Verdejel jelentése – Ki és hol készítette az érmét?

CoinPoint · Kisokos

Verdejel jelentése – Ki és hol készítette az érmét?

Egy apró K–B, N–B vagy BP. betűpár néha az érme születési helyét árulja el, máskor viszont a kis csillag, monogram vagy pontsor egészen más szerepet tölt be. Megmutatjuk, mi a különbség a verdejel, a mesterjegy, a tervezői monogram és a szigla között, valamint hogyan érdemes ezeket az azonosítás során vizsgálni.

Egy régi érmén gyakran a legkisebb részlet hordozza a legtöbb információt. Két apró betű elvezethet Körmöcbányára, egy monogram megnevezheti a pénzverésért felelős személyt vagy az érme tervezőjét, egy csillag pedig elkülöníthet egy sziglaváltozatot. A nehézség éppen az, hogy ezek a jelek első pillantásra nagyon hasonlónak látszanak, mégsem ugyanazt jelentik.

Szerző: Csiszér Tamás – szakképzett numizmatikai becsüs, a Magyar Numizmatikai Társulat tagja.

Az első szabály: nem minden apró jel verdejel

A verdejel vagy verdejegy alapvetően azt mutatja meg, melyik pénzverdében készült az érme. Ez lehet egy betű, betűpár, rövidítés vagy kisebb szimbólum. A jelet azonban mindig az adott ország, korszak és pénztípus rendszerében kell értelmezni. Ugyanaz a betű egy másik országban vagy másik században teljesen eltérő verdét jelölhet.

A mesterjegy személyhez kapcsolódik, de a szó használata koronként változhat. Középkori magyar pénzeken utalhatott kamaraispánra, verdevezetőre vagy más, a kibocsátásért felelős tisztviselőre. Modern emlékérméknél az MNB és a Magyar Pénzverő a tervezőművész apró aláírását vagy monogramját is mesterjegynek nevezi.

A szigla ezzel szemben olyan mellékjegy, amely különösen az Árpád-kori pénzeknél gyakori. Lehet pont, csillag, félhold, karika, kereszt, vonal vagy más parányi jel. A szigla segíthet változatokat elkülöníteni, de pontos korabeli rendeltetését sok esetben ma sem ismerjük. Ezért egy Árpád-kori dénár csillagját nem szabad automatikusan valamelyik pénzverdéhez kötni.

JelölésMire utalhat?Jellemző példa
Verdejel vagy verdejegyA pénzverés helyére, a pénzverdéreK–B: Körmöcbánya; N–B: Nagybánya; BP.: Budapest
MesterjegyKamaraispánra, verdevezetőre, pénzverőmesterre vagy modern érmén a tervezőreBetű, monogram, címer vagy kis jelkép
SziglaVáltozat, kibocsátási vagy ellenőrzési rendszer egyik eleme lehetPont, ék, csillag, karika, félhold vagy ezek kombinációja
Műhely- vagy officinajelA verdén belül működő műhelyreKéső római pénzeken görög vagy latin betűk
Tervezői monogramAz éremképet megalkotó művészreModern forgalmi és emlékérméken apró kezdőbetűk

K–B: két betű, amely Körmöcbányára vezet

A magyar pénzek egyik legismertebb verdejele a K–B. A jel Körmöcbánya – a mai szlovákiai Kremnica – pénzverdéjéhez kapcsolódik. Az I. Ferdinánd uralkodása alatt vert dénárokon a betűpár gyakran a Madonna alakja mellett vagy az éremkép mezőjében látható. Hasonló rendszerben az N–B Nagybánya pénzverdéjét jelöli.

Ez az információ az azonosításnál különösen fontos. Ugyanannak az uralkodónak ugyanabból a címletéből és évjáratából több verdében is készülhetett változat. A verdejel ezért önálló katalógustételt különíthet el, de a ritkaságot és az értéket nem maga a betűpár dönti el. Ehhez az adott változat ismert példányszámát, fennmaradását, állapotát és keresletét is vizsgálni kell.

I. Ferdinánd 1548-as dénárja K–B körmöcbányai verdejellel

I. Ferdinánd 1548-as K–B dénárja. A képre kattintva megnyílik a CoinPoint termékadatlapja.

Körmöcbánya, Nagybánya és más magyar verdék I. Lipót-kori szerepét külön cikkben mutattuk be: I. Lipót pénzverése Magyarországon – hol készültek ezek az érmék?

A középkori mesterjegy nem egyszerű művészi aláírás

A késő középkori magyar pénzverésben a jelrendszer a pénzügyi ellenőrzés része volt. I. Károly korától egyre jobban megfigyelhetők a verdehelyhez köthető jegyek, a 14. század második felében pedig a pénzverésért felelős személyek jelölései is megjelentek. Luxemburgi Zsigmond idején gyakran két jel alkotott rendszert: az egyik a verdehelyet, a másik a felelős személyt jelölhette.

Ezért egy liliom, címer, csillag vagy monogram nem oldható fel pusztán a formája alapján. Előfordulhat, hogy ugyanaz a motívum más korszakban más személyhez tartozik. A biztos meghatározáshoz az uralkodót, a pénztípust, a köriratot és a két jel egymáshoz viszonyított helyét is össze kell vetni a katalógussal.

A középkori aranypénzek ilyen jelöléseiről részletesebben a Mit jelentenek a középkori aranyforintok apró jelei? című Kisokos-cikkben olvashatsz.

