Egy krokodil, amely Róma győzelmét hirdette
Kr. e. 31-ben a római világ hatalmáért vívott küzdelem egyik döntő összecsapása a tengeren zajlott. Actiumnál Octavianus, a későbbi Augustus és hadvezére, Marcus Vipsanius Agrippa győzelmet aratott Marcus Antonius és az egyiptomi királynő, Kleopátra erői felett. A következő évben Egyiptom is római uralom alá került.
Ezeknek az eseményeknek az emléke nem csupán történeti művekben maradt fenn. Egy távoli galliai város pénzein is megjelent: két férfi arca és egy megláncolt krokodil mesélt a győztesekről és a legyőzött országról.
A mai franciaországi Nîmes, az ókori Nemausus bronzpénze így jóval többet mutat egy szokatlan állatábrázolásnál. Egyetlen kis tárgyon kapcsolja össze a római hatalmat, Egyiptomot és a város saját közösségi önképét.
Miért éppen egy galliai városban verték?
Nemausus Gallia Narbonensis területén feküdt. A hátlapon olvasható COL NEM felirat a városra utal: a COL a colonia, a NEM pedig Nemausus nevének rövidítése. A pénz tehát maga is megnevezi azt a közösséget, amelyhez a kibocsátás kapcsolódott.
A berlini Münzkabinett értelmezése a típust Octavianus egykori katonáinak letelepítésével hozza összefüggésbe. Ebben a környezetben a győztes hadvezérek és az egyiptomi siker felidézése különösen érthető volt. A katonai múlt és a római államhoz tartozás ugyanazon az érmén kapott helyet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pénzen egy helyi krokodilt vagy egy galliai jelenetet látunk. A hátlap jelképes: távoli eseményeket sűrít könnyen felismerhető formába.
Két portré, két külön ember
Az előlapon két, egymásnak háttal forduló fej jelenik meg. Balra Agrippa, jobbra Augustus tekint. Az elrendezés első pillantásra emlékeztethet Janus kétarcú ábrázolására, itt azonban két történelmi személyről van szó.
Agrippa fejdísze különösen beszédes. A babérkoszorúval kombinált hajóorrkorona, latinul corona rostrata, a tengeri győzelmek világához kapcsolódik. Apró, kiálló elemei hajóorrokra utalnak; kopott érmén ezek könnyen elveszhetnek a portré részletei között.
A két arckép együtt a politikai vezetőt és a katonai sikerekben meghatározó szerepet játszó társát állítja az érme használója elé. Az előlapot ezért nem érdemes egyszerűen „két császárként” leírni: Agrippa nem volt császár.
Augustus fejének megjelenítése a sorozaton belül változik. Egyes kibocsátásokon fedetlen fővel, másokon koszorúval szerepel. Ez a különbség a gyűjtő számára nem pusztán díszítés, hanem a meghatározás egyik fontos támpontja.
Mit jelent a pálmához láncolt krokodil?
A hátlap főalakja egy jobbra néző krokodil, amelyet pálmához láncoltak. A krokodil Egyiptomot, a lánc az ország alávetését jeleníti meg. A pálma a győzelem jelképrendszeréhez tartozik, a fölötte elhelyezett koszorú pedig tovább erősíti a diadal gondolatát.
Az állat tehát nem egyszerűen egzotikus díszítőelem. A kép arról beszél, hogy a korábban önálló Egyiptom Róma hatalma alá került. A lánc nélkül egy krokodilt látnánk; a lánccal együtt már politikai üzenetet olvasunk.
Az elő- és hátlap egymást egészíti ki. Az egyik oldalon a győztesek jelennek meg, a másikon a győzelem eredménye. A COL NEM felirat ehhez hozzáteszi a kibocsátó város nevét. Három világ találkozik: a római vezetés, a meghódított Egyiptom és a galliai colonia.
Az érme megtekintése és vásárlás a CoinPoint webshopban →
Hogyan olvassuk a feliratokat?
Az előlapon az IMP DIVI F felirat szerepel. Az IMP az imperator rövidítése, amely a római hatalom és hadvezéri tekintély nyelvéhez tartozik. A DIVI F feloldása divi filius, vagyis „az istenné avatott fia”: Augustus esetében az istenné avatott Julius Caesarra utal.
A későbbi változatokon megjelenő P P a pater patriae, azaz „a haza atyja” cím rövidítése. Két apró betűről van szó, de jelenlétük a sorozatok elkülönítésében nagy jelentőségű.
