„Milyen érme ez?”
Ez az egyik leggyakoribb kérdés, amit kapok. Előkerül egy régi pénz egy fiókból, hagyatékból vagy egy rég elfelejtett dobozból, és első ránézésre sokszor még azt sem könnyű eldönteni, melyik országból vagy korszakból származik.
Pedig egy érme azonosítása általában nem találgatással kezdődik.
Én ilyenkor mindig ugyanazt csinálom: először azt nézem meg, mit árul el magáról maga az érme. Csak utána nyúlok katalógushoz vagy adatbázishoz.
Az azonosítás néha fél perc. Máskor valódi nyomozás.
Először mindkét oldalát alaposan megnézem
Ez egyszerűnek hangzik, mégis itt lehet a legtöbb információt összeszedni.
Van rajta uralkodó vagy portré? Címer, korona, kereszt, sas, szent vagy más jellegzetes motívum? Látható névérték? Van évszám? Milyen betűket tudok kiolvasni a köriratból?
Nem feltétlenül kell az egész feliratot elolvasni. Sokszor már néhány jól felismerhető betű vagy szó elég ahhoz, hogy szűkítsük a lehetőségeket.
Egy latin nyelvű körirat például más irányba visz, mint egy arab, görög vagy cirill felirat. Egy uralkodói név, egy címer vagy egy jellegzetes korona pedig még tovább szűkítheti a kört.
Ha még nem ismered pontosan az olyan fogalmakat, mint a körirat, éremmező, verdejegy vagy peremirat, érdemes előbb átnézni az érme részeiről szóló Kisokost. Ha tudjuk, mit keresünk az érmén, maga az azonosítás is sokkal könnyebb lesz.
Az évszám fontos, de nem mindig van rajta
Modern érméknél az évszám az egyik legegyszerűbb kiindulópont.
Régebbi pénzeknél viszont én soha nem indulok ki abból, hogy évszámnak mindenképpen lennie kell.
Sok középkori és ókori érme egyáltalán nem visel olyan évszámot, amelyet ma megszoktunk. Máskor eltérő számírással, uralkodási évvel vagy más keltezési rendszerrel találkozunk.
Ezért egy évszám nélküli régi pénz még egyáltalán nem azonosíthatatlan.
Ilyenkor az éremkép, a felirat, az uralkodó, a verdejegy, a súly és a méret együtt kezd el beszélni.
A verdejel sokszor többet mond, mint gondolnánk
Az egyik részlet, amit én különösen szeretek megkeresni, a verdejel vagy verdejegy.
Ugyanazt az érmetípust ugyanis több pénzverdében is verhették. Egy apró betű vagy jel ezért nem egyszerű díszítés: megmutathatja, hol készült az érme, és bizonyos esetekben egy konkrét változat elkülönítésében is segíthet.
A magyar pénzeknél például a körmöcbányai verde jelölése sok gyűjtőnek ismerős, de más korszakokban és országokban egészen eltérő verdejegyrendszerekkel találkozhatunk.
Ezért amikor egy érmét azonosítok, az apró jeleket soha nem hagyom figyelmen kívül.
Ezután megmérem az érmét
Ha egy ismeretlen darabot tartok a kezemben, nálam hamar előkerül a mérleg és a tolómérő.
A súly és az átmérő ugyanis gyakran meglepően sokat segít.
Két érme képen nagyon hasonlónak tűnhet, miközben az egyik 18 milliméteres és alig egy gramm, a másik pedig 22 milliméteres és több gramm tömegű. Ez már önmagában kizárhat egy sor téves meghatározást.
Régi, kézzel vert pénzeknél természetesen nem várok minden példánytól tizedgrammra és tizedmilliméterre azonos adatot. A lapkaméret és a tömeg változhat. Éppen ezért ezeket az adatokat nem önmagukban, hanem a többi jellemzővel együtt nézem.
A súly különösen akkor hasznos, amikor két nagyon hasonló címlet vagy érmetípus között kell különbséget tenni.
A fémet is figyelem – de szemre nem mondok biztosat
Arany, ezüst, réz, bronz vagy más ötvözet?
Ez is fontos támpont lehet, de itt szerintem könnyű túl gyors következtetést levonni.
Egy sötét patinás ezüstpénz első pillantásra egészen más színű lehet, mint egy megtisztított darab. A réz- és bronzötvözetek felülete is nagyon különböző lehet attól függően, milyen környezetben maradtak fenn.
Ezért én pusztán a színe alapján nem állapítom meg biztosan az anyagát.
