Képzeljünk el egy embert, aki tizenöt krajcáros rézpénzt vesz elő. Az érme nagy, súlyos, rajta az uralkodó portréja és jól látható értékjelzés. A következő pénzügyi fordulat után azonban az új számításban már csak három krajcárnak fogadják el. A fém nem változott meg. A rajta lévő szám sem. A pénzrendszer viszont igen.
I. Ferenc rézkrajcárjai egy ilyen történetet őriznek. A francia forradalmi, majd napóleoni háborúk korában járunk, amikor a Habsburg Monarchiának egyszerre kellett hadseregeket fenntartania, az állam működését finanszíroznia és a mindennapi pénzforgalmat biztosítania.
A korszakból fennmaradt rézpénzek ezért jóval többet mondanak az uralkodó nevénél és egy évszámnál. A ritkább, nehéz 1799-es háromkrajcáros és az 1807-es tizenöt krajcáros között végigkövethetjük, hogyan változott a pénz és a belé vetett bizalom.
I. Ferenc vagy II. Ferenc? Ugyanaz az uralkodó
A magyar történelemben I. Ferencként ismert uralkodó 1792 és 1835 között volt Magyarország királya. Német-római császárként II. Ferenc, az 1804-ben felvett osztrák császári cím birtokosaként pedig I. Ferenc volt.
Ez az érméken is megfigyelhető. Az 1799-es háromkrajcároson a latin FRANC II névalak jelenik meg. Az 1807-es tizenöt krajcáros már német nyelven, az osztrák császári címhez kapcsolódva nevezi meg.
Nem két külön uralkodó pénzét látjuk. Ugyanannak az embernek a címei változtak meg egy olyan időszakban, amikor Európa politikai térképe is átalakult.
A háborúkat a hátországban is meg kellett fizetni
A hadsereg fenntartása nem ért véget a katonák zsoldjánál. Fegyverre, ruhára, élelemre, lovakra és szállításra is szükség volt. A Franciaország elleni háborúk kiadásait a Habsburg állam egyre nagyobb mennyiségű papírpénz kibocsátásával is fedezte.
Ezeket a pénzjegyeket bankócéduláknak nevezzük. Értékük azonban nem maradt tartósan azonos az ezüstpénzekével. A papírpénz mennyisége, a háborús terhek és a bizalom megingása együttesen vezettek a pénzügyi válság elmélyüléséhez.
A hétköznapi fizetés közben az embereknek továbbra is szükségük volt kisebb címletekre. A nagyobb összegű papírpénz mellett használható váltópénzről is gondoskodni kellett. Ebben a környezetben érdemes megvizsgálni Ferenc rézkrajcárjait.
Az 1799-es 3 krajcáros: feltűnően nehéz rézpénz
Az 1799-es háromkrajcárosok nehéz típusa különösen érdekes gyűjtési terület. A körülbelül 17 grammos típus jelentősen eltér a későbbi, könnyebb háromkrajcárosoktól. Nem pusztán az évszámot kell tehát figyelnünk: a tömeg és a lapka vastagsága is fontos azonosító adat.
A CoinPoint kínálatában szereplő A verdejelű példány tömege 15,97 gramm, a B verdejelűé 16,57 gramm. Ezek a konkrét darabok mért adatai, nem minden egyes kibocsátott érmére kötelezően érvényes számok.
A nehéz 1799-es típus a gyűjtői katalógusokban is elkülönül. A kínálatunkban bemutatott darabok ritkaként szerepelnek; értékelésüknél az évjárat mellett a verdejel, a pontos típus, a felület és a részletek megmaradása is számít.
Mit látunk a háromkrajcároson?
Az előlapon Ferenc jobbra forduló portréja látható. A körirat az uralkodó nevét és címeit sorolja fel, a mellkép alatt pedig a verdejel kapott helyet.
A hátlapon koronás, kétfejű sas jelenik meg. Mellén nagy 3-as értékjelzés látható, az évszám pedig az ábrázolás két oldalán oszlik meg. A kompozíció egyszerre hangsúlyozza a császári hatalmat és a pénz címletét.
