Egy uralkodó világa harminchárom milliméteren
1729-ben a nagybányai pénzverőből olyan ezüstérmék kerültek ki, amelyekre a korabeli hatalom egész jelképrendszeréből jutott egy darabka. Parókás uralkodó, magyar címer, Madonna, császári sas és hosszú latin címek fértek el egyetlen negyedtalléron. Ha közelebbről megnézzük, a pénz szinte arra hív, hogy részletről részletre olvassuk végig.
III. Károly 1711 és 1740 között uralkodott Magyarországon. Ugyanez a Habsburg uralkodó német-római császárként VI. Károly volt. Az 1720-as évek a monarchia barokk nagyhatalmi korszakához tartoztak: a katonai és diplomáciai sikerek mellett a kereskedelmi kapcsolatok és az úthálózat fejlesztése is szerepet kapott. Ebben a világban a pénzek egyszerre közvetítettek értéket és tették láthatóvá az uralkodói tekintélyt.
A CoinPoint kínálatából bemutatott 1729-es, N–B verdejegyes negyedtallér jó példa arra, mennyi történetet hordozhat egyetlen ezüstpénz.
Mit jelentett a negyedtallér?
A megnevezés a tallér negyedét érő címletet jelöli. Az érme előlapján, a portré alatt díszes keretben olvasható 1/4 értékjelzés ezt a viszonyt közvetlenül is megmutatja. Névérték szerint négy ilyen pénz tett ki egy tallért.
A tallér és részcímletei lehetővé tették, hogy különböző nagyságú összegeket ezüstpénzben fizessenek ki. A negyedtallér ehhez kisebb értékegységet adott, miközben megőrizte a nagyobb ezüstveretek részletgazdag megjelenését. A tallér kialakulásának hátteréről a Tallérok születése című Kisokos-cikkben olvashatsz bővebben.
A bemutatott példány adatlapja 33 mm átmérőt és 7 gramm tömeget ad meg. Ekkora átmérőn már kényelmesen tanulmányozhatók a portré fürtjei, a címer apró elemei és a feliratok. A „negyed” tehát az értékviszonyra utal; az érme átmérőjét külön adatként kell kezelni.
N–B: két betű, amely Nagybányához vezet
A hátlapon, a sas alatt két különálló betű látszik: N és B. Ennél a típusnál ez Nagybánya verdejegye. A város mai neve Baia Mare, és Romániában található. A verdejegy a készítés helyét kapcsolja a pénzhez, az 1729-es évszám pedig időben helyezi el a kibocsátást.
Gyűjtéskor ezért érdemes együtt olvasni az uralkodó nevét, az évszámot és a verdejegyet. Azonos uralkodó azonos címletű pénzei között is lehetnek eltérések, amelyeket csak ezek összevetésével veszünk észre. A nagybányai veretekből például önálló, több uralkodón átívelő gyűjtemény is összeállítható.
Miért van rombusz a kerek érmén?
Ennek a negyedtallérnak az egyik legfeltűnőbb sajátossága a csúcsára állított négyszög alakú keret. Az előlap és a hátlap központi ábrázolását is ilyen vonalak fogják közre. A feliratok a keret és az érme széle közötti négy részben futnak körbe.
Érdemes szemmel végigkövetni ezeket a vonalakat. A portré mögötti magyar címer, az előtte elhelyezett Madonna és az alul látható értékjelzés mind a kompozíció szabadon maradó területeit használja ki. A hátlapon a sas szárnyai töltik ki a keretet. A geometrikus elrendezés különösen könnyen felismerhetővé teszi a típust.
A fotón a pénz külső körvonala kerek: a négyszög az éremkép része. Gyűjtői leírásban ezért a „rombusz alakú keretbe foglalt éremkép” pontosan megnevezi azt, amit látunk.
A portré mellett a magyar királyság jelképei
Az előlapon Károly jobbra néző, páncélos mellképe jelenik meg. Hosszú, hullámos parókája és díszes öltözete a barokk udvari portrék világát idézi. A hajfürtök, a váll és a mellvért részletei közelről önálló kis metszetként is megfigyelhetők.
A portré mögött, a kép bal oldalán koronás magyar címer látható. A király arca előtt, jobb oldalon Mária alakja a gyermek Jézussal kapott helyet. A kis Madonna körvonala könnyen elkerülheti a figyelmet, pedig a típus egyik fontos azonosító részlete.
Ez az elrendezés egyetlen oldalra helyezi az uralkodó portréját és a magyar pénzverésben régóta jelen lévő jelképeket. A címer és a Madonna együtt akkor is felismerhető magyar vonatkozást ad a veretnek, ha a körirat valamelyik része kopott vagy nehezebben olvasható.
