Kr. u. 69 végén Rómának nem egy újabb hangzatos ígéretre, hanem rendre, pénzre és békére volt szüksége. Nero halála után alig másfél év alatt Galba, Otho és Vitellius is megszerezte, majd elveszítette a hatalmat. A birodalom trónjáért már római seregek harcoltak egymással. A negyedik császár, Vespasianus úgy érkezett a polgárháború végére, hogy közben még a judeai felkelés sem ért véget.
Az itt bemutatott apró ezüstdénár ebből a fordulópontból maradt ránk. Előlapján az új uralkodó szigorú portréja látható, hátlapján pedig Pax, a béke megszemélyesítője ül. A kép első pillantásra nyugodt, de éppen azért volt erős politikai üzenet, mert mögötte egyáltalán nem nyugodt évek álltak.
A négy császár évének győztese
Titus Flavius Vespasianus Kr. u. 9. november 17-én született. Családja nem tartozott Róma legelőkelőbb nemzetségei közé, így pályája nem egy régi dinasztia természetes folytatásának tűnt. Katonai és hivatali szolgálattal emelkedett egyre magasabbra: részt vett Britannia meghódításában, majd Nero császár Kr. u. 67-ben őt küldte a nagy judeai felkelés leverésére.
Nero Kr. u. 68-as halála után a hatalomért kitört polgárháború mindent megváltoztatott. Vespasianust Kr. u. 69 nyarán a keleti légiók császárrá kiáltották ki. Miközben hívei Vitellius ellen vonultak, ő Alexandriában biztosította helyzetét és a Róma számára létfontosságú egyiptomi gabona feletti ellenőrzést. Az év végére a senatus is elismerte uralmát. Ezzel új dinasztia, a Flaviusok kora kezdődött.
Judea: háború, felkelőpénz és dinasztiaalapítás
A judeai háború Vespasianus felemelkedésének egyik kulcsa volt, de Jeruzsálem ostromát már fia, Titus fejezte be Kr. u. 70-ben. A római győzelem később emlékműveken és pénzeken is megjelent. A híres IVDAEA CAPTA vereteken a legyőzött Judeát gyakran gyászoló nőalakként ábrázolták egy pálmafa alatt. Ezek nem egyszerű haditudósítások: az új dinasztia azt bizonyította velük, hogy katonai győzelme feljogosítja az uralomra.
A háborúnak azonban volt egy másik pénzben elbeszélt oldala is. A felkelők saját bronzpénzeket vertek, héber feliratokkal és helyi jelképekkel. A CoinPoint kínálatában szereplő, a felkelés második évére keltezett prutah előlapján amfora, hátlapján szőlőlevél látható, a felirat pedig Sion szabadságát hirdeti. Fontos különbség: ezt a pénzt nem Vespasianus verette, hanem azok a felkelők, akik a római uralom ellen harcoltak.
Mit mond el Vespasianus dénárja?
A bemutatott ezüstdénár Rómában, Kr. u. 70 körül készült. A CoinPoint adatai szerint 3,39 gramm tömegű és 16 milliméter átmérőjű. Az adatlapon szereplő RIC 10 a katalógus korábbi számozása; a felülvizsgált Roman Imperial Coinage II.1 kötetben ugyanez a típus RIC 29-ként található meg.
Előlap: a babérkoszorús Vespasianus jobbra néző portréja. Körirata: IMP CAESAR VESPASIANVS AVG. Az IMP az imperator, a CAESAR a Caesar, az AVG pedig az Augustus cím rövidítése. Néhány szóban ott áll előttünk a hadvezér és az uralkodó. Ha szeretnéd önállóan megfejteni ezeket a betűket, a római pénzek feliratainak olvasásáról szóló Kisokos-cikk lépésről lépésre segít.
Hátlap: Pax balra ül, jobb kezében ágat, baljában szárnyas caduceust tart. A körirat: COS ITER TR POT. A COS ITER azt jelzi, hogy Vespasianus másodszor viselte a consuli tisztséget, a TR POT pedig a tribunusi hatalomra utal. A hátlap alakjainak és jelképeinek felismeréséhez a Ki van a római érme hátlapján? című útmutató ad további támpontot.
A Pax-hátlap nem bizonyítja, hogy a birodalomban mindenütt béke honolt. Inkább azt mutatja meg, milyen képet akart az új császár terjeszteni saját uralmáról. A polgárháború után a béke ígérete egyben Vespasianus hatalmának igazolása volt: ő az, aki lezárja a zűrzavart és visszaállítja a rendet.
„A pénznek nincs szaga” – mit mondott valójában?
Vespasianus stabil birodalmat örökölt? Éppen ellenkezőleg: a háborúk és Nero költekezése után a kincstárat fel kellett tölteni. Az uralkodó régi adókat állított vissza, új bevételeket keresett, és kemény takarékosságáról vált ismertté. Ehhez kapcsolódik a történelem egyik legismertebb pénzügyi anekdotája.
