, elválasztójelek és apró címerrajzi részletek verőtövönként változhatnak.
- Felület és perem: vizsgáld meg a tisztítás, polírozás, peremreszelés, javítás vagy függesztés nyomait is.
- Tömeg és átmérő: mindig együtt értékeld őket az érmeképpel és a katalógusazonosítással.
V. Lipót tallérsorozata különösen gazdag verőtőváltozatokban. A különbség néha csak egy betű helyzete, az oroszlán farka, a jogar dísze vagy a címer egy apró vonala. Gyűjtőként éppen ez teszi izgalmassá: az azonos uralkodó és évszám mögött több eltérő kibocsátási időszak rejtőzhet.
Egy halott uralkodó tovább élő portréja
V. Lipót 1632-es tallérja első pillantásra látványos barokk ezüstpénz. Közelebbről azonban egy politikai döntés tárgyi emléke. Claudia de’ Medici nem engedte eltűnni férje alakját a pénzforgalomból, mert az elhunyt főherceg képe a kiskorú örökös jogát és a tiroli Habsburg-ág folytonosságát erősítette.
Ezért különösen beszédes a függőleges 1632-es dátum. Látszólag pontos időpontot ad, valójában kérdést tesz fel. Mikor készült az érme, ki gyakorolta akkor a hatalmat, és miért maradt változatlan az uralkodói portré? Egyetlen tallér így többet mondhat a korszak bizonytalanságáról, mint egy hosszú címfelsorolás.
A további nagy ezüstvereteket a CoinPoint tallérkínálatában lehet összehasonlítani.
Felhasznált szakirodalom és források
- Iván Lux: Identification of Archduke Leopold V Tyrolean Thalers. Budapest, 2019.
- Heinz Moser – Heinz Tursky: Die Münzstätte Hall in Tirol. I–II. kötet, 1977–1981.
- John S. Davenport: European Crowns 1600–1700. Galesburg, 1974.
- Rudolf Adamcyk: Die Tiroler Taler mit der Jahreszahl 1632. Haller Münzblätter II/4–5, 1976.
- Martin Mutschlechner: Archduke Leopold V – from prince of the Church to founder of the collateral Tyrolean branch. Die Welt der Habsburger.
- Münze Hall: a halli pénzverde történeti és technikatörténeti ismertetői.
- CoinPoint: V. Lipót főherceg tallér, 1632, Hall, Dav. 3338 – a w1700 számú példány adatlapja, saját fényképe és videója.