Fordítsd meg az érmét!
Egy római pénznél az ember szeme először szinte mindig a császár portréjára téved. Nero, Traianus, Hadrianus vagy valamelyik Constantinus – az előlap sokszor gyorsan elárulja, melyik korszakban járunk. De aztán megfordítjuk az érmét, és kezdődik az igazi játék.
Egy nőalak áll a hátlapon. Az egyik kezében valamit tart, mellette talán oltár, pajzs, kígyó vagy gabonakalász látszik. Ki lehet ő?
Minerva? Fortuna? Pax? Salus? Victoria? 
A római érmehátlapok éppen azért izgalmasak, mert nincs mindig egyetlen könnyű válasz. Ugyanaz az alak több pózban és különböző tárgyakkal is megjelenhetett, ráadásul nem minden nőalak istennő. A római pénzek világában a hátlap sokszor ugyanannyira fontos, mint maga az uralkodó portréja.
Nem minden nőalak istennő
Ez az első csapda. A római pénzeken természetesen találkozunk valódi istenekkel és istennőkkel: Marssal, Apollóval, Minervával, Dianával, Ceresszel, Neptunusszal vagy Venusszal. De mellettük rengeteg olyan alak szerepel, amely valójában egy fogalmat személyesít meg.
Pax a béke, Concordia az egyetértés, Securitas a biztonság, Providentia az előrelátás, Liberalitas a császári bőkezűség, Felicitas pedig a szerencsés, kedvező állapot képi megjelenítése lehetett.
Concordia jó példája annak, hogyan válhat egy elvont fogalom politikai üzenetté. A CoinPoint kínálatában jelenleg is megtalálható egy Nerva dénár CONCORDIA EXERCITVVM hátlappal, RIC 2 – w4571, amelynek hátlapi felirata a hadsereg egyetértését, összhangját hangsúlyozza.
A rómaiak számára ezek az alakok nem egyszerű díszek voltak. Egyetlen figurával és néhány betűvel azt lehetett üzenni, hogy béke van, győztünk, biztosított az ellátás, rendben van a birodalom, vagy éppen az uralkodó gondoskodik népéről. Augustus különösen tudatosan használta a pénzt ilyen üzenetek közvetítésére; erről részletesebben az Augustus pénzveréséről szóló Kisokos-cikkünkben is olvashatsz.
A tárgy a kezében sokszor elárulja
Ha egy római érmén az alak arca már teljesen elkopott, még nincs veszve minden. Sokszor éppen a kezében tartott tárgy adja a legjobb nyomot.
A bőségszaru, latinul cornucopia, a jólét és bőség egyik legismertebb jelképe. Csakhogy több alak is tarthatja: Fortuna, Felicitas vagy Abundantia egyaránt szóba jöhet.
A mérleg Aequitas és Moneta mellett is megjelenhet. A patera, vagyis az áldozati csésze vallási jelenetre utalhat. A koszorú és a pálmaág gyakran győzelmi jelentésű, míg a lándzsa és a pajzs harcias vagy államhatalmi karaktert ad az alaknak.
Vagyis egyetlen tárgy ritkán elég. Inkább úgy érdemes nézni a hátlapot, mint egy kis képrejtvényt.
Fortuna – aki a sors hajóját kormányozza
Fortuna az egyik legjobban felismerhető hátlapi alak, főleg ha megmaradtak a jellegzetes attribútumai.
Gyakran kormánylapátot tart. A kép szinte magát magyarázza: Fortuna irányítja a szerencsét és az emberi sorsot, mintha egy hajó útját kormányozná. Másik kezében sokszor bőségszaru látható.
Ha tehát egy nőalak kezében kormánylapát és cornucopia van, Fortuna jó tipp. De azért érdemes még a feliratot is megnézni.
Salus – keresd a kígyót
A kígyó már sokkal erősebb kapaszkodó.
Salus az egészséghez, jóléthez és biztonsághoz kapcsolódó alak. Számos római pénzen ülve jelenik meg, és egy paterából kígyót táplál. Hadrianus pénzein például jól ismert ez a jelenet.
A kígyó azonban Aesculapius, a gyógyítás istene mellett is fontos jelképpé válik. Ott rendszerint egy bot köré tekeredve látjuk.
A Salus-típus gyűjtőként kézbe is vehető példája a jelenleg raktáron lévő Nero dénár NERO CAESAR AVGVSTVS / SALVS hátlappal, RIC 60 – w7953. Ennél már maga a SALVS legenda is szinte azonnal elárulja, merre induljunk az azonosításnál.
Egy szép állapotú dénáron ez könnyen felismerhető. Egy kopott bronzpénzen azonban lehet, hogy csak egy apró hajlított vonal maradt belőle. Éppen ezért a római kisbronzok meghatározásánál különösen sokat számít minden megmaradt részlet.
Victoria – koszorú, pálma, pajzs és győzelem
Victoriát rengeteg különböző változatban verték pénzre. Állhat, léphet, repülhet, áldozhat oltárnál, tarthat koszorút vagy pálmaágat, írhat pajzsra, sőt más alak kezében apró Victoriaként is megjelenhet.
Traianus egyik dénártípusán például Victoria paterával áldoz egy oltár felett, miközben pálmaágat tart. Egy másik típuson pajzsra ír. Ugyanaz az alak, mégis teljesen más kompozíció.