Suetonius szerint Titus szemrehányást tett apjának a vizelethez kapcsolódó adó miatt. A római városokban összegyűjtött vizeletet a tímárok és a kelmefeldolgozók ammóniatartalma miatt hasznosították. Vespasianus állítólag az adóból származó első pénzt fia orrához emelte, és megkérdezte, érzi-e a szagát. Titus nemet mondott, mire apja arra emlékeztette, hogy a pénz mégis vizeletből származik.
A ma ismert latin mondat, pecunia non olet, vagyis „a pénznek nincs szaga”, ennek a történetnek a tömör összefoglalása. Suetonius nem szó szerint ebben a formában idézi a császárt. Az anekdota mégis jól illik ahhoz a gyakorlatias Vespasianus-képhez, amelyet az ókori források megőriztek: számára egy bevétel értékét elsősorban az döntötte el, mire lehet felhasználni.
Adóból rend, hadizsákmányból Colosseum
Az összegyűjtött pénz nem maradt pusztán a kincstárban. Vespasianus helyreállításokat és nagy építkezéseket indított, megreformálta az állam működését, és Kr. u. 70 körül megkezdte a Flavius-amfiteátrum, a későbbi Colosseum építését. Az épületet fia, Titus avatta fel Kr. u. 80-ban. A Colosseum egyik felirata és a modern kutatás az építkezés finanszírozását a jeruzsálemi hadjárat zsákmányával is összekapcsolja.
Ez teszi különösen összetetté Vespasianus pénzeinek történetét. Ugyanannak az uralomnak a része a békét hirdető Pax-dénár, a legyőzött Judeát ábrázoló római propaganda, az adóztatás és a római népnek szánt hatalmas amfiteátrum. Az érme kis felületén nyugodt jelenetet látunk, mögötte azonban háború, hatalmi váltás és egy új dinasztia építkezése áll.
Mire figyeljen a gyűjtő?
Egy Vespasianus-dénár azonosításakor a portré önmagában nem elég. Érdemes együtt vizsgálni az elő- és hátlapi köriratot, a hátlap alakját és attribútumait, a tömeget, az átmérőt, valamint a katalógushivatkozást. A Pax-típusnál különösen fontos, hogy valóban látszik-e az ág és a caduceus, merre ül az alak, és milyen irányba néz a császár portréja.
Az állapot megítélésekor a portré részletei, a körirat olvashatósága, a hátlapi alak felismerhetősége és a felület természetessége számít. A kézi verés miatt az ókori pénzek nem mindig szabályos kör alakúak, a kép pedig kerülhet kissé a lapka szélére. Ez önmagában nem hiba és nem is ritkasági bizonyíték. A római dénár hétköznapi szerepéről a római katonák zsoldjáról szóló cikkben olvashatsz tovább.
Kapcsolódó érmék és szakirodalom a CoinPoint kínálatából
- Vespasianus dénár, Kr. u. 69–70, RIC 10 – a cikkben részletesen bemutatott római ezüstpénz Pax hátlappal.
- Vespasianus cappadociai hemidrachmája, RPC 1659 – kisebb tartományi ezüstcímlet, amely jól mutatja, mennyire sokszínű volt a császár pénzverése a birodalom különböző részein.
- A zsidó felkelés második évének prutahja – a konfliktus másik oldaláról fennmaradt, héber feliratú bronzpénz.
- Otto Paul Wenger: Römische Kaisermünzen – raktáron lévő, általános római császárkori numizmatikai szakirodalom.
- A további darabok között a CoinPoint római császárkori érmekínálatában böngészhetsz. Az egyedi tételeknél mindig a termékoldalon látható saját fotó mutatja azt a példányt, amelyet a vásárló kézhez kap.
Egy kis érme, egy egész uralkodói program
Vespasianus Kr. u. 79-ben úgy adta át a birodalmat fiának, Titusnak, hogy az már jóval rendezettebb volt, mint amikor megszerezte a trónt. A Pax-dénár nemcsak egy császár arcképét őrzi. Megmutatja, hogyan próbált egy polgárháború győztese béketeremtőként megjelenni, hogyan használták a pénzt politikai üzenetek hordozására, és miért vált egy adóról szóló csípős történet kétezer évvel később is közmondássá.
Ha november 17-én kézbe veszünk egy Vespasianus-érmét, nemcsak a császár születésnapjára emlékezhetünk. Arra is, hogy a történelem nagy fordulatai néha egy mindössze néhány grammos ezüstdarabon maradnak meg a legközvetlenebbül.
Felhasznált szakirodalom és források
- Suetonius: Vespasianus élete, különösen 16. és 23. fejezet.
- The Metropolitan Museum of Art: The Flavian Dynasty (69–96 A.D.).
- Coin Hoards of the Roman Empire, University of Oxford: Vespasianus, RIC II.1 29 – érmeadatlap.
- The British Museum: Vespasianus IVDAEA CAPTA sestertiusa, Kr. u. 71.
- Parco archeologico del Colosseo: The Colosseum.
- Parco archeologico del Colosseo: a Flavius-amfiteátrum feliratának és finanszírozásának kutatása.
- Yale University Press: Who Was Vespasian?.