III. Ferdinánd tallérjai első pillantásra könnyen egyformának tűnhetnek.
Jobbra néző uralkodói portré, kétfejű sas, címer, latin körirat – a fő motívumok valóban hasonlóak. Ha azonban egymás mellé teszünk több példányt, hamar kiderül, hogy a részletek között komoly különbségek lehetnek.
Más lehet a portré, a haj és a szakáll formája, a gallér, az Aranygyapjas Rend jelvényének megjelenése, a címer szerkezete és természetesen a verdejel is.
III. Ferdinánd tallérjainál ezért nem elég azt megállapítani, hogy „egy 17. századi Habsburg tallér”. A következő kérdés az:
pontosan melyik típus van előttünk?
III. Ferdinánd – egy uralkodó, több tallértípus
III. Ferdinánd 1637 és 1657 között uralkodott német-római császárként, magyar királlyá azonban már 1625-ben megkoronázták.
A magyar tallérverés ekkor már kialakult rendszerrel rendelkezett, ezért ebben a cikkben nem magának a tallérnak a történetét nézzük végig. Erről külön olvashatsz a Tallérok születése – Az ezüstóriások, amelyek meghódították Európát című Kisokosban.
III. Ferdinánd esetében sokkal érdekesebb kérdés, hogyan lehet elkülöníteni egymástól az egyes magyar vereteket.
Az első lépés: nézd meg a verdejelet
A magyar III. Ferdinánd-talléroknál két fontos verdejellel találkozhatunk:
K–B – Körmöcbánya
N–B – Nagybánya
A verdejelek történetét és jelentését más Kisokos-cikkekben már részletesen bemutattam, ezért itt most az a fontos, hogy a K–B és N–B tallérok között nem csupán két betű a különbség.
Az éremkép felépítése is eltérhet.
Milyen a klasszikus K–B tallér?
A jól ismert körmöcbányai típus körülbelül 28,8 grammos, mintegy 44 milliméter átmérőjű ezüsttallér.
Az előlapon III. Ferdinánd jobbra néző, babérkoszorús mellképe látható. A portré részletgazdag: a hajfürtök, a szakáll, a ruházat vagy páncél, valamint az Aranygyapjas Rend jelvénye különösen fontos az azonosításnál.
A köriratot magyar vonatkozású jelképek szakítják meg: megjelenik a magyar címer és a gyermek Jézust tartó Madonna.
A hátlapon koronás kétfejű sas látható, karmaiban karddal és jogarral. Mellén összetett címerpajzs helyezkedik el, amelyben magyar, cseh, osztrák és burgundi heraldikai elemek kapcsolódnak össze.
Alul találjuk a K–B verdejelet.
Körmöcbánya történetét külön is bemutattam a Körmöcbánya – A város, ahol évszázadokon át született a magyar pénz című cikkben.
Nem minden K–B tallér teljesen ugyanolyan
Ez az a pont, ahol a gyűjtés igazán érdekessé válik.
Huszár Lajos katalógusa több változatot különít el III. Ferdinánd tallérjai között, és a fennmaradt példányokon is jól látható, hogy az uralkodói portré idővel változik.
Érdemes figyelni többek között:
- a szakáll alakját és hosszát;
- a hajfürtök kialakítását;
- a gallér formáját;
- a páncél és ruházat részleteit;
- az Aranygyapjas Rend jelvényének helyzetét;
- a körirat betűinek elhelyezését;
- a címer kisebb eltéréseit.
Két azonos évszámú tallér tehát nem feltétlenül teljesen azonos változat.
Az ilyen apró részletek vizsgálatához érdemes az érmét mindig teljes egészében értelmezni. Az alapfogalmakat az Az érme részei – Mit látunk egy pénzérmén? című cikkben foglaltam össze.
N–B: Nagybánya egészen más képet is adhat
A nagybányai III. Ferdinánd-tallérok különösen érdekesek, mert nem egyszerűen a körmöcbányai típus N–B verdejeles másolatai.
Az egyik ismert nagybányai típus körülbelül 28,95 grammos és 46 milliméter körüli.
Az előlapi portrén az uralkodó rövidebb, egyenesebb hajjal jelenik meg, és a kompozíció eltér a jól ismert körmöcbányai portrétól.
Még látványosabb különbséget találhatunk a hátlapon.
A kétfejű sas mellén egyszerűbb magyar címer jelenhet meg, a körmöcbányai tallérok összetettebb címerkompozíciója és központi osztrák–burgundi szívpajzsa nélkül.
Alul természetesen az N–B verdejel látható.
Huszár és Unger több nagybányai változatot is elkülönít, ezért N–B tallérnál különösen fontos a pontos évszám és az éremkép összevetése a szakirodalommal.
A címer sokszor gyorsabban elárulja a típust, mint a portré
Portréváltozatokat kopott érmén néha nehéz elkülöníteni.
