Krajcár, garas, dénár és forint – Mennyit értek egymáshoz képest?

CoinPoint · Kisokos

Krajcár, garas, dénár és forint – Mennyit értek egymáshoz képest?

Hány krajcár volt egy forint? A válasz attól függ, melyik korszakban járunk: ugyanaz a pénznév évszázadokon át más érmét és más értéket is jelenthetett. Korszakokra bontva mutatjuk meg a dénár, a garas, a krajcár és a forint kapcsolatát, valamint azt, hogyan kerülhetjük el a régi pénzek átváltásának leggyakoribb tévedéseit.

Ha egy régi iratban azt olvassuk, hogy valami egy forintba, húsz garasba vagy hatvan krajcárba került, könnyű úgy kezelni ezeket a neveket, mintha egy mai pénzváltó táblázat sorai lennének. A történeti pénzek világa azonban nem ilyen egyszerű.

Egy budai kereskedő Mátyás király idején másképp számolt forintban és garasban, mint egy 18. századi vásározó krajcárban. Az 1857 utáni embernek pedig már száz krajcár tett ki egy forintot, miközben korábban hatvan. Ugyanaz a név megmaradhatott, a mögötte álló pénzrendszer viszont megváltozott.

Ezért a „hány krajcár egy forint?” kérdésre a helyes válasz mindig egy másik kérdéssel kezdődik: melyik évben és melyik pénzrendszerben?

A rövid válasz: 60 krajcár is lehetett egy forint, később pedig 100

Korszak vagy reformJellemző átváltásMit kell tudni róla?
Mátyás 1467-es pénzreformja1 aranyforint = 20 garas = 100 dénár = 200 obulusEz egy meghatározott, rögzített középkori értékviszony.
60-krajcáros rendszer1 forint = 60 krajcárA 17. század második felétől az 1857-es reformig ez volt a meghatározó számítás.
1857-es valutareform után1 osztrák értékű forint = 100 új krajcárA pénzrendszer tízes alapúvá vált; az „új” szó az érméken nem jelent meg.
1892-es koronareform1 régi forint = 2 korona; 1 krajcár = 2 fillérA régi és az új pénzek az átmenet idején még egymás mellett is forogtak.

A táblázat nem egyetlen, minden évszázadra érvényes átváltó. Éppen azt mutatja meg, miért kell egy régi összeget először a saját korszakában elhelyezni.

Mit jelentett a dénár, a garas, a krajcár és a forint?

PénznévA név eredeteSzerepe a magyar pénztörténetben
DénárA latin denarius elnevezésből származik.A Magyar Királyság pénzverésének alapcímlete volt az államalapítástól; hosszú időn át egyszerűen „pénznek” is nevezték.
GarasA denarius grossus, vagyis „nagy dénár” elnevezésből kialakult groschen szó magyar formája.A dénárnál nagyobb ezüstpénz volt, értéke és ezüsttartalma korszakonként változott.
KrajcárA német Kreuzer szóból ered; a pénznév a korai típus keresztábrázolására utal.Magyarországon I. Lipót 1659-es rendelete után vált a pénzrendszer meghatározó váltópénzévé.
ForintA firenzei fiorino d’oro, vagyis az „arany virágocska” nevéből származik.Jelenthetett tényleges aranypénzt, később ezüstpénzt, papírpénz-címletet és puszta számítási egységet is.

A dénár kora: amikor egyetlen apró ezüstpénzre épült a rendszer

A magyar királyi pénzverés 1000 körül a nyugat-európai dénárrendszer mintájára indult. A 14. század elejéig alapvetően dénárokat és azok fele értékű változatát, az obulust verték. Ebben az egyszerűbb rendszerben:

1 dénár = 2 obulus

A dénár azonban nem maradt ezer éven át változatlan. Tömege, finomsága és vásárlóereje módosult, ezért két különböző évszázadból származó dénárt nem szabad automatikusan azonos értékűnek tekinteni. Arról, hogy mit lehetett egy középkori dénárért kapni, külön cikkünkben olvashatsz: Mit ért egy dénár? Tinóár és pénz a középkori Magyarországon.

A garas és a forint megjelenése

I. Károly uralkodásával a magyar pénzverés összetettebbé vált: megjelent az aranyforint és az ezüstgaras, miközben a mindennapi forgalomban a dénár továbbra is alapvető szerepet játszott. A nagyobb címletek megkönnyítették a jelentősebb összegek kifizetését és a távolsági kereskedelmet.

