Amikor először veszünk kézbe egy régi pénzt, általában az uralkodó portréját, a címert, az évszámot vagy a névértéket vesszük észre. Egy numizmatikus azonban ennél jóval több részletet lát. Van az érmének mezeje, körirata, felirata, pereme, peremirata, gyöngyköre és verdejegye – és ezek mind fontos információkat hordozhatnak.
A szakkifejezések elsőre bonyolultnak tűnhetnek, de valójában egy érme „térképét” írják le. Ha megtanuljuk ezt a nyelvet, sokkal könnyebben értjük meg az aukciós és katalógusleírásokat, és pontosabban tudunk beszélni saját érméinkről is. Ha még csak most ismerkedsz ezzel a világgal, érdemes először átnézni a CoinPoint numizmatikai alapismereteit is.
Előlap és hátlap – az érme két oldala
Az érme két lapját hagyományosan előlapnak és hátlapnak nevezzük. Nemzetközi numizmatikai leírásokban gyakran az avers és revers, illetve az angol obverse és reverse kifejezésekkel találkozunk.
Első pillantásra egyszerűnek tűnhet eldönteni, melyik az előlap, de történeti pénzeknél ez nem mindig olyan egyértelmű, mint egy modern érménél. Az uralkodó portréja, neve, címere, kibocsátói jelképe vagy más fő motívum segíthet a meghatározásban, a pontos használat azonban koronként és pénztípusonként eltérhet. Ezért egy régi érme leírásánál mindig az adott pénztípus numizmatikai hagyományát is figyelembe kell venni.
Mező (Feld)
A mező az érme síkabb felülete, amelyen a fő éremkép, a feliratok és más motívumok helyezkednek el. Katalógusokban gyakran találkozhatunk olyan megfogalmazással, hogy egy jel, betű vagy verdejegy „a mezőben” található. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy nem a körirat részeként, hanem az érmekép valamely szabadabb területén helyezték el.
Körirat (Umschrift)
A körirat az érme szélét követő, körbefutó szöveg. Tartalmazhatja az uralkodó nevét és címeit, az ország vagy kibocsátó megnevezését, vallási jelmondatot vagy más szöveget. Régi pénzek meghatározásánál a körirat különösen fontos lehet, hiszen akár egyetlen betű vagy rövidítés is segíthet egy változat elkülönítésében.
A köriratot nem szabad összekeverni a peremirattal: a körirat az érme lapján fut körbe, míg a peremirat az érme külső élén található.
Felirat (Aufschrift)
A felirat az érme felületén elhelyezett szöveges elem, amely nem feltétlenül követi körben a peremet. Ilyen lehet például egy névérték megnevezése, egy rövidebb felirat vagy több sorba rendezett szöveg. A körirat és a felirat megkülönböztetése azért hasznos, mert a részletes katalógusleírások sokszor külön kezelik őket.
Névérték vagy címlet (Wertzahl)
A névérték, illetve címlet azt mutatja meg, milyen pénzegységet képvisel az adott érme. Modern pénzeken ez gyakran jól látható számmal és pénznemmel szerepel, például 10 FORINT. Régebbi érméknél azonban a címlet nem feltétlenül jelenik meg ilyen közvetlen formában, ezért azt sokszor a pénztípus, a súly, az éremkép és más jellemzők alapján azonosítjuk.
Évszám (Jahreszahl)
Az évszám a veréshez kapcsolódó dátum egyik legfontosabb jelzése. Modern érméken általában könnyen felismerhető, történeti pénzeknél azonban előfordulhat eltérő számírás, rövidített vagy sajátos elhelyezés, és természetesen nagyon sok korai pénzen egyáltalán nincs évszám.
Ezért egy évszám nélküli érme sem feltétlenül „meghatározhatatlan”. A körirat, az éremkép, a verdejegy, a súly és más jellemzők együtt segíthetnek a keltezésben. Erről részletesebben a régi érmék azonosításáról szóló Kisokos-cikkünkben olvashatsz.
Verdejegy vagy verdejel (Münzzeichen)
A verdejegy vagy verdejel olyan betű, jel vagy jelképrendszer, amely a pénzverde azonosításában segíthet. Magyar pénzeknél jól ismert példa a körmöcbányai verde jelölése, de Európa pénzverésében rendkívül sokféle verdejegyrendszer alakult ki.
A verdejegy gyűjtői szempontból különösen fontos, mert ugyanaz a pénztípus több verdében is készülhetett. Két első pillantásra szinte azonos érme ezért eltérő változat lehet pusztán a rajtuk szereplő verdejegy miatt.
Gyöngykör (Perlkreis)
A gyöngykör apró, egymás mellé rendezett pontokból vagy gyöngyszerű elemekből álló kör, amely rendszerint az éremképet vagy annak egy részét keretezi. Már ókori görög és római pénzeken is találkozhatunk vele, és későbbi pénzeken is gyakori motívum maradt.
Nem pusztán díszítőelem: a gyöngykör egyben vizuálisan elválaszthatja az érmeképet a körirattól, ezért egy részletes numizmatikai leírásban fontos tájékozódási pont lehet.
Perem (Rand)
A perem az érme külső széle, illetve élének területe. A hétköznapi beszédben könnyen összemosódnak a perem különböző részei, a numizmatikában azonban érdemes megkülönböztetni az érme lapjának szélén kialakított elemeket és a két lap között húzódó külső élt.
