Egy régi érmén gyakran a legkisebb részlet hordozza a legtöbb információt. Két apró betű elvezethet Körmöcbányára, egy monogram megnevezheti a pénzverésért felelős személyt vagy az érme tervezőjét, egy csillag pedig elkülöníthet egy sziglaváltozatot. A nehézség éppen az, hogy ezek a jelek első pillantásra nagyon hasonlónak látszanak, mégsem ugyanazt jelentik.
Szerző: Csiszér Tamás – szakképzett numizmatikai becsüs, a Magyar Numizmatikai Társulat tagja.
Az első szabály: nem minden apró jel verdejel
A verdejel vagy verdejegy alapvetően azt mutatja meg, melyik pénzverdében készült az érme. Ez lehet egy betű, betűpár, rövidítés vagy kisebb szimbólum. A jelet azonban mindig az adott ország, korszak és pénztípus rendszerében kell értelmezni. Ugyanaz a betű egy másik országban vagy másik században teljesen eltérő verdét jelölhet.
A mesterjegy személyhez kapcsolódik, de a szó használata koronként változhat. Középkori magyar pénzeken utalhatott kamaraispánra, verdevezetőre vagy más, a kibocsátásért felelős tisztviselőre. Modern emlékérméknél az MNB és a Magyar Pénzverő a tervezőművész apró aláírását vagy monogramját is mesterjegynek nevezi.
A szigla ezzel szemben olyan mellékjegy, amely különösen az Árpád-kori pénzeknél gyakori. Lehet pont, csillag, félhold, karika, kereszt, vonal vagy más parányi jel. A szigla segíthet változatokat elkülöníteni, de pontos korabeli rendeltetését sok esetben ma sem ismerjük. Ezért egy Árpád-kori dénár csillagját nem szabad automatikusan valamelyik pénzverdéhez kötni.
| Jelölés | Mire utalhat? | Jellemző példa |
|---|---|---|
| Verdejel vagy verdejegy | A pénzverés helyére, a pénzverdére | K–B: Körmöcbánya; N–B: Nagybánya; BP.: Budapest |
| Mesterjegy | Kamaraispánra, verdevezetőre, pénzverőmesterre vagy modern érmén a tervezőre | Betű, monogram, címer vagy kis jelkép |
| Szigla | Változat, kibocsátási vagy ellenőrzési rendszer egyik eleme lehet | Pont, ék, csillag, karika, félhold vagy ezek kombinációja |
| Műhely- vagy officinajel | A verdén belül működő műhelyre | Késő római pénzeken görög vagy latin betűk |
| Tervezői monogram | Az éremképet megalkotó művészre | Modern forgalmi és emlékérméken apró kezdőbetűk |
K–B: két betű, amely Körmöcbányára vezet
A magyar pénzek egyik legismertebb verdejele a K–B. A jel Körmöcbánya – a mai szlovákiai Kremnica – pénzverdéjéhez kapcsolódik. Az I. Ferdinánd uralkodása alatt vert dénárokon a betűpár gyakran a Madonna alakja mellett vagy az éremkép mezőjében látható. Hasonló rendszerben az N–B Nagybánya pénzverdéjét jelöli.
Ez az információ az azonosításnál különösen fontos. Ugyanannak az uralkodónak ugyanabból a címletéből és évjáratából több verdében is készülhetett változat. A verdejel ezért önálló katalógustételt különíthet el, de a ritkaságot és az értéket nem maga a betűpár dönti el. Ehhez az adott változat ismert példányszámát, fennmaradását, állapotát és keresletét is vizsgálni kell.
I. Ferdinánd 1548-as K–B dénárja. A képre kattintva megnyílik a CoinPoint termékadatlapja.
Körmöcbánya, Nagybánya és más magyar verdék I. Lipót-kori szerepét külön cikkben mutattuk be: I. Lipót pénzverése Magyarországon – hol készültek ezek az érmék?
A középkori mesterjegy nem egyszerű művészi aláírás
A késő középkori magyar pénzverésben a jelrendszer a pénzügyi ellenőrzés része volt. I. Károly korától egyre jobban megfigyelhetők a verdehelyhez köthető jegyek, a 14. század második felében pedig a pénzverésért felelős személyek jelölései is megjelentek. Luxemburgi Zsigmond idején gyakran két jel alkotott rendszert: az egyik a verdehelyet, a másik a felelős személyt jelölhette.
Ezért egy liliom, címer, csillag vagy monogram nem oldható fel pusztán a formája alapján. Előfordulhat, hogy ugyanaz a motívum más korszakban más személyhez tartozik. A biztos meghatározáshoz az uralkodót, a pénztípust, a köriratot és a két jel egymáshoz viszonyított helyét is össze kell vetni a katalógussal.
A középkori aranypénzek ilyen jelöléseiről részletesebben a Mit jelentenek a középkori aranyforintok apró jelei? című Kisokos-cikkben olvashatsz.
BP. és a tervező jele: két külön információ egy modern érmén
A modern magyar pénzeken a BP. jel a budapesti pénzverdére utal. A Magyar Pénzverő tájékoztatása szerint 1925-től használják a magyar pénzérméken. Egy modern emlékérmén emellett gyakran megtalálható a tervezőművész apró monogramja vagy mesterjegye is.