BP. és a tervező jele: két külön információ egy modern érmén

A modern magyar pénzeken a BP. jel a budapesti pénzverdére utal. A Magyar Pénzverő tájékoztatása szerint 1925-től használják a magyar pénzérméken. Egy modern emlékérmén emellett gyakran megtalálható a tervezőművész apró monogramja vagy mesterjegye is.

A két jel szerepe nem azonos. A BP. azt mondja meg, hol készült az érme, a tervezői mesterjegy pedig azt, ki alkotta meg az éremképet. Az 1985-ös Kulturális Fórum Budapest 100 forintosán a BP. verdejel mellett Csíkszentmihályi Róbert tervezői monogramja is megfigyelhető. Egyetlen érme így egyszerre őrzi a gyártóhely és az alkotó nevét.

Kulturális Fórum Budapest 100 forint 1985 BP. verdejellel és tervezői mesterjeggyel

Az 1985-ös Kulturális Fórum Budapest 100 forintos. A képre kattintva megnyílik a CoinPoint adatlapja.

A szigla nem biztos verdejel

Az Árpád-kori dénárok és obulusok esetében különösen óvatosan kell bánni az apró mellékjegyekkel. Pohl Artúr már alapvető munkájának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az Árpád-kori pénzek szigláit nem lehet automatikusan verdejegyként értelmezni. Pontos szerepük körül ma is vannak nyitott kérdések.

A sziglák egy típuson belül több változatot hozhatnak létre. Lehetnek pontok, csillagok, félholdak, ékek vagy ezek kombinációi. Segíthetnek a verőtövek, kibocsátási csoportok és változatok rendszerezésében, de konkrét verdehelyhez vagy pénzverő személyhez csak szakirodalmi bizonyíték alapján szabad őket kapcsolni.

IV. Béla ÉH 228 dénár csillag alakú sziglával

IV. Béla ÉH 228 dénárja csillag sziglával. A képre kattintva megnyílik az érme adatlapja.

Ha kifejezetten ezek szerint szeretnél gyűjteni, az Árpád-házi pénzek gyűjtése sziglák szerint című cikk ad részletesebb útmutatást.

Az ókori pénzeken egy jelcsoport több adatot is hordozhat

A késő római pénzek hátlapjának alsó részén, az úgynevezett szelvényben gyakran összetett jelcsoport látható. A SIS például Siscia verdéjére utalhat, más betű pedig ugyanazon pénzverdén belül az officinát, vagyis a műhelyt jelölheti. Egy további pont, csillag vagy betű emissziós, illetve ellenőrzőjel is lehet.

Ez jól mutatja, miért veszélyes egyetlen betűt kiragadni a teljes jelcsoportból. A késő római verdejelet a hátlapi típus, a felirat, az uralkodó, az időszak és a katalógus együtt értelmezi. A római rövidítések olvasásához a Hogyan olvassuk a római pénzek feliratait? című útmutató nyújt további segítséget.

Öt kérdés, mielőtt nevet adsz egy apró jelnek

  1. Melyik ország és korszak pénzéről van szó? Ugyanaz a betű különböző rendszerekben más jelentést kaphat.
  2. Hol helyezkedik el a jel? A mezőben, a címer két oldalán, az évszám mellett vagy a római érme szelvényében?
  3. Egyetlen jel vagy jelcsoport látható? Két betű közül az egyik jelölheti a verdét, a másik a személyt vagy műhelyt.
  4. Ismert-e ugyanez a típus más jelöléssel? Az összehasonlítás segíthet a változat felismerésében.
  5. Mit mond a megfelelő katalógus? A feloldást mindig az adott korszak szakirodalmában kell ellenőrizni.

Kopott vagy félrevert érmén a jel egy része hiányozhat. A nem látható betű ezért önmagában nem bizonyít új változatot. Ugyanígy a verdejel megléte sem igazolja automatikusan az eredetiséget, és nem teszi az érmét önmagában ritkává vagy értékessé.

Szakirodalom és CoinPoint-kínálat

A középkori magyar verde- és mesterjegyek meghatározásának egyik alapvető segédlete Pohl Artúr munkája. A jelenleg elérhető Középkori verdejegyek és kamaraispánok című reprint kiadás közvetlenül a CoinPoint szakirodalmi kínálatából tekinthető meg.

Összehasonlítható történeti példányokat az I. Ferdinánd pénzei, az IV. Béla érméi, valamint a modern tervezői jegyeket is viselő emlékérmék között találhatsz.

A legfontosabb tanulság egyszerű: előbb a rendszert kell azonosítani, és csak utána a jelet. A verdejel helyet, a mesterjegy személyt, a szigla pedig változatot vagy ma még nem teljesen ismert ellenőrzési rendszert jelölhet. Egy parányi betű vagy csillag tehát valóban sokat elárulhat – de csak akkor, ha a megfelelő korszak nyelvén olvassuk.

Felhasznált szakirodalom és források

  • Torbágyi Melinda – Tóth Csaba: Numizmatika. In: Régészeti kézikönyv, 2011.
  • Pohl Artúr: A későközépkori magyar pénzek verdejegyei. 1965.
  • Kiss József Géza – Tóth Csaba: Az Árpád-kori magyar pénzek sziglarendszerének kutatása. Előzetes jelentés. Az Érem, 2004/2.
  • Magyar Pénzverő Zrt.: Numizmatika – a verdejel és a tervezői mesterjegy ismertetése.
  • Magyar Nemzeti Bank: hivatalos emlékérme-leírások a BP. verdejel és a tervezői mesterjegyek használatáról.

További cikkek numizmatikai alapismeretek és gyűjtői útmutató témakörben

Nézd meg kínálatunkat: Középkori pénzek

← Összes bejegyzés Kisokos témakörök Érmék böngészése