Az itt bemutatott darabokon az A Bécset, a B Körmöcbányát jelöli. A különböző verdék pénzeinek összehasonlításakor a portré, a betűk és a sas részleteit is érdemes egymás mellé tenni.
Ferenc 3 krajcár, 1799 A – ritka nehéz típus
A bemutatott példány rézből készült, átmérője az adatlap szerint 31 mm, tömege 15,97 g. Cikkszám: w6693.
Ferenc 3 krajcár, 1799 B – körmöcbányai példány
A bemutatott rézpénz átmérője az adatlap szerint 30 mm, tömege 16,57 g. Cikkszám: w5994.
1807: nagy címlet, rézből
Az 1807-es évszámú 15 és 30 krajcárosok már a bankócédulákhoz kapcsolódó váltópénzek világába vezetnek. Feliratuk kifejezetten a bécsi bankócédulák váltópénzeként határozza meg őket.
Ez fontos különbség. Egy ilyen pénz értékét nem egyszerűen a benne lévő réz mennyisége adta. A papírpénzrendszerhez kapcsolt névértéken használták, ezért annak válsága a rézpénzt is közvetlenül érintette.
Az 1807-es dátum ráadásul nem feltétlenül az adott példány tényleges elkészítési évét jelenti. A Pénzmúzeum ismertetése szerint ezeket a váltópénzeket változatlan évszámmal 1811-ig verték.
Mit üzen az 1807-es 15 krajcáros felirata?
A saját kínálatunkban szereplő tizenöt krajcároson Ferenc jobbra néző portréját gyöngyözött, csúcsára állított négyszög fogja körbe. A szabadon maradó mezőkben ismétlődő 15-ös számok hangsúlyozzák a címletet. A portré alatt A verdejel látható.
A hátoldalon a kétfejű sas mellén szintén 15-ös értékjelzés jelenik meg. A német feliratban a FUNFZEHEN KREUTZER a tizenöt krajcárt nevezi meg, a WIENER STADT BANCO ZETTEL THEILUNGS MÜNZ megfogalmazás pedig a bécsi bankócédulák váltópénzére utal.
Éppen ez az a részlet, amely a pénzügyi történetet magán az érmén is láthatóvá teszi. A rézkorong felirata elárulja, melyik pénzrendszerhez tartozott.
Ferenc 15 krajcár, 1807 A
A példány átmérője az adatlap szerint 35 mm, tömege 12,30 g; anyaga az adatlapon bronzként szerepel. Cikkszám: w2279.
1811: amikor a névérték ötöde maradt
Az 1811. február 20-án kiadott, államcsődpátensként ismert rendelkezés a forgalomban lévő bankócédulák új pénzjegyekre történő átváltását az eredeti névérték egyötödében határozta meg. Az új számításban öt régi papírforintból egy lett.
A szabályozás az érintett rézpénzek új valutában történő elfogadási értékét is meghatározta. Március 15-től a 15 krajcáros 3 krajcárnak, a 30 krajcáros 6 krajcárnak számított az új beváltási jegyekhez viszonyítva.
| Régi pénz vagy címlet | Értéke az új számításban | Mit jelentett? |
|---|---|---|
| 5 forint bankócédulában | 1 forint | Az átváltás a régi névérték egyötödén történt. |
| 30 krajcáros rézpénz | 6 krajcár | Az érme felirata megmaradt, elfogadási értéke módosult. |
| 15 krajcáros rézpénz | 3 krajcár | Ugyanaz a fizikai pénzdarab az új rendszerben kisebb összeget képviselt. |
| A rendelkezésben szereplő 3 krajcáros rézpénz | 3/5 krajcár | A pontos értelmezéshez a pénzrendszert is ismernünk kell. |
Ez nem azt jelenti, hogy az emberek minden vagyona egyetlen napon egységesen ötödére csökkent. A rendelkezés meghatározott pénzek átváltásáról és elszámolásáról szólt. A mindennapi következmény azonban így is súlyos volt azok számára, akik ilyen pénzben kapták jövedelmüket vagy tartották készpénzüket.