A CoinPoint shopban jelenleg megvásárolható egy kifejezetten jól ideillő Traianus Victoria dénár, Róma, RIC 58 – w3624. A típus hátlapján Victoria koszorúval és pálmaággal jelenik meg – tankönyvi példa arra, hogyan lehet egy alakot az attribútumai alapján felismerni.
Victoria üzenete azonban könnyen érthető volt: győzelem. A kérdés inkább az, hogy milyen győzelemről és milyen politikai helyzetről beszél az adott pénz.
Annona és Ceres – amikor az érme az ebédről is beszél
A gabonaellátás elsőre nem hangzik olyan látványosan, mint egy csata vagy egy győzelmi istennő. Rómában azonban nagyon is politikai kérdés volt.
Nero egyik híres sestertiusának hátlapján Annona áll, Ceres pedig ül. Kettejük között gabonamérő edény, azaz modius látható, a háttérben pedig egy hajó fara jelenik meg.
Egyetlen apró éremképen ott van szinte az egész történet: gabona, szállítás, kikötő és Róma ellátása.
Annona tehát nem egyszerűen egy szép nőalak a hátlapon. Azt üzeni, hogy a birodalom működik, a gabona megérkezik, és az állam gondoskodik a főváros ellátásáról.
Roma vagy Minerva?
Na, ez már jobb feladvány.
Mindkettő megjelenhet sisakban, lándzsával és pajzzsal. Egy kopott érmén ezért Roma és Minerva első pillantásra könnyen összekeverhető.
Roma magát Rómát és a római államot személyesítheti meg, míg Minerva a római vallás egyik fontos istennője.
Traianus egyik dénárján például Roma ülő alakban jelenik meg, egyik kezében apró Victoriát, a másikban lándzsát tartva. Egy ilyen összetett kép már jól mutatja, miért nem érdemes egyetlen attribútumból azonnal ítéletet mondani.
Venusból sem csak egyféle van
A római pénzeken Venus neve mellett gyakran egy jelző is megjelenik. És ez nagyon nem mindegy.
Venus Genetrix az ősanya és a dinasztikus eredet gondolatához kapcsolódik. Venus Victrix a győzedelmes Venus. Venus Felix pedig a kedvező, szerencsét hozó oldalát hangsúlyozza.
Vagyis néha még az sem elég, ha rájöttünk, hogy Venust látjuk. A következő kérdés az, hogy éppen milyen szerepben jelenik meg.
A felirat néha egyszerűen megadja a választ
Szerencsére a rómaiak időnként nem akarták túlságosan megnehezíteni a dolgunkat.
PAX. SALVS. FORTVNA. SECVRITAS. PROVIDENTIA. CONCORDIA. LIBERALITAS.
Ha ezek közül valamelyik olvasható a hátlapon, máris sokkal közelebb kerültünk a megfejtéshez.
Persze egy kétezer éves érmén gyakran éppen a felirat fele hiányzik. Ilyenkor már két-három megmaradt betű is sokat érhet. Egy „SAL...” vagy „FORT...” komoly segítség lehet.
Áll, ül vagy lép – és máris új változat
A római érmehátlapok egyik legérdekesebb sajátossága, hogy ugyanaz az alak nem mindig ugyanúgy jelenik meg.
Pax állhat vagy ülhet. Fortuna ülhet trónon vagy állhat kormánylapáttal. Victoria lehet lépő, álló vagy repülő. Minerva pajzzsal és lándzsával többféle testtartásban is előfordulhat.
Ezért az olyan meghatározás, hogy „álló nőalak balra” még csak a kezdet.
A pontos azonosításhoz össze kell rakni a pózt, a kézben tartott tárgyakat, a környező jelképeket, a feliratot, az uralkodót és végül a katalógushivatkozást. A római császárkori pénzeknél különösen fontos a RIC – Roman Imperial Coinage; ha szeretnéd tudni, mit jelentenek az ilyen katalógusrövidítések, a numizmatikai rövidítésekről és katalógusjelölésekről szóló útmutatónk ebben segít.
A hátlap sokszor érdekesebb, mint az előlap
Az előlap megmondja, ki uralkodott.
A hátlap viszont sokszor azt meséli el, mit akart elmondani magáról az uralkodó és a birodalom.
Győztünk. Béke van. Biztonságban vagyunk. Van gabona. Az istenek velünk vannak. A dinasztia folytatódik. Róma erős.
Ezért két, első pillantásra nagyon hasonló denarius vagy sestertius egészen más történetet hordozhat.
Ha tehát legközelebb római érmét nézel, ne állj meg a császár portréjánál.
Fordítsd meg. Lehet, hogy a hátlap meséli az érdekesebb történetet.
Felhasznált szakirodalom és források
The Roman Imperial Coinage (RIC): a római császárkori pénzverés alapvető katalógussorozata.
British Museum, Department of Coins and Medals: Nero sestertius – Annona és Ceres, Kr. u. 64.
British Museum, Department of Coins and Medals: Hadrianus denarius – Salus kígyót táplál paterából.
British Museum, Department of Coins and Medals: Traianus denarius – ülő Roma Victoriával és lándzsával.
CoinPoint Kisokos: Római, judeai és bizánci pénzek.
CoinPoint Kisokos: Augustus – A császár, aki évszázadokra meghatározta a római pénzverést.