Kezünkbe kerül egy régi pénz, és az egyik első dolog, amit keresni kezdünk rajta, az évszám. Egy mai érmén ez természetes támpont, történeti pénzeknél azonban könnyen előfordulhat, hogy hiába keressük.
Ez különösen az ókori és középkori pénzeknél gyakori. Az évszám hiánya azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy az érme azonosíthatatlan vagy keltezhetetlen.
A numizmatikus ugyanis nem csak az évszámot nézi. Az uralkodó neve, a körirat, az éremkép, a verdejegy, a súly, az átmérő és a szakirodalmi párhuzamok együtt sokszor meglepően pontosan elárulják, mikor készülhetett egy pénz.
Miért nincs évszám sok régi érmén?
Ma természetesnek vesszük, hogy egy pénzérmén megtaláljuk a kibocsátás vagy verés évét. Egy 1896-os, 1946-os vagy 2026-os érmén az évszám az egyik legegyszerűbben felismerhető adat.
A régi pénzek világában azonban nem szabad abból kiindulnunk, hogy ennek mindig így kellett lennie.
Az ókori és középkori pénzek azonosításában sokszor más információk kaptak meghatározó szerepet. Az uralkodó neve és címe, vallási vagy hatalmi jelképek, címerek, keresztek, szentábrázolások, a verde jelzései vagy maga a pénztípus olyan információkat hordozhatnak, amelyek alapján az érme akkor is meghatározható, ha modern értelemben vett verési évszám nincs rajta.
Ezért fontos megtanulni, hogy mit látunk valójában egy pénzérmén. Egy első pillantásra jelentéktelen betű, apró jel vagy a körirat néhány olvasható karaktere is döntő támpont lehet.
Hogyan állapítható meg egy évszám nélküli érme kora?
Ha nincs évszám, én nem egyetlen jelet keresek, hanem több információt próbálok egymással összekapcsolni.
1. Ki bocsátotta ki az érmét?
Az egyik legerősebb támpont az uralkodó vagy más kibocsátó azonosítása. Ha az érmén olvasható egy uralkodói név, felismerhető egy portré vagy meghatározható egy uralkodóhoz köthető pénztípus, máris kapunk egy lehetséges időintervallumot.
Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy tudjuk a pontos verési évet. Ha egy uralkodó több évtizedig volt hatalmon, pénzei ezen az időszakon belül különböző időpontokban készülhettek.
2. Mit mond a körirat?
Egy régi érmén nem feltétlenül kell minden betűt elolvasnunk ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a megfejtéshez.
Egy uralkodói név, cím vagy néhány jellegzetes betűkombináció már jelentősen leszűkítheti a lehetőségeket. A latin titulatura, a görög felirat, egy arab írásos körirat vagy más írásrendszer önmagában is meghatározhatja, milyen irányban érdemes tovább keresni.
3. Az éremkép is segít a keltezésben
Korona, kereszt, címer, szentábrázolás, uralkodói portré, sas vagy más jellegzetes motívum nem pusztán díszítés.
Bizonyos ábrázolások egy-egy uralkodóhoz, korszakhoz vagy pénztípushoz köthetők. Az éremkép változásai ezért a numizmatikai tipológia fontos részei.
4. A verde és a verdejegy tovább szűkítheti a lehetőségeket
Ha az érmén meghatározható verdejegy található, azzal azt is megtudhatjuk, hol készült a pénz. Ez különösen akkor értékes információ, amikor ugyanannak az uralkodónak több pénzverdében is készültek érméi.
A verdehely azonban önmagában szintén nem feltétlenül ad pontos évszámot. Az uralkodóval, pénztípussal és más jellegzetességekkel együtt viszont egyre szűkebb lesz a lehetséges időszak.
5. Súly, átmérő és anyag
A régi pénzek azonosításánál a mérleg és a tolómérő sokszor legalább olyan fontos eszköz, mint a nagyító.
Egy érme súlya, átmérője és anyaga segíthet elkülöníteni egymástól hasonló típusokat vagy címleteket. Ezeket az adatokat azonban mindig együtt érdemes vizsgálni az éremképpel és a felirattal.
Ha egy ismeretlen darabbal indulunk, érdemes végigmenni a régi érme azonosításának teljes menetén.
6. A katalógus és a szakirodalom teszi teljessé a meghatározást
A következő lépés az ismert példányokkal és szakirodalmi leírásokkal történő összevetés.
A magyar pénzeknél például az ÉH, H vagy CNH, római pénzeknél a RIC, más területeken pedig további katalógusrendszerek segítenek abban, hogy ne egyszerűen egy hasonló érmét találjunk, hanem pontos típust vagy változatot határozzunk meg. A leggyakoribb jelöléseket külön összegyűjtöttük a numizmatikai rövidítésekről és katalógusjelölésekről szóló Kisokosban.
A magyar pénzverés is évszám nélküli pénzekkel kezdődött
A magyar pénztörténet különösen jól megmutatja, miért nem szabad a régi pénzek meghatározását az évszám keresésére leszűkíteni.
A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának ismertetése szerint az első magyar pénzt I. István király verette koronázása alkalmából, a nyugat-európai dénárrendszerhez kapcsolódva. A múzeum ezt a rendkívül jelentős, LANCEA REGIS köriratú Szent István-dénárt mutatja be a magyar pénzverés kezdeteként.
Ezen a pénzen még nincs olyan verési évszám, amilyet egy modern érmén keresnénk. Mégis meghatározható, hogy I. István korához tartozik, mert maga az érme más módon árulja el az eredetét.
Ez egy fontos különbség. A régi pénznek nem feltétlenül kell számmal közölnie velünk, hogy mikor készült.
Szent István pénzverésének egyik legismertebb további típusa az ÉH–1 dénár. Erről részletesen a Szent István ÉH–1 dénárjáról szóló Kisokosban írtunk. Fontos azonban, hogy az ÉH–1 egy modern katalógushivatkozás: az „1” nem bizonyítja, hogy időrendben ez volt a legelső magyar pénz.
Orseolo Péter dénárja: hogyan azonosítunk évszám nélkül?
Jó gyakorlati példa Szent István utódjának, Orseolo Péternek a pénze.
Péter 1038–1041, majd 1044–1046 között uralkodott Magyarországon. A hozzá kapcsolt ÉH–2 dénár nem mondja nekünk egy modern évszámmal, hogy pontosan melyik esztendőben készült.
Mégsem maradunk támpont nélkül.
A pénzen szereplő név, a REGIA CIVITAS körirat, az éremkép, a fizikai jellemzők és a numizmatikai szakirodalom együtt teszik lehetővé a meghatározását. A konkrét típust és történeti hátterét az Orseolo Péter ÉH–2 dénárjáról szóló cikkben mutatjuk be részletesebben.
Ez jól példázza a numizmatikai keltezés egyik legfontosabb szabályát: az évszám hiányát más, egymást megerősítő információk pótolhatják.
Nem minden szám jelent olyan évszámot, amire elsőre gondolnánk
A történeti pénzeknél a másik végletre is érdemes figyelni: attól, hogy számot vagy keltezési adatot találunk az érmén, még nem biztos, hogy azt a ma megszokott naptári évként kell értelmezni.
Különböző korszakokban és kultúrákban találkozhatunk például uralkodási évhez vagy más időszámítási rendszerhez kapcsolódó keltezéssel.
Jó példa erre az iszlám numizmatika, ahol a hidzsra szerinti időszámítás miatt egy érmén olvasható évszám nem azonos a keresztény időszámítás szerinti évvel. Erről külön útmutatónk van az arab és iszlám pénzek évszámainak felismeréséről és átszámításáról.
Vagyis nem elég számot találni az érmén. Azt is tudnunk kell, milyen keltezési rendszer szerint kell értelmezni.
Mikor jelent meg először évszám magyar pénzen?
A magyar pénztörténetben erre egészen pontos válaszunk van.
1499-ben.
A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára szerint II. Ulászló 1499-ben, Körmöcbányán kibocsátott guldinere az első magyar, évszámmal ellátott pénz.
Ez különösen érdekes mérföldkő, ha belegondolunk, hogy a magyar királyi pénzverés Szent István korában, a 11. század elején indult meg. Az első magyar pénzek és az első évszámos magyar pénz között tehát közel öt évszázadnyi pénztörténet húzódik.
Mi volt a guldiner?
A guldiner nem egy apró középkori dénár volt. A Magyar Nemzeti Múzeum meghatározása szerint a guldiner nehéz ezüstpénz, amely a később rendkívül sikeressé váló tallér elődjének számított.
A típus Tirolban jelent