A táblázat háromkrajcáros sora nem azonosít automatikusan minden korábbi, azonos címletű érmetípust. Egy adott pénz tényleges forgalmi sorsát mindig a konkrét kibocsátás és a rá vonatkozó rendelkezések alapján kell vizsgálni.
Miért érdekes mindez a gyűjtőnek?
Egy 1799-es háromkrajcáros és egy 1807-es tizenöt krajcáros elsőre ugyanannak az uralkodónak két rézpénze. Közelebbről azonban különböző pénzverési és pénzügyi döntések tárgyi emlékei.
A nehéz háromkrajcárosnál a típus, a tömeg és a verdejel adja az összehasonlítás alapját. A tizenöt krajcárosnál a bankócédulákra utaló felirat vezet el a pénzügyi rendszerhez. Az 1811-es rendelkezés pedig azt mutatja meg, hogy az érmén olvasható szám és az adott pillanatban érvényes elszámolási érték elválhatott egymástól.
Gyűjtéskor ezért érdemes figyelni:
- A pontos címletre és típusra: az 1799-es nehéz háromkrajcáros nem azonos a későbbi könnyebb változatokkal.
- A verdejelre: ugyanaz az évjárat több pénzverdéhez is kapcsolódhat.
- A tömegre és átmérőre: fontos adatok, de önmagukban nem igazolják az eredetiséget.
- A felületre: a korrózió, tisztítás és sérülés befolyásolja a megítélést.
- A köriratra: a kibocsátás rendeltetését is elárulhatja.
Egy nehéz érme sem jelentett biztos értéket
A korszak egyik tanulsága, hogy a pénz fizikai súlya és a belé vetett bizalom nem ugyanaz. Egy tekintélyes rézkorong is veszíthetett az elszámolási értékéből, ha az a pénzrendszer, amelyhez kapcsolódott, válságba került.
Ma ezeket a darabokat már nem krajcárban számolva használjuk. Az 1799-es háromkrajcáros nehéz lapkája és az 1807-es tizenöt krajcáros felirata mégis őrzi annak az időszaknak a nyomát, amikor Napóleon háborúinak ára a hétköznapi ember pénztárcájában is megjelent.
Kapcsolódó CoinPoint Kisokos-cikkek
- A magyar papírpénz története – a Kossuth-bankóktól a pengőn át a forintig
- Mi az a pénzrontás? – Amikor ugyanaz a pénz már kevesebbet ért
- Mi az a pénzláb? – Miért nem ugyanannyit nyom két ugyanolyan régi érme?
- Az érme patinája – kialakulása és gyűjtői jelentősége
Felhasznált források
- Magyar Pénzmúzeum: I. Ferenc (1804–1835) 30 krajcár. Gyűjteményi adatlap.
- Oesterreichische Nationalbank: Die Währungshüterin – 200 Jahre Oesterreichische Nationalbank. Kiállítási katalógus, 2016. A háborús pénzügyek és az 1811-es leértékelés történetéhez.
- Siegfried Pressburger: Das Österreichische Noteninstitut 1816–1966. Első rész, első kötet. Oesterreichische Nationalbank, Wien, 1959. Az 1811-es pátens közölt szövege, különösen a rézpénzekre vonatkozó 20. paragrafus.
- Oesterreichische Nationalbank: Österreichische Geldgeschichte. Az 1811-es pénzügyi átalakulás és az átváltási viszonyok összefoglalása.
- NGC World Coin Price Guide / NumisMaster: Austria 3 Kreuzer, KM 2115.1, 1799. A nehéz réztípus katalógusadatai.
- Numista: 3 Kreuzers – Francis II, 1799, N#160469; valamint a kapcsolódó könnyebb típus adatlapja. A típusok elkülönítéséhez.
- CoinPoint: w6693, w5994 és w2279 termékadatlapok, mért példányadatok és saját fényképek. A ritkasági jelöléseket a kínálati meghatározás szerint közöljük.