Mátyás király 1467-es pénzreformja különösen jól érthető értékviszonyt rögzített:

1 aranyforint = 20 ezüstgaras = 100 ezüstdénár = 200 obulus

Ebből következik, hogy ebben a rendszerben egy garas öt dénárt ért. Ez azonban nem teszi a „garas = 5 dénár” képletet minden korszakra érvényessé. Mátyás pénzreformjáról és ezüstvereteiről az I. Mátyás ezüstpénzveréséről szóló cikkünkben találsz részletesebb összefoglalót.

Az érme és a számítási pénz nem mindig ugyanaz

A régi számadások egyik legnagyobb csapdája, hogy a leírt forint nem feltétlenül jelentett egy kézbe vehető forintérmét. A 14–15. század fordulójától száz dénár összegét is forintnak nevezték. Ez a számítási forint akkor is tovább élhetett a könyvelésben, amikor a tényleges aranyforint piaci értéke már jóval több dénár volt.

Másképpen fogalmazva: az egyik forint egy elszámolási egység lehetett, a másik pedig valódi, aranyból vert érme. Ugyanazt a szót használták, de nem feltétlenül ugyanarra. Ezért egy korabeli árjegyzék értelmezésekor nem elég a pénznevet elolvasni; ismerni kell a dátumot, a helyet és az alkalmazott számítási rendszert is.

A krajcár belép a magyar pénzforgalomba

I. Lipót 1659. március 8-án kiadott rendeletével osztrák mintára vezették be a krajcár értékű magyar aprópénzek verését. A rendszerben 1, 3, 6 és 15 krajcáros, valamint más, időszakonként változó címletek is megjelentek. A korábbi dénár fokozatosan háttérbe szorult, az utolsó magyar ezüstdénárokat 1760-ban verték.

A 60-krajcáros számításban:

1 forint = 60 krajcár
1 tallér = 120 krajcár = 2 forint

A garas neve a köznyelvben tovább élt, és a későbbi 60-krajcáros rendszerben gyakran három krajcárt értettek alatta. Ez azonban már nem ugyanaz az értékviszony, mint Mátyás ötdénáros garasa. A régi pénznevek hosszú élete éppen ezért egyszerre izgalmas és félrevezető.

1849-ben maga a bankjegy mondta meg az átváltást

A szabadságharc idején kiadott 15 pengő krajcáros kincstári utalvány szövege különösen szemléletes. A pénzjegy kimondta, hogy négy darabját egy forintra kell számítani:

4 × 15 krajcár = 60 krajcár = 1 forint

Ez a hétköznapi ember számára is egyértelművé tette a címlet helyét a rendszerben. Válság idején ugyanis nemcsak az volt kérdés, mennyit ér egy pénz, hanem az is, hogy van-e elegendő aprópénz a mindennapi fizetéshez.

1857: ugyanaz a forintnév, már száz krajcárral

Az 1857-es valutareform bevezette az osztrák értékű forintot és a tízes alapú felosztást. Ettől kezdve:

1 osztrák értékű forint = 100 új krajcár

Az „új krajcár” megnevezés azt jelezte, hogy nem egyszerűen a régi krajcárokból lett több egy forintban: maga a rendszer és az értékviszony is megváltozott. Az érméken azonban az „új” szó nem szerepelt, ezért a darab korát és kibocsátóját is meg kell néznünk.

1892-ben az aranyalapú korona váltotta fel ezt a rendszert. Egy osztrák értékű forintot két koronának, egy krajcárt pedig két fillérnek számítottak. A teljes átmenetet a korona pénzrendszer történetét bemutató Kisokos-cikkünkben követheted végig.

Miért változtak folyton az értékviszonyok?

  • Pénzreformok: az uralkodó vagy az állam új pénzlábat és új átváltási rendszert vezethetett be.
  • Tömeg és finomság: változhatott, mennyi ezüstöt vagy aranyat tartalmazott egy érme.
  • Piaci árfolyam: a nemesfémpénzek tényleges értéke eltérhetett a könyvelésben használt számítási egységtől.
  • Helyi szokások: egy pénznevet különböző területeken vagy forrástípusokban eltérő értelemben is használhattak.
  • Háború és infláció: az aprópénzhiány, a papírpénzek és a leértékelések újabb párhuzamos számításokat hozhattak létre.

A tömeg, a finomság és a kibocsátott darabszám kapcsolatáról a Mi az a pénzláb? című cikkünkben, a pénz értékének tudatos megváltoztatásáról pedig a Mi az a pénzrontás? című összefoglalóban olvashatsz.

Három korszak, három érme a CoinPoint kínálatából

Az alábbi darabokon jól látszik, hogy a dénár, a garas és a krajcár nem egyszerűen három különböző méretű pénz. Mindegyik egy másik történelmi környezet és pénzrendszer tanúja. A képekre vagy a terméknevekre kattintva megnyílik az aktuális adatlap.

II. Ulászló ezüstdénár a CoinPoint kínálatából

II. Ulászló dénár, ÉH 641, K–h
Ezüst, 15 mm, 0,53 g. A késő középkori dénárforgalom kézbe vehető emléke.

Bocskai István 1607-es háromgarasa a CoinPoint kínálatából

Bocskai István 3 garas, 1607, H–214
Ezüst, 20 mm, 2,56 g. Jó példa arra, hogy a garas önálló történeti címletként több korszakban is jelen volt.

Mária Terézia 1743-as 15 krajcárosa a CoinPoint kínálatából

Mária Terézia 15 krajcár, 1743, K–B
Ezüst, 28 mm, 6,10 g. A 60-krajcáros forintrendszer egyik jellegzetes címlete.

Mire figyelj gyűjtőként?

  1. Először az uralkodót és az évszámot azonosítsd. A pénznév önmagában kevés.
  2. Nézd meg az anyagot, a tömeget és az átmérőt. Ezek segítenek elválasztani a hasonló nevű, de más rendszerhez tartozó darabokat.
  3. Keresd meg a verdejelet és a pontos típust. Ugyanazon címleten belül is lehetnek fontos változatok.
  4. Katalógusból ellenőrizz. Egy régi elnevezés mai, köznyelvi jelentése nem elegendő a meghatározáshoz.
  5. Ne váltsd át automatikusan mai forintra. A nemesfémtartalom, a korabeli vásárlóerő és a mai gyűjtői érték három különböző dolog.

Ajánlott katalógus a meghatározáshoz

Dr. Unger Emil Magyar éremhatározó I. numizmatikai katalógus

Dr. Unger Emil: Magyar éremhatározó I.
A középkori magyar pénzek típusainak meghatározásához használható alapvető katalógus a CoinPoint szakirodalmi kínálatából.

Gyakori kérdések

Hány krajcár volt egy forint?

A 60-krajcáros rendszerben egy forint 60 krajcárt ért. Az 1857-es reform után az osztrák értékű forint már 100 új krajcárra oszlott.

Hány dénár volt egy forint Mátyás király idején?

Az 1467-es pénzreform rögzített értékviszonya szerint egy aranyforint 100 ezüstdénárt, 20 ezüstgarast vagy 200 obulust ért.

Egy garas mindig három krajcárt ért?

Nem. A három krajcáros garas a későbbi pénzhasználat egyik ismert értelme. Más korszakokban a garas más pénzrendszerhez és más értékviszonyhoz tartozott.

A régi forint ugyanaz volt, mint a mai?

Nem. A forint neve többször visszatért a magyar pénztörténetben, de az aranyforint, a számítási forint, az ezüstalapú forint és az 1946-ban bevezetett mai forint különböző pénzrendszerek része.

Kapcsolódó CoinPoint Kisokos-cikkek

Felhasznált szakirodalom és források

  • Gyöngyössy Márton: Magyar pénztörténet (1000–1526). In: Magyar középkori gazdaság- és pénztörténet. Jegyzet és forrásgyűjtemény. Bölcsész Konzorcium, 2006.
  • Huszár Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Battenberg, München, 1979.
  • Unger Emil: Magyar éremhatározó. Ajtósi Dürer Könyvkiadó, Budapest, 1997.
  • Magyar Pénzmúzeum: Denártól a forintig – a magyar pénzelnevezések eredete című sorozat.
  • Magyar Pénzmúzeum: Hunyadi Mátyás rendkívüli pénzreformja.
  • Magyar Pénzmúzeum: I. Lipót 1 krajcár és XV krajcár című gyűjteményi adatlapjai.
  • Magyar Pénzmúzeum: 15 pengő krajcár kincstári utalvány című gyűjteményi adatlap.
  • Oesterreichische Nationalbank: Österreichische Geldgeschichte – Gulden Österreichischer Währung.
  • CoinPoint termékadatlapok és saját termékfotók: w939, w9720, w2110 és K–5259.

További cikkek numizmatikai alapismeretek és gyűjtői útmutató témakörben

Nézd meg kínálatunkat: Középkori pénzek

← Összes bejegyzés Kisokos témakörök Érmék böngészése