És ami még fontosabb: csak azért, hogy kiderüljön, milyen fémből van, nem kezdem el kaparni, polírozni vagy házi vegyszerekkel próbálgatni.
Ezzel több kárt lehet okozni, mint amennyi információt nyerünk.
Az apró eltérésekből lesz a pontos változat
Amikor már nagyjából tudom, milyen érme van előttem, jön az a rész, amit szerintem igazán érdekesnek lehet nevezni.
Meg kell találni a pontos változatot.
Egy portré iránya, egy korona formája, egy betű alakja, egy pont, csillag vagy kereszt helyzete, a címer egy részlete vagy akár a körirat egyetlen eltérő betűje is számíthat.
Az Árpád-kori pénzeknél például első pillantásra több típus nagyon hasonlónak tűnhet. Ha azonban közelebbről nézem a kereszteket, koronákat, betűket és egyéb apró motívumokat, már elkezdenek szétválni egymástól.
Ugyanez igaz sok más területre is. Római pénzeknél egy hátlapi ábrázolás vagy verdejel, Habsburg érméknél egy verde vagy évjárat, modern pénzeknél pedig egy apró változat lehet döntő.
Ezután jön a katalógus és a szakirodalom
Ha összegyűjtöttem, amit az érme fizikailag elárul magáról, akkor kezdem el összevetni szakirodalommal.
Magyar történeti pénzeknél használhatunk például Huszár-, ÉH- vagy CNH-hivatkozást. Római érméknél RIC, más ókori területeknél Sear vagy további szakkatalógusok segíthetnek. Modern világpénzeknél gyakran találkozunk KM-számozással.
Ha ezek a rövidítések elsőre inkább kódnak tűnnek, a numizmatikai rövidítésekről és katalógusjelölésekről szóló útmutatóban külön végigvettem őket.
Én szeretem több forrásban is ellenőrizni ugyanazt a meghatározást.
Az internet ma hihetetlenül sokat segít, de egy képkeresési találat önmagában még nem azonosítás. Sok tévesen meghatározott érme képe is kering az interneten, és két hasonló típus között néha éppen az a kis részlet dönt, amelyet egy gyors keresésnél nem veszünk észre.
Múzeumi és szakmai adatbázisokat is használok
Az online adatbázisok közül én azokat tartom igazán hasznosnak, ahol az érme mellett nemcsak egy kép van, hanem pontos leírás, uralkodó vagy kibocsátó, méret, súly, anyag, verdehely és szakirodalmi hivatkozás is szerepel.
Egy múzeumi vagy kutatási gyűjtemény adatlapján sokszor pontosan ezeket az adatokat találjuk. Ez azért fontos, mert nem egyszerűen azt látjuk, hogy „hasonlít az én érmémre”, hanem össze tudjuk vetni a konkrét jellemzőket.
Nálam ez sokkal erősebb bizonyíték, mint pusztán két hasonló fénykép.
A ritkaság és az állapot csak az azonosítás után következik
Gyakran már az első kérdés az, hogy ritka-e az érme.
Én ezt csak akkor kezdem vizsgálni, amikor már tudom, pontosan melyik típusról és változatról beszélünk.
A katalógusokban előforduló R, RR és RRR jelölésekről külön írtam a ritkasági fokokról szóló Kisokosban.
Ugyanez igaz az állapotra. Az UNC, XF, VF és más jelölések nem azt mondják meg, hogy milyen érme van előttünk, hanem azt próbálják leírni, milyen állapotban maradt fenn. Erről a UNC, XF és VF állapotjelölésekről szóló cikkben olvashatsz részletesebben.
Vagyis nálam a sorrend mindig ugyanaz: először meghatározom az érmét, és csak utána kezdek beszélni ritkaságról, állapotról vagy értékről.
Mit fotózz le, ha segítséget kérsz az azonosításhoz?
Ez az a rész, ahol néhány apróság rengeteg időt meg tud spórolni.
Ha valaki egy érme azonosításában kér segítséget, én ezeknek örülök a legjobban:
- éles, jól megvilágított kép az előlapról;
- ugyanilyen kép a hátlapról;
- a teljes érme látszódjon, ne legyen levágva a széle;
- írd meg a pontos súlyt;
- írd meg az átmérőt milliméterben;
- ha fontos felirat vagy peremjel látható, arról is készüljön külön kép.
Nem kell műtermi fotó.
Viszont egy homályos, távoli kép alapján sok olyan részlet eltűnik, amely éppen a pontos azonosításhoz kellene.