Miért CAROL VI, ha III. Károly pénzéről beszélünk?
A felirat elején a CAROL VI névalak szerepel. A szám a császári sorszámot jelzi. Az uralkodót a magyar királyok sorában III. Károlyként, a német-római császárok között VI. Károlyként tartjuk számon. Ezért külföldi aukciós katalógusokban a magyarországi vereteivel is gyakran „Karl VI” vagy „Charles VI” alatt találkozunk.
A hosszú címfelsorolás rövidítéseihez néhány könnyen felismerhető kapaszkodó is tartozik. A D:G a Dei gratia, vagyis „Isten kegyelméből” formula. A REX jelentése „király”. A hátlapi ARCHI:D az archidux, „főherceg” rövidítése, az utána következő AUS pedig Ausztriára utal.
A további címek között Burgundia, Morvaország és Tirol neve is megjelenik rövidített formában. A körirat az uralkodó összetett címrendszerét sorolja fel. Olvasásakor célszerű egy-egy feliratrésszel kezdeni, majd az ismert elemek segítségével összekapcsolni a négy szakaszt.
A hátlap: kétfejű sas és összetett címer
Az érme másik oldalát a koronás, kétfejű sas uralja. Mellén koronás, több mezőre osztott címerpajzs helyezkedik el; körülötte további apró díszítőelemek sorakoznak. A sas a császári hatalomra utal, a pajzs pedig több ország és dinasztikus kapcsolat jelképeit fogja össze.
Az előlap magyar jelképei és a hátlap császári sasa együtt jól érzékeltetik Károly többes uralkodói szerepét. A Habsburg Monarchiát különböző jogállású és hagyományú országok alkották, amelyeket az uralkodó személye kapcsolt össze. Ebben a történelmi összefüggésben az összetett éremkép is érthetőbbé válik.
Mire figyelj III. Károly negyedtallérjainak gyűjtésekor?
Érdemes először az évszámot, a verdejegyet és az értékjelzést azonosítani, majd összehasonlítani a portrét, a keretet és a címer részleteit. A bemutatott 1729-es típus a CoinPoint adatlapján ÉH 1194 hivatkozással szerepel. Az ellenőrzött aukciós leírások ugyanezt a típust Huszár 1623, az adott évjáratot pedig Herinek 615 számon is közlik.
A katalógusszámok így összekötik a különböző nyelvű leírásokat. A gyűjteményi feljegyzésben célszerű feltüntetni, melyik katalógushoz tartozik a szám, és melléírni az évszámot, a verdejegyet, a tömeget és az átmérőt. A saját elő- és hátlapfotó később a változatok összehasonlításában is sokat segíthet.
Az állapot megítélésénél nézd meg a hajfürtöket, az arcot, a mellvértet, a sas tollazatát és a pajzs vonalait. A feliratok olvashatósága mellett a felületek és a perem is fontos. Egy-egy halvány részletet mindig a teljes érmeképpel együtt vizsgálj: a kopás és a gyengébb verés eltérő jelenség, elkülönítésükhöz több részlet összevetése szükséges.
Évjáratsor, nagybányai veretsor vagy a Habsburg uralkodók ezüstpénzeiből összeállított válogatás egyaránt jó gyűjtési irány lehet. Már néhány gondosan összehasonlított darab megmutathatja, milyen sokat számít a portré kidolgozása, a betűk formája vagy egy címer apró eltérése.
Egy negyed tallér, sok olvasható részlet
Az 1729-es negyedtalléron a portré az uralkodót, a címer és a Madonna a magyar vonatkozást, a sas a császári rangot, az N–B jel pedig Nagybányát idézi fel. A pénzt kézbe vevő gyűjtő mindezt egyetlen tárgyon tanulmányozhatja.
A bemutatott III. Károly 1729-es nagybányai negyedtallérjának termékoldalán megtalálod a fotót és az aktuális vásárlási adatokat. A további ezüstvereteket a CoinPoint tallérkínálatában érdemes összehasonlítani.
Felhasznált szakirodalom és források
- CoinPoint: III. Károly 1/4 tallér, 1729, N–B, ÉH 1194 – a bemutatott w1392 számú példány adatai és saját termékfotója.
- Martin Mutschlechner: Karl VI. als Herrscher in Mitteleuropa. Die Welt der Habsburger – az 1720-as évek politikai és gazdasági hátteréhez.
- Martin Mutschlechner: Charles VI and the Pragmatic Sanction. Die Welt der Habsburger – a monarchia összetett államszerkezetéhez.
- Kapcsolódó CoinPoint-tartalmak