Ha egy I. Lipót-kori érmét alaposabban megnézünk, gyakran apró betűkkel találkozunk, például K-B, N-B vagy G-Y. Ezek nem véletlen jelek, hanem verdejelek, amelyek megmutatják, melyik pénzverdében készült az adott érme.
A legismertebb magyar pénzverde Körmöcbánya volt, amelynek verdejele a K-B. A mai Kremnica (Szlovákia) területén működő pénzverde Európa egyik legrégebbi, folyamatosan működő pénzverdéje, és I. Lipót idején is hatalmas mennyiségben készültek itt dénárok, krajcárok, dukátok és a gyűjtők által ma is nagyra becsült tallérok.
A másik jelentős verde Nagybánya volt, amelynek verdejele N-B. A mai Baia Mare (Románia) a korszak egyik legfontosabb bányavárosa volt, ahol a környék arany- és ezüstbányáinak köszönhetően szintén jelentős pénzverés folyt.
I. Lipót uralkodása alatt természetesen más magyarországi pénzverdék is működtek, például Kassa, Gyulafehérvár és időszakonként Pozsony is szerepet kapott a pénzverésben. A verdejelek segítségével ma is nyomon követhető, hogy egy-egy érme melyik városban készült.
A verdejel ezért sokkal több egyszerű betűnél. Egy apró jelzés, amely elárulja egy érme születési helyét. A tapasztalt gyűjtők sokszor először ezt keresik meg, hiszen ugyanannak az évjáratnak több verdeváltozata is létezhet, és ezek ritkasága vagy értéke eltérő lehet.
Aki egyszer elkezdi figyelni ezeket a kis részleteket, hamar rájön, hogy ugyanaz az uralkodó mennyire változatos pénzeket veretett. Egy I. Lipót tallér így nemcsak egy szép ezüstérme, hanem egy olyan történelmi emlék is, amelynek "személyi igazolványa" maga a verdejel.
A legismertebb magyar pénzverde Körmöcbánya volt, amelynek verdejele a K-B. A mai Kremnica (Szlovákia) területén működő pénzverde Európa egyik legrégebbi, folyamatosan működő pénzverdéje, és I. Lipót idején is hatalmas mennyiségben készültek itt dénárok, krajcárok, dukátok és a gyűjtők által ma is nagyra becsült tallérok.
A másik jelentős verde Nagybánya volt, amelynek verdejele N-B. A mai Baia Mare (Románia) a korszak egyik legfontosabb bányavárosa volt, ahol a környék arany- és ezüstbányáinak köszönhetően szintén jelentős pénzverés folyt.
I. Lipót uralkodása alatt természetesen más magyarországi pénzverdék is működtek, például Kassa, Gyulafehérvár és időszakonként Pozsony is szerepet kapott a pénzverésben. A verdejelek segítségével ma is nyomon követhető, hogy egy-egy érme melyik városban készült.
A verdejel ezért sokkal több egyszerű betűnél. Egy apró jelzés, amely elárulja egy érme születési helyét. A tapasztalt gyűjtők sokszor először ezt keresik meg, hiszen ugyanannak az évjáratnak több verdeváltozata is létezhet, és ezek ritkasága vagy értéke eltérő lehet.
Aki egyszer elkezdi figyelni ezeket a kis részleteket, hamar rájön, hogy ugyanaz az uralkodó mennyire változatos pénzeket veretett. Egy I. Lipót tallér így nemcsak egy szép ezüstérme, hanem egy olyan történelmi emlék is, amelynek "személyi igazolványa" maga a verdejel.
Kapcsolódó cikkek: