A 18. századi magyar pénzverés leglátványosabb ezüstpénzei közé tartoznak azok a tallérok, amelyeken a magyar címert két angyal tartja, a másik oldalon pedig Szűz Mária jelenik meg a gyermek Jézussal. A gyűjtők körében gyakran angyalos tallérként emlegetett típus egyszerre hordoz uralkodói, állami és vallási jelképeket – ráadásul két egymástól nagyon különböző uralkodó, Mária Terézia és II. József pénzverésében is megjelent.
A hasonlóság azonban csalóka. Az angyalos címer mögött egy olyan korszak története rajzolódik ki, amelyben a magyar pénzek megjelenése és az uralkodói politika viszonya is jelentősen átalakult.
Nem minden Mária Terézia-tallér „angyalos”
Mária Terézia 1740 és 1780 közötti uralkodása alatt többféle magyar tallért vertek, ezért érdemes rögtön különbséget tenni közöttük.
Uralkodásának korábbi magyar tallérjain az előlapon még Mária Terézia portréja szerepelt, míg a hátlapot Szűz Mária, Magyarország patrónája foglalta el. Ezeket a darabokat a numizmatikai szakirodalomban gyakran Madonnentaler, azaz madonnás tallér néven találjuk meg.
1767-től alapvetően megváltozott a magyar tallér képe: az uralkodói mellkép helyére a koronás magyar címer került, amelyet két oldalról egy-egy angyal tartott. A hátlapon továbbra is Szűz Mária és a gyermek Jézus jelent meg.
Ez az a jellegzetes kompozíció, amelyet ma leginkább az angyalos Mária Terézia-tallérral azonosítunk.
Két angyal tartja Magyarország címerét
Az előlap központi eleme a magyar királyság címere. Fölötte a Szent Korona látható, két oldalán pedig a címert tartó angyalok állnak.
A megoldás szokatlanul erős vizuális hangsúlyt ad magának az országnak. Míg egy portrés pénzen az uralkodó személye uralja az érmeképet, itt a magyar állami jelkép kerül a kompozíció középpontjába.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Mária Terézia eltűnne a pénzről. Nevét és címeit a latin körirat őrzi, így az uralkodói hatalom és a Magyar Királyság jelképrendszere ugyanazon az oldalon találkozik.
A típus megjelenését ugyanakkor nem érdemes egyetlen politikai üzenetre leegyszerűsíteni. A 18. századi pénzverés formai változásai mögött pénzügyi, igazgatási és kereskedelmi szempontok is álltak.
A másik oldalon: Patrona Hungariae
Ha az előlap az ország világi jelképét mutatja, a hátlap annak hagyományos égi oltalmazóját.
Szűz Mária a gyermek Jézussal a magyar pénzverésben évszázadokon át visszatérő motívum volt. Az angyalos tallérokon Mária trónon ülve jelenik meg, kezében jogarral, karján a gyermek Krisztussal.
A körirat jellegzetes formája a S. MARIA MATER DEI PATRONA HUNG., vagyis „Szent Mária, Isten Anyja, Magyarország patrónája”. A pontos rövidítések és betűalakok veretenként eltérhetnek.
A kép és a felirat együtt a Patrona Hungariae, vagyis Magyarország patrónája hagyomány pénzre vitt megfogalmazása.
Így válik különösen egységessé az érmekép: az egyik oldalon Magyarország címere az angyalokkal, a másikon Magyarország patrónája.
Körmöcbánya és az angyalos tallérok
A korszak magyar pénzverésének egyik legfontosabb központja Körmöcbánya volt. Mária Terézia angyalos tallérjai között számos körmöcbányai veretet ismerünk.
Ezeknél a gyűjtő számára nemcsak az évszám érdekes. A verdejel, az egyes verdei jelzések, az apróbb verőtőváltozatok és a perem kialakítása is fontos lehet egy konkrét példány pontos meghatározásakor.
Egy látszólag azonos „angyalos tallér” mögött tehát több változat is rejtőzhet.
1780: meghal Mária Terézia
Mária Terézia 1780-ban bekövetkezett halálával fia, II. József lett a Habsburg Monarchia egyedüli uralkodója.
A magyar történelemben ő a „kalapos király”: nem koronáztatta meg magát magyar királlyá. Kormányzását erős központosító és egységesítő törekvések jellemezték, amelyek a pénzverésben is éreztették hatásukat.
II. József alatt a hagyományos magyar pénztípusok szerepe visszaszorult. A magyar jellegű pénzverés azonban nem tűnt el teljesen, és kis mennyiségben tovább készültek a korábbi ikonográfiai hagyományokat követő veretek.
II. József angyalos tallérja: ismerős kép, új uralkodó
Első pillantásra egy II. József-féle magyar angyalos tallér meglepően közel áll Mária Terézia késői típusához.
Az előlapon továbbra is a koronás magyar címer és a két címertartó angyal, a hátlapon pedig Szűz Mária a gyermek Jézussal látható.
A lényeges különbséget az uralkodói körirat adja: Mária Terézia neve helyett immár II. József neve és címei jelennek meg.
A két uralkodó tallérjait egymás mellé téve ezért különösen érdekes a kép: a pénztípus ikonográfiája folytonosságot sugall, miközben a mögötte álló uralkodói politika jelentősen megváltozott.
Miért különlegesek a gyűjtők számára?
Az angyalos tallérok vonzerejét nem egyetlen ritkasági adat vagy katalógusszám adja.
Nagy méretű ezüstpénzek, ezért az aprólékos címer, az angyalalakok, a korona és a Madonna-ábrázolás jó állapotú példányokon rendkívül látványosan érvényesül. Történelmileg is könnyen „olvasható” pénzek: egyetlen érme két oldalán jelenik meg a Magyar Királyság világi és vallási jelképrendszere.
Gyűjtői szempontból különösen érdekes egymás mellé helyezni Mária Terézia késői angyalos tallérját és II. József azonos hagyományt folytató magyar tallérját. Első pillantásra közeli rokonok, közelebbről azonban már egy uralkodóváltás és egy megváltozó pénzpolitika tanúi.
Egy tallér, amelyen az uralkodónál is fontosabb lett a jelkép
Talán éppen ez az angyalos tallérok legérdekesebb sajátossága.
Mária Terézia korábbi tallérjain még maga az uralkodó néz vissza ránk. Az 1767-től megjelenő típuson azonban portréja eltűnik, helyét átveszi a magyar címer két angyallal. A másik oldalon változatlanul ott marad Szűz Mária, Magyarország patrónája.
Majd meghal az uralkodó, II. József kerül a trónra – de a magyar típus korlátozott mennyiségben tovább él.
Ezért az angyalos tallér több egyszerű ezüstpénznél. Egy olyan korszak lenyomata, amelyben uralkodók váltották egymást, miközben a magyar pénzverés évszázados jelképei továbbra is felismerhetőek maradtak.
Mária Terézia Tallér vásárlása
Kapcsolódó cikk: