Korona, fillér, Ferenc József portréja, ezüst egykoronások és arany húszkoronások. A századforduló Magyarországának pénzei ma már elsősorban gyűjtői darabok, saját korukban azonban egy jelentős valutareform eredményei voltak.
1892-ben Magyarország új pénzrendszerre tért át: megszületett a korona, amely 100 fillérre oszlott.
A változás azonban nem egyik napról a másikra történt. A régi forint és az új korona éveken keresztül egymás mellett élt, régi érmék maradtak forgalomban, majd az első világháború és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása teljesen új helyzetet teremtett.
A korona története így jóval több egy régi pénznem történeténél. Benne van a Monarchia gazdasági modernizációja, Ferenc József kora, az első világháború, az infláció és végül a pengő megszületése is.
Mi volt a korona pénzrendszer?
A korona pénzrendszert Magyarországon az 1892. évi XVII. törvénycikk alapozta meg.
Az új rendszerben:
1 korona = 100 fillér
A reformmal egyúttal meghatározták a régi és az új pénzegység kapcsolatát is:
1 osztrák értékű forint = 2 korona.
Ez az átváltási arány ma is fontos ahhoz, hogy megértsük, hogyan kapcsolódik egymáshoz a 19. század második felének forint–krajcár rendszere és az 1892 után kialakuló korona–fillér rendszer.
A koronarendszer a magyar modern pénztörténet egyik legfontosabb választóvonala. A korszakot a CoinPoint Modern magyar fémpénzek témaközpontjában is elhelyezzük a pengő és a forint története mellett.
Miért kellett lecserélni a forintot?
A korona bevezetése nem egyszerű névváltoztatás volt.
A korábbi osztrák értékű forint rendszere ezüstalapú pénzrendszerből fejlődött ki. A 19. század végére azonban a Monarchia pénzügyi rendszerének átalakítása és az aranyérték bevezetése került előtérbe.
Az 1892-es törvény ezért már aranyértékben határozta meg az új pénzrendszert. A 10 és 20 koronás aranypénzek finomságát is pontosan szabályozták: 900 ezrelék aranyat és 100 ezrelék rezet tartalmazó ötvözetből kellett készülniük.
Ez jól mutatja, hogy a reform mögött nem pusztán új érmék kibocsátása állt. Magát a pénz értékrendszerét alakították át.
1892-ben még nem tűnt el a régi forint
Gyakori félreértés, hogy a korona 1892-es bevezetésével a régi forint azonnal eltűnt a pénzforgalomból.
Valójában hosszabb átmeneti időszakról beszélünk.
A korábbi ezüst egyforintosokat továbbra is használni lehetett, egy darabot 2 koronának számítva. Egyes krajcáros váltópénzek szintén forgalomban maradtak: a 20 krajcáros 40 fillérnek, a 10 krajcáros 20 fillérnek, az 1 krajcáros pedig 2 fillérnek felelt meg.
A reform előtti pénzügyi világ egyik látványos tárgyi emléke az 1881-es 5 forintos államjegy, amely még közvetlenül a korona bevezetése előtti rendszerből származik.
Csak 1900-tól kellett kötelezően koronában számolni
Bár a koronát már 1892-ben bevezették, a Pénzmúzeum összefoglalása szerint a kötelező koronaértékben történő számítás csak 1900-ban lépett hatályba.
Ez azért fontos, mert jól mutatja: egy valutareform nem egyszerűen új érmék legyártását jelenti.
Át kellett alakítani az állami számadásokat, az árakat, a szerződéseket, a könyvelést és fokozatosan magát a készpénzforgalmat is.
Az átmeneti időszakban ezért a régi forint és az új korona világa részben egymás mellett létezett.
Milyen érmékkel indult a koronarendszer?
Az 1892-es szabályozás az új pénzrendszer több alapvető címletét is meghatározta.
- 1 fillér – bronz
- 2 fillér – bronz
- 10 fillér – nikkel
- 20 fillér – nikkel
- 1 korona – ezüst
- 10 korona – arany
- 20 korona – arany
- Később a sor további címletekkel bővült, így megjelent többek között az ezüst 2 és 5 koronás, valamint különleges nagyobb értékű aranyveretek is.
- A korona pénzrendszer ezért ma rendkívül széles gyűjtési területet jelent: a hétköznapi bronz fillérektől egészen a nagy értékű aranypénzekig ugyanannak a rendszernek a darabjairól beszélünk.
Az ezüst 1 korona – a korszak egyik jellegzetes pénze
A koronarendszer egyik legismertebb magyar érméje az ezüst 1 koronás.
Az érme 835 ezrelék ezüstből és 165 ezrelék rézből készült, tömege 5 gramm volt.
Előoldalán Ferenc József portréja látható, hátoldalán pedig a magyar Szent Korona, az értékjelzés és a verési évszám jelenik meg.
A peremen az uralkodó jelmondata olvasható:
„BIZALMAM AZ ŐSI ERÉNYBEN”
Ferenc József pénzei a Habsburg-kori magyar numizmatika és a modern magyar pénzverés határterületét jelentik. A korábbi Habsburg-vereteket külön Habsburgok érméi témaközpontunkban mutatjuk be.
Körmöcbánya és a koronaérmék
A magyar koronaérmék jelentős része a történelmi magyar pénzverés legfontosabb központjában, Körmöcbányán készült.
A verde K–B jelzése évszázadokon keresztül megjelent a magyar pénzeken, és Ferenc József koronáin is találkozhatunk vele.
A legendás pénzverde történetéről külön cikkünkben, Körmöcbánya pénzverdéjéről olvashatsz részletesebben.
Miért fontos a fillér?
A koronarendszerrel vált hivatalossá Magyarországon a fillér mint a korona századrésze.
A korona később eltűnt, a fillér neve azonban tovább élt.
Amikor a korona helyére a pengő lépett, annak századrésze ugyancsak fillér lett. Ugyanez történt 1946-ban a forint bevezetésekor is.
Így a fillér három egymást követő modern magyar pénzrendszert kapcsol össze:
korona – pengő – forint.
Aranykoronák – a koronarendszer értékpénzei
A koronarendszer értékpénzei között különleges helyet foglaltak el az aranyérmék.
Az 1892-es törvény eredetileg 10 és 20 koronás arany értékpénzek verését szabályozta. A magyar vereteken Ferenc József portréja és a Magyar Királysághoz kapcsolódó állami jelképek jelentek meg.
Később nagyobb és jubileumi aranyveretek is készültek.
Ezeknél az érméknél a gyűjtői értéket nem lehet kizárólag a bennük található arany mennyiségéből meghatározni. Az évjárat, a változat, a ritkaság és mindenekelőtt az állapot is jelentősen befolyásolhatja az értéket.
Koronák papírpénzen
A korona természetesen nemcsak érmeként létezett.
Az Osztrák–Magyar Bank koronára szóló bankjegyei a Monarchia különleges politikai és nyelvi felépítését is tükrözték. A bankjegyek két fő oldala az osztrák és a magyar államrészhez kapcsolódott, miközben a Monarchia más nyelvein is megjelentek értékjelzések.
A koronabankjegyek ezért önálló gyűjtési területet alkotnak, és a magyar papírpénztörténet fontos fejezetét jelentik. A teljes folyamatot a magyar papírpénz történetéről szóló Kisokos-cikkünkben is végigkövetjük.
Az első világháború mindent megváltoztatott
A koronarendszer békeidőben született, sorsa azonban szorosan összefonódott az első világháborúval.
A háborús kiadások, az államháztartás terhei és a pénzmennyiség növekedése egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a pénzrendszerre.
A háború végére a korona már egészen más gazdasági környezetben működött, mint amikor 1892-ben létrehozták.
Mi történt a koronával a Monarchia felbomlása után?
1918-ban megszűnt az Osztrák–Magyar Monarchia.
A közös állam eltűnt, a közösen használt pénz azonban nem tűnhetett el ugyanazon a napon.
Az utódállamoknak ezért fokozatosan el kellett különíteniük saját pénzforgalmukat. Ennek egyik jellegzetes eszköze a korábbi koronabankjegyek felülbélyegzése volt.
Gyűjtőként ez különösen érdekes terület, mert egy felülbélyegzett koronánál nemcsak az alapbankjegyet kell azonosítani. A bélyegzés típusa, eredete és hitelessége is lényeges lehet.
A magyar korona inflációja
Magyarországon a korona a Monarchia megszűnésével nem tűnt el azonnal.
Az első világháborút követő gazdasági nehézségek és infláció azonban folyamatosan csökkentették a papírkorona értékét.
A húszas évekre egyre nagyobb címletekre volt szükség, miközben a pénzrendszer stabilizálása és egy új valuta bevezetése elkerülhetetlenné vált.
1927 – a korona helyére lép a pengő
Az új pénzrendszer jogi alapját az 1925. évi XXXV. törvénycikk teremtette meg.
A pengőben történő kötelező számítás 1927. január 1-jén kezdődött.
Az átváltási arány:
12 500 korona = 1 pengő.
Az új pénzrendszerben:
1 pengő = 100 fillér.
A korona neve tehát eltűnt, de a fillér tovább élt az új pénzrendszerben.
Meddig tartott a korona korszaka?
Erre nem lehet egyetlen évszámmal teljesen pontos választ adni.
- 1892: megszületett a koronaérték.
- 1900: kötelezővé vált a koronában történő számítás.
- 1918: felbomlott az Osztrák–Magyar Monarchia.
- 1927: Magyarországon a pengőben történő kötelező számítás váltotta fel a koronát.
- Mit nézzünk meg egy koronaérmén gyűjtőként?
Egy régi korona értékét nem lehet pusztán a címletéből vagy a korából meghatározni.
Érdemes megvizsgálni az évjáratot, a pontos címletet, az érme anyagát, a verdejegyet, a változatot, a ritkaságot és mindenekelőtt az állapotot.
A nemesfém érméknél természetesen az arany- vagy ezüsttartalom is fontos tényező, a numizmatikai érték azonban ettől jelentősen eltérhet.
Nem minden százéves korona ritka
A koronaérmék között vannak gyakori és kifejezetten ritka darabok.
Önmagában tehát az, hogy egy érme Ferenc József korából származik és több mint százéves, még nem jelenti azt, hogy különösen értékes.
Az érték meghatározásakor mindig a pontos típus, változat, ritkaság és állapot együttesét érdemes vizsgálni.
Miért fontos a koronarendszer a magyar numizmatikában?
Az 1892-es valutareform a modern magyar pénztörténet egyik legfontosabb fordulópontja.
Előtte még a forint–krajcár rendszer világában járunk. Utána már korona és fillér szerepel az érméken, bankjegyeken, árakon és elszámolásokban.
A rendszerhez Ferenc József legismertebb modern magyar veretei, ezüstkoronák, aranypénzek és a Monarchia látványos papírpénzei kapcsolódnak.
Aztán ugyanaz a pénznem végigéli az első világháborút, a Monarchia összeomlását és a háború utáni inflációt, végül pedig 1927-ben átadja a helyét a pengőnek.
Ha egymás mellé tesszük a korszak pénzeit, ugyanannak a pénzrendszernek a felemelkedését, átalakulását és végét tartjuk a kezünkben.