A perem kialakítása technológiai és azonosítási szempontból is fontos lehet. Lehet sima, recézett, mintázott vagy feliratos, és ugyanannak a pénztípusnak egyes változatai között is lehetnek eltérések.
Magasított perem, peremrúd (Stäbchen)
A magasított perem az érme lapjának legkülső, kissé kiemelkedő peremvonala. Modern gépi verésű érméken jól megfigyelhető, és részben az éremkép védelmét is szolgálja: amikor az érme sík felületre kerül, a kiemelkedő perem csökkentheti a belső éremkép közvetlen érintkezését a felülettel.
A német numizmatikai terminológiában ennek kapcsán a Stäbchen kifejezéssel is találkozhatunk. A történeti érmék kialakítása azonban nagyon változatos, ezért ez sem tekinthető minden pénzen kötelezően jelen lévő elemnek.
Recézett perem (Riffel- vagy Kerbrand)
A recézett perem az érme élén kialakított szabályos bordázat vagy rovátkolás. A gépi pénzverés fejlődésével a perem kialakítása egyre tudatosabb részévé vált az érméknek. A recézés tapintással is könnyen érzékelhető, és egyben az érme jellegzetes formai sajátossága.
Régi nemesfémpénzeknél a gondosan kialakított peremnek történetileg biztonsági szerepe is lehetett, mert megnehezítette, hogy az érme széléről észrevétlenül fémet távolítsanak el.
Peremirat (Rand- vagy Gurtschrift)
A peremirat az érme külső élén elhelyezett szöveg. Ez lehet jelmondat, értékjelzés, országmegnevezés vagy más felirat. Mivel nem az elő- vagy hátlapon található, fényképeken sokszor nem is látható, pedig egyes érmék pontos meghatározásához fontos adat lehet.
Éppen ezért aukciós vagy katalógusleírás olvasásakor érdemes figyelni arra, hogy a szerző külön közöl-e információt a peremről.
Peremdísz (Randzierat)
A peremdísz az érme peremén elhelyezett díszítőmotívum. Lehetnek geometrikus elemek, levelek, csillagok, rozetták vagy más ismétlődő jelek. A peremdísz nem azonos a peremirattal: itt nem feltétlenül szövegről, hanem dekoratív vagy tagoló elemekről beszélünk.
Nem minden érmén található meg minden elem
Ez az egyik legfontosabb szabály. Az érme részeit bemutató ábrák nagyon hasznosak a szakkifejezések megtanulásához, de nem létezik olyan követelmény, hogy minden érmén valamennyi felsorolt elemnek szerepelnie kell.
Egy ókori pénznek lehet éremképe és körirata, de nincs rajta modern értelemben vett címlet vagy évszám. Egy középkori dénár lehet annyira egyszerű, hogy csak néhány motívum és betű jelenik meg rajta. Egy modern forinton viszont egyszerre találhatunk névértéket, évszámot, köriratot, verdejelet és gondosan kialakított peremet.
Miért fontos mindezt ismerni?
Az érme részeinek ismerete nem pusztán szakkifejezések megtanulását jelenti. Ezek adják azt a közös nyelvet, amelyen a gyűjtők, kereskedők, kutatók és katalógusok leírják a pénzeket.
Ha egy katalógus azt írja, hogy egy verdejegy „a mezőben”, egy évszám „a körirat alatt”, vagy egy változat eltérő peremirattal készült, akkor ezeknek a fogalmaknak az ismeretében már pontosan tudjuk, hol kell keresnünk az eltérést. Ez különösen fontos a típusok és változatok meghatározásánál, ahol néha egyetlen apró betű, pont, verdejegy vagy peremváltozat választ el egymástól két katalógustételt.
Ugyanezért hasznos megismerni a numizmatikai rövidítéseket és katalógusjelöléseket is. Minél jobban értjük a numizmatika nyelvét, annál több információt tudunk kiolvasni egy szakirodalmi vagy aukciós leírásból.
Egy érme valójában tele van információval
Egy apró pénzdarab első pillantásra egyszerű tárgynak tűnhet. Ha azonban megtanuljuk felismerni a mezőt, a köriratot, a verdejegyet, a gyöngykört, a peremet és a többi elemet, ugyanazt az érmét már egészen más szemmel nézzük.
És talán ez az egyik legjobb dolog a numizmatikában: minél többet tanulunk róla, annál több részletet kezdünk észrevenni.
Felhasznált szakirodalom és források
A pénzérme részei – a cikk készítéséhez rendelkezésre bocsátott oktatási ábra, magyar és német numizmatikai terminológiával.
Friedrich von Schrötter (szerk.): Wörterbuch der Münzkunde. Walter de Gruyter, Berlin–Leipzig, 1930; változatlan utánnyomás, 1970. Különösen a Perlkreis és Stäbchen szócikkek.
Numismatische Kommission der Länder in der Bundesrepublik Deutschland: KENOM numizmatikai objektumleírások. A szakmai adatbázis a mezőben elhelyezett felirat, a körirat, a verdejegy, az értékjelzés és a gyöngykör terminológiai használatára is példákat ad.
CoinPoint Kisokos: Numizmatikai alapismeretek és gyűjtői útmutató.
CoinPoint Kisokos: Hogyan azonosítsuk a régi érméket?.
CoinPoint Kisokos: Numizmatikai rövidítések és katalógusjelölések.