A meghatározásnál ezért a jól látható krokodil csak a kiindulópont. Érdemes külön végignézni a portrékat, a fejdíszeket és a betűket is. Egy kopott feliratmaradvány néha többet segít a pontos besorolásban, mint az egyébként látványos hátlap.
As vagy dupondius?
A típussal „as de Nîmes”, vagyis nîmes-i as néven is gyakran találkozhatunk. Ugyanakkor több múzeumi katalógus dupondiusként tartja nyilván. A dupondius két as értékű címletet jelent.
A kettős elnevezés a gyűjtő számára könnyen zavaró lehet. A nîmes-i pénzek hagyományos neve és numizmatikai besorolása nem minden katalógusban egységes. A Cambridge-i Fitzwilliam Museum például dupondiusként közöl ilyen érméket, míg más közgyűjteményi leírásokban az as megnevezés is előfordul.
Ezek bronzból, illetve rézötvözetből készült forgalmi pénzek voltak. Történelmi jelentőségük éppen abban is rejlik, hogy a hatalom üzenetét egy használati tárgy hordozta. A két portré és a krokodil nem egy elzárt emlékművön, hanem kézről kézre adható pénzen jelent meg.
Nem minden krokodilos érme egyforma
A nemaususi sorozat több kibocsátásból áll. A Roman Provincial Coinage online katalógusa külön kezeli a korábbi, fedetlen fejű Augustust ábrázoló csoportot, a koszorús portréval készült változatokat és a P P betűkkel kiegészített későbbi vereteket.
A keltezést ezért nem lehet pusztán az érmekép fő motívuma alapján megadni. Az RPC I 523 csoportot hozzávetőleg Kr. e. 16/15–10 közé, az RPC I 524-et Kr. e. 9/8–3 körülre, az RPC I 525-öt pedig Kr. u. 10–14 körülre sorolja. Az egyes csoportok időrendje szakirodalmi vizsgálatok tárgya is.
Gyűjtőként először az összképet érdemes felismerni, majd a részletek felé haladni: milyen Augustus fejdísze, olvasható-e a P P, hogyan futnak a feliratok, és milyen a hátlap kidolgozása? A katalógusszámot ezek összevetése után célszerű rögzíteni.
Mit érdemes figyelni egy példányon?
A kettős portré miatt az előlap állapota különösen fontos. Megmaradt-e mindkét arc karaktere? Felismerhető-e Agrippa hajóorrkoronája? A hátlapon látszik-e a krokodil teste, a pálma és a köztük lévő lánc?
A kopás nem minden részletet érint egyformán. Előfordulhat, hogy a portrék már kevésbé határozottak, a hátlap fő motívuma mégis jól olvasható. Máskor éppen a feliratok maradnak meg jobban. A gyűjtői megítéléshez ezért az érme két oldalát együtt kell vizsgálni.
A sorozat megismeréséhez jó kiindulópont egy olyan darab, amelyen az alapmotívumok követhetők. Így az érme nézegetése közben a története is olvashatóvá válik: kik szerepelnek rajta, mit ünnepel, és melyik város bocsátotta ki.
Egy pénzkép, amely városi jelképpé vált
A krokodil és a pálma története az ókor után is folytatódott. Nîmes városi történeti bemutatója szerint I. Ferenc francia király 1535-ben rendelte el a motívum használatát a város címerében, az előkerült antik pénzek nyomán.
Egy római érme hátlapja így évszázadokkal később a város önazonosságának részévé vált. A hajdani győzelmi üzenetből helyi jelkép lett.
Augustus és Agrippa nemaususi bronzpénzét kézbe véve ezért egyszerre láthatjuk egy birodalmi fordulat emlékét és egy város hosszú történetének egyik állandó motívumát. A kis krokodil nemcsak Egyiptom meghódításáról mesél: arról is, milyen sokáig élhet tovább egy jól felismerhető érmekép.
A CoinPoint kínálatában: Augustus és Agrippa nemaususi krokodilos bronzpénze.
Felhasznált szakirodalom és források
- Staatliche Museen zu Berlin, Münzkabinett: Augustus és Agrippa nemaususi dupondiusa, 18215357 – a krokodilos hátlap történeti értelmezése.
- The Fitzwilliam Museum, Cambridge: Dupondius, CM.64-1948 – múzeumi példány és címletbesorolás.
- Archäologisches Museum der Universität Münster: Nemausus: Augustus, M 169 – a későbbi sorozat egyik példánya.
- Nîmes, Ville d’art et d’histoire: The crocodile and the palm – az ókori pénzkép és a városi jelkép története.