A két jel szerepe nem azonos. A BP. azt mondja meg, hol készült az érme, a tervezői mesterjegy pedig azt, ki alkotta meg az éremképet. Az 1985-ös Kulturális Fórum Budapest 100 forintosán a BP. verdejel mellett Csíkszentmihályi Róbert tervezői monogramja is megfigyelhető. Egyetlen érme így egyszerre őrzi a gyártóhely és az alkotó nevét.
Az 1985-ös Kulturális Fórum Budapest 100 forintos. A képre kattintva megnyílik a CoinPoint adatlapja.
A szigla nem biztos verdejel
Az Árpád-kori dénárok és obulusok esetében különösen óvatosan kell bánni az apró mellékjegyekkel. Pohl Artúr már alapvető munkájának bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az Árpád-kori pénzek szigláit nem lehet automatikusan verdejegyként értelmezni. Pontos szerepük körül ma is vannak nyitott kérdések.
A sziglák egy típuson belül több változatot hozhatnak létre. Lehetnek pontok, csillagok, félholdak, ékek vagy ezek kombinációi. Segíthetnek a verőtövek, kibocsátási csoportok és változatok rendszerezésében, de konkrét verdehelyhez vagy pénzverő személyhez csak szakirodalmi bizonyíték alapján szabad őket kapcsolni.
IV. Béla ÉH 228 dénárja csillag sziglával. A képre kattintva megnyílik az érme adatlapja.
Ha kifejezetten ezek szerint szeretnél gyűjteni, az Árpád-házi pénzek gyűjtése sziglák szerint című cikk ad részletesebb útmutatást.
Az ókori pénzeken egy jelcsoport több adatot is hordozhat
A késő római pénzek hátlapjának alsó részén, az úgynevezett szelvényben gyakran összetett jelcsoport látható. A SIS például Siscia verdéjére utalhat, más betű pedig ugyanazon pénzverdén belül az officinát, vagyis a műhelyt jelölheti. Egy további pont, csillag vagy betű emissziós, illetve ellenőrzőjel is lehet.
Ez jól mutatja, miért veszélyes egyetlen betűt kiragadni a teljes jelcsoportból. A késő római verdejelet a hátlapi típus, a felirat, az uralkodó, az időszak és a katalógus együtt értelmezi. A római rövidítések olvasásához a Hogyan olvassuk a római pénzek feliratait? című útmutató nyújt további segítséget.
Öt kérdés, mielőtt nevet adsz egy apró jelnek
- Melyik ország és korszak pénzéről van szó? Ugyanaz a betű különböző rendszerekben más jelentést kaphat.
- Hol helyezkedik el a jel? A mezőben, a címer két oldalán, az évszám mellett vagy a római érme szelvényében?
- Egyetlen jel vagy jelcsoport látható? Két betű közül az egyik jelölheti a verdét, a másik a személyt vagy műhelyt.
- Ismert-e ugyanez a típus más jelöléssel? Az összehasonlítás segíthet a változat felismerésében.
- Mit mond a megfelelő katalógus? A feloldást mindig az adott korszak szakirodalmában kell ellenőrizni.
Kopott vagy félrevert érmén a jel egy része hiányozhat. A nem látható betű ezért önmagában nem bizonyít új változatot. Ugyanígy a verdejel megléte sem igazolja automatikusan az eredetiséget, és nem teszi az érmét önmagában ritkává vagy értékessé.
Szakirodalom és CoinPoint-kínálat
A középkori magyar verde- és mesterjegyek meghatározásának egyik alapvető segédlete Pohl Artúr munkája. A jelenleg elérhető Középkori verdejegyek és kamaraispánok című reprint kiadás közvetlenül a CoinPoint szakirodalmi kínálatából tekinthető meg.
Összehasonlítható történeti példányokat az I. Ferdinánd pénzei, az IV. Béla érméi, valamint a modern tervezői jegyeket is viselő emlékérmék között találhatsz.
A legfontosabb tanulság egyszerű: előbb a rendszert kell azonosítani, és csak utána a jelet. A verdejel helyet, a mesterjegy személyt, a szigla pedig változatot vagy ma még nem teljesen ismert ellenőrzési rendszert jelölhet. Egy parányi betű vagy csillag tehát valóban sokat elárulhat – de csak akkor, ha a megfelelő korszak nyelvén olvassuk.
Felhasznált szakirodalom és források
- Torbágyi Melinda – Tóth Csaba: Numizmatika. In: Régészeti kézikönyv, 2011.
- Pohl Artúr: A későközépkori magyar pénzek verdejegyei. 1965.
- Kiss József Géza – Tóth Csaba: Az Árpád-kori magyar pénzek sziglarendszerének kutatása. Előzetes jelentés. Az Érem, 2004/2.
- Magyar Pénzverő Zrt.: Numizmatika – a verdejel és a tervezői mesterjegy ismertetése.
- Magyar Nemzeti Bank: hivatalos emlékérme-leírások a BP. verdejel és a tervezői mesterjegyek használatáról.