A hátlapi címer felépítése viszont sok esetben könnyebben felismerhető.
Érdemes megvizsgálni:
- milyen címerpajzs található a sas mellén;
- hány mezőre oszlik;
- van-e középen szívpajzs;
- hogyan helyezkednek el a magyar és cseh címerelemek;
- hol található a verdejel.
Ezek együtt már sokkal biztosabb azonosítást tesznek lehetővé, mint az évszám önmagában.
Különlegesség: a többszörös tallérok
III. Ferdinánd magyar pénzverésének talán leglátványosabb darabjai a többszörös tallérok.
Nemcsak egy-, hanem több tallér súlyú veretek is ismertek.
Különösen látványos az ötszörös K–B tallér. Az ismert típus körülbelül 143 grammot nyom, miközben átmérője nagyjából 47 milliméter.
Ez elsőre meglepő.
Nem ötször akkora átmérőjű, mint egy normál tallér, hanem elsősorban sokkal vastagabb lapkára verték.
Az éremkép lényegében ugyanazt a III. Ferdinánd-kompozíciót követi, amelyet az egyszeres tallérról ismerünk.
Háromszoros és más többszörös tallérok szintén ismertek.
Ezek a darabok ma a III. Ferdinánd-kori magyar pénzverés legkülönlegesebb és leglátványosabb emlékei közé tartoznak.
Tallércsegelyek is készültek
A kerek tallérok mellett szögletes lapkára vert tallércsegelyeket, vagyis klippéket is ismerünk III. Ferdinánd korából.
Nagybányáról például 1643-as N–B tallércsegely is dokumentált.
Ezeknél az éremképet nem kerek, hanem szögletes lapkára verték. Emiatt már első pillantásra teljesen más megjelenésűek, miközben az alapvető tallértípus képi elemei felismerhetők rajtuk.
Az évszám sem mindig olyan egyszerű
III. Ferdinánd 1657. április 2-án meghalt.
A körmöcbányai tallérsorozatban azonban 1658-as és 1659-es évszámmal is ismertek III. Ferdinánd portréját viselő posztumusz darabok.
Ez jó példa arra, hogy történeti pénzeknél az érmén szereplő évszámot sem mindig szabad automatikusan az uralkodó életadataihoz igazítani.
Az évszám nélküli vagy történetileg különleges keltezésű pénzek vizsgálatának módszeréről más Kisokos-cikkben részletesebben is írtam.
Mit nézzünk egy III. Ferdinánd-tallér azonosításakor?
Én a következő sorrendben vizsgálnám:
1. Verdejel: K–B vagy N–B?
2. Évszám: beleillik-e az adott típus ismert verési időszakába?
3. Portré: milyen a haj, szakáll, gallér és ruházat?
4. Hátlapi címer: összetett vagy egyszerűbb szerkezetű?
5. Tömeg és átmérő: megfelel-e az adott címletnek?
6. Szakirodalom: melyik Huszár-, Unger- vagy Davenport-típushoz illik?
Ez ugyanaz az alapelv, amelyet a Milyen érme ez? – Így azonosítom lépésről lépésre című cikkben is használok: egyetlen részlet helyett az összes adatot együtt kell értékelni.
Miért érdekes III. Ferdinánd külön gyűjtési területként?
Mert ugyanazon uralkodó tallérjain belül is több szinten lehet gyűjteni.
Lehet évszámokra építeni.
Lehet külön K–B és N–B vereteket keresni.
Lehet portré- és címerváltozatokat gyűjteni.
És ott vannak a többszörös tallérok, valamint a csegelyek is.
III. Ferdinánd tallérjai ezért jól mutatják, hogy egy látszólag egyszerű „uralkodó + évszám + verdejel” meghatározás mögött milyen mély numizmatikai változatosság húzódhat meg.
A kezdő számára két tallér szinte ugyanolyannak tűnhet.
A gyakorlott szem viszont előbb-utóbb már nem egyszerűen III. Ferdinándot látja rajtuk.
Típust, verdét és változatot lát.
Források
- Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei 1526–1657. Corpus Nummorum Hungariae III. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.
- Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute.
- Unger Emil: Magyar Éremhatározó.
- John S. Davenport: European Crowns 1600–1700.
- Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár: Habsburg-kori magyar pénzek gyűjteményi és pénztörténeti anyaga.
Kapcsolódó Kisokos-cikkek
- Tallérok születése – Az ezüstóriások, amelyek meghódították Európát
- Körmöcbánya – A város, ahol évszázadokon át született a magyar pénz
- A Habsburg Birodalom ezüstpénzei – A birodalom, amelyet az érmék is összekötöttek
- I. Lipót pénzverése Magyarországon – Hol készültek ezek az érmék?
- Milyen érme ez? – Így azonosítom lépésről lépésre