Amit én nem csinálnék egy ismeretlen érmével
Nem tisztítanám meg azért, hogy jobban látszódjon.
Nem políroznám.
Nem kaparnám meg azért, hogy kiderüljön, milyen fémből van.
És nem indulnék ki abból, hogy az első hasonló Google-kép biztosan ugyanaz az érme.
Ha bizonytalan vagyok, inkább hagyom változatlan állapotban, készítek róla jó képeket, lemérem, és tovább keresek.
A régi érmék helyes kezeléséről a régi érmék megőrzéséről szóló Kisokosban is írtam. A tisztítás kérdésével pedig külön is érdemes foglalkozni, mert egy rossz döntést utólag már nem mindig lehet visszafordítani.
Honnan tudom, hogy sikerült azonosítani?
Én akkor érzem biztosnak a meghatározást, amikor több adat ugyanabba az irányba mutat.
Stimmel az éremkép. Stimmel a felirat. Megfelel az évszám vagy az uralkodó. Egyezik a verdejel. A súly és az átmérő is beleillik a típusba. Végül pedig a szakirodalomban vagy megbízható adatbázisban megtalálom ugyanazt a változatot.
Minél több ilyen pont találkozik, annál kevésbé csak „hasonlít valamire” az érme, és annál közelebb kerülünk a valódi meghatározáshoz.
Ritkább vagy nagyobb értékű darabnál ettől még lehet szükség további vizsgálatra, különösen akkor, ha az eredetiség kérdése is felmerül.
Hogyan azonosítsunk tehát egy régi érmét?
Ha röviden kellene összefoglalnom, én először magát az érmét hagyom „beszélni”. Megnézem a két oldalát, a feliratot, az éremképet, az évszámot és a verdejelet. Lemérem a súlyát és az átmérőjét, majd ezekkel az adatokkal keresem meg a megfelelő szakirodalmi vagy adatbázis-párhuzamot.
És nem állok meg az első hasonló képnél.
A jó azonosítás nem attól jó, hogy találtunk egy hasonló érmét, hanem attól, hogy a részletek is egyeznek.
Számomra talán ez a numizmatika egyik legjobb része. Egy ismeretlen régi pénz először csak egy megfejtetlen tárgy, aztán lassan előkerül az uralkodó, a pénzverde, a korszak és végül a pontos típus.
Onnantól már nem egyszerűen egy régi érme van előttünk. Tudjuk, hogy mit tartunk a kezünkben.
Gyakori kérdések az érmeazonosításról
Az évszám alapján azonosítható egy régi érme?
Néha igen, de önmagában általában nem elég. Ugyanabból az évből több címlet, verdehely és változat is létezhetett, sok régi érmén pedig évszám sincs.
Fotó alapján azonosítható egy érme?
Sok esetben igen, ha az elő- és hátlap élesen látható. A pontos meghatározást azonban jelentősen segíti a súly és az átmérő, ritkább vagy problémás darabnál pedig személyes vizsgálatra is szükség lehet.
Mit jelent az érme verdejele?
A verdejel vagy verdejegy egy olyan betű, jel vagy szimbólum, amely segíthet meghatározni, melyik pénzverdében készült az érme. Bizonyos típusoknál a pontos változat meghatározásában is fontos szerepe van.
Meg kell tisztítani az érmét, hogy azonosítható legyen?
Nem. Én egy ismeretlen érmét nem tisztítanék meg az azonosítás kedvéért. A nem megfelelő tisztítás maradandó felületi változást okozhat.
Ha megtaláltam ugyanezt az érmét az interneten, biztosan jól azonosítottam?
Nem feltétlenül. Érdemes összevetni a feliratot, az éremképet, a verdejelet, az évszámot, a súlyt, az átmérőt és lehetőség szerint a katalógushivatkozást is. Sok érmetípus között csak apró eltérések vannak.
Kapcsolódó Kisokos
Források
- Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn
- Unger Emil: Magyar Éremhatározó
- Réthy László: Corpus Nummorum Hungariae
- Friedrich von Schrötter (szerk.): Wörterbuch der Münzkunde
- British Museum – Collection Online, Department of Coins and Medals
- American Numismatic Society – MANTIS és Online Research Tools
- The Roman Imperial Coinage (RIC)
A cikk Csiszér Tamás szakképzett numizmatikai becsüs szakmai tapasztalatára épül.
Érme vásárlása
Ha szeretnél eredeti, részletesen meghatározott gyűjtői érméket is megnézni, böngészd a CoinPoint aktuális érmekínálatát.