1869-ben Ferenc József már több mint húsz éve uralkodott, magyar királlyá koronázása óta azonban mindössze két év telt el. A kiegyezés utáni új politikai helyzet a pénzeken is láthatóvá vált: magyar feliratok, magyar címer és a pénzverő városra utaló jel került az ezüstforintra.
A CoinPoint kínálatában szereplő példányon az uralkodó portréja alatt GY.F. olvasható. Három apró betű, amely Gyulafehérvárhoz vezet: ahhoz az erdélyi városhoz, amelynek pénzverdéje ekkor már működésének utolsó éveiben járt.
Az érme így egyszerre egy új korszak és egy régi hagyomány emléke. A kiegyezés utáni magyar pénzverést képviseli, miközben a gyulafehérvári verde hosszú történetének zárófejezetéből maradt fenn.
Mit jelent a GYF verdejel?
A GYF Gyulafehérvár rövidítése. A mai Románia területén fekvő város neve románul Alba Iulia; régi pénzek és külföldi katalógusok leírásaiban más történelmi névalakokkal is találkozhatunk.
Ennél az érménél a verdejel feloldását korabeli törvény is rögzíti. Az 1868. évi VII. törvénycikk 9. paragrafusa kimondta, hogy a magyar királyi pénzverdékben készült pénzeken meg kell jelölni a verés helyét: KB Körmöcbányát, GyF Gyulafehérvárt jelentette.
A portré alatti betűk tehát a pénz elkészítésének helyét azonosítják. Nem a vésnök nevének kezdőbetűi, és nem az érme tulajdonosának későbbi jelzései.
Gyulafehérvár: fejedelmi központból királyi pénzverde
Gyulafehérvár neve szorosan összekapcsolódik Erdély történetével. Az erdélyi fejedelmek pénzverésében is szerepet kapott, később pedig a Habsburg-kori pénzverés egyik központjává vált.
A verde történetét nem szabad egyetlen, évszázadokon át változatlan rendszerként elképzelni. Más uralkodók, eltérő pénzügyi igazgatás, különböző pénzlábak és változó jelölések követték egymást. Egy fejedelmi aranypénz és Ferenc József ezüstforintja ugyanahhoz a városhoz kapcsolódhat, mégis egészen más állami és gazdasági környezetben készült.
Ez teszi izgalmassá a verde szerinti gyűjtést: egy város pénzein keresztül hosszú történelmi átalakulást követhetünk végig. A fejedelmi korszakhoz a Bethlen Gábor pénzeiről és pénzverdéiről szóló cikkünk ad további történelmi hátteret.
Miért E, majd GYF?
A 18. században a Habsburg pénzügyi igazgatás a verdék jelölését is egységesítette. Az 1766-os rendszerben Körmöcbánya B, Gyulafehérvár E, Nagybánya G betűt kapott.
Ezért egy korábbi Ferenc József-pénz E verdejele ugyanúgy Gyulafehérvárra utalhat, mint az itt bemutatott egyforintos GY.F. jelzése. A két jel azonban különböző időszakhoz tartozik.
A kiegyezést követő magyar pénzverésben ismét a város nevére utaló jelölések jelentek meg. A változás a pénzek magyar felirataival és címerével együtt értelmezhető igazán.
| Időszak | Gyulafehérvár jelölése | Történelmi háttér |
|---|---|---|
| Az 1766-os egységesítést követő Habsburg-kori rendszer | E | A pénzverdék alfabetikus jelölésének része. |
| A kiegyezés utáni magyar kibocsátások, 1868–1871 | GYF, GY.F. | A város nevére utaló magyar verdejel. |
| Az itt bemutatott 1869-es egyforintos | GY.F. | A jel a portré alatt olvasható. |
A kiegyezés változása az érmén is látszik
Az 1867-es kiegyezés a pénzverés magyar megjelenésében is fordulatot hozott. A Magyar Pénzverő történeti összefoglalója kiemeli a magyar feliratok, a magyar korona és címer visszatérését.
Az 1869-es egyforintoson ezt közvetlenül is megfigyelhetjük. A portrét magyar nyelvű uralkodói cím veszi körül, a másik oldalon pedig a magyar címer és a Szent Korona látható.
Az érme nem koronázási emlékpénz: mindennapi pénzforgalomra készült ezüstforintos. Történelmi jelentőségét éppen az adja, hogy az új politikai rend jelképei egy használati tárgyon jelentek meg.
Az 1869-es gyulafehérvári ezüstforint
A saját kínálatunkban szereplő darab adatai:
| Uralkodó | I. Ferenc József |
|---|---|
| Címlet | 1 forint |
| Évszám | 1869 |
| Verdejel | GY.F. – Gyulafehérvár |
| Anyag | Ezüstötvözet |
| Előírt finomság | 900 ezrelék |
| Elméleti tömeg | Körülbelül 12,346 gramm |
| A bemutatott példány tömege | 12,33 gramm |
| Átmérő | 29 milliméter |
| Adatlapi katalógushivatkozás | Adamo M15 |
| Cikkszám | w9734 |
Az elméleti és a mért tömeg külön adat. Az előbbi a pénzrendszer előírásából, az utóbbi a konkrét példány méréséből származik.
A 900 ezrelékes finomság azt jelenti, hogy az ötvözet 90 százaléka ezüst. Az elméleti tömeggel számolva ez megközelítőleg 11,11 gramm színezüstöt jelent. A gyűjtői értéket azonban nem lehet pusztán ebből kiszámítani.
Ferenc József 1 forint, 1869 GYF – a bemutatott példány adatlapja
Saját CoinPoint-termékfotó. A képre vagy a névre kattintva az aktuális ár és elérhetőség látható.
A fiatalabb Ferenc József arca
Az előlapon az uralkodó jobbra tekintő, babérkoszorús portréja látható. A jellegzetes bajusz és oldalszakáll már jól felismerhető, de az arc nem az a késői, idős császárportré, amelyet a koronaérmékről sokan ismernek.
A körirat első része:
FERENCZ JÓZSEF A. CSÁSZÁR
A portré alatt olvasható GY.F. jel a gyulafehérvári pénzverdét nevezi meg. Érdemes megfigyelni a koszorú leveleit, a haj és a szakáll részleteit, valamint a nyak vonalát. Ezek megmaradása az állapot megítélésénél is fontos.
Angyalok a magyar korona mellett
A hátlap középpontjában a magyar címerpajzs áll. Fölötte két angyal tartja a Szent Koronát, alatta növényi ágak és az 1 F címletjelzés látható. Az 1869-es évszám a felső részen kapott helyet.
A másik oldal szövegét folytató körirat:
MAGYAR ORSZÁG AP. KIRÁLYA
A két oldal együtt az ausztriai császár és Magyarország apostoli királya címet jeleníti meg. A hátlap angyalai a korona köré szervezik a kompozíciót: a címer, a korona és az uralkodói cím egymást erősítő jelképek.
Ez az angyalos hátlap fontos típusjegy. A későbbi, középcímeres egyforintosokat nem szabad automatikusan ugyanennek a változatnak tekinteni. A pontos meghatározásnál az évszám és a verdejel mellé a hátlap típusát is oda kell tennünk.
A harmadik oldal: a perem
Az egyforintos típusának peremfeliratát az 1868-as törvény is meghatározta:
BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN
Az érme ellenőrzésekor a perem állapota is lényeges. Itt láthatók lehetnek ütések, reszelés vagy egy korábbi felfüggesztés eltávolításának nyomai. A két lap fotója ezért önmagában nem mutat meg minden fontos részletet.
Miért rövid a GYF jelű korszak?
A gyulafehérvári verde utolsó magyar kibocsátásai rövid időszakot fognak át. GYF jelű pénzek 1871-ig készültek; Huszár Lajos munkájának az Erdélyi Múzeumban megjelent ismertetése is ezt az évet jelöli az utolsó gyulafehérvári verdejelű magyar pénzek időpontjaként.
A verés utolsó évét és az intézmény megszüntetésének igazgatási dátumát érdemes külön kezelni. Régebbi összefoglalók a megszüntetést 1872-re is teszik. A bemutatott érme szempontjából a biztos kapaszkodó az, hogy az 1869-es forint a verde utolsó néhány évének terméke.
A gyulafehérvári pénzverés lezárulásával a magyar pénzverés Körmöcbányán összpontosult. A másik nagy verde történetét a Körmöcbánya pénzverdéjéről szóló cikkünkben mutatjuk be.
Ritkább verdejel, de nem automatikus értékítélet
A rövid kibocsátási időszak vonzó gyűjtési iránnyá teszi a GYF jelű pénzeket. Ebből azonban nem következik, hogy minden gyulafehérvári érme egyformán ritka vagy azonos értékű.
Évjáratonként és típusonként eltérhet a fennmaradt darabok száma és keresettsége. Az állapot, az eredeti felület, a tisztítás, a peremhibák és az éremkép részleteinek megmaradása szintén jelentős különbséget okozhat.
Az 1869-es angyalos forintnál ezért együtt vizsgáljuk a portrét, a korona és az angyalok részleteit, a címer vonalait, a mezők felületét és a peremet. A verdejel a meghatározás fontos része, nem önmagában álló értékbecslés.
Egy forint, amely egy pénzverde végét is őrzi
Az 1869-es gyulafehérvári forint két történetet kapcsol össze. Magyar felirata és címere a kiegyezés utáni pénzverés új korszakához tartozik. GY.F. jelzése viszont egy hosszú múltú erdélyi pénzverde utolsó éveit idézi fel.
Ezért érdemes a portré alatt látható apró betűknél egy pillanatra megállni. Egyetlen ezüstpénzen maradt meg az uralkodó arca, az ország jelképe és annak a városnak a neve, ahol a pénzverők elkészítették.
Kapcsolódó CoinPoint Kisokos-cikkek
- Körmöcbánya – A város, ahol évszázadokon át született a magyar pénz
- Bethlen Gábor pénzei és Erdély pénzverdéi
- Mit jelent a finomság egy arany- vagy ezüstérmén?
- A korona pénzrendszer története – Az 1892-es valutareformtól a pengőig
Felhasznált források
- 1868. évi VII. törvénycikk a magyar királyi pénzverdékben veretendő pénzek alakja, belértéke és súlya iránt. Különösen az 1., 4. és 9. paragrafus.
- Magyar Pénzverő Zrt.: A pénzverő – történeti áttekintés. A verdejelölések és a kiegyezés utáni magyar pénzverés összefoglalása.
- Pap Ferenc: Huszár Lajos: Az erdélyi fejedelemség pénzverése. Könyvismertetés. Erdélyi Múzeum, LVIII. kötet, 1996/1–2., 181–183.
- Pallas Nagylexikon: K. B. szócikk. A gyulafehérvári verde megszüntetésének régebbi összefoglalása.
- NGC World Coin Price Guide / NumisMaster: Hungary Forint, KM 449.2, 1868–1869. A típus finomsága, elméleti tömege és éremképe.
- CoinPoint: Ferenc József 1 forint, 1869 GYF, Adamo M15, w9734. Termékadatlap, mért példányadatok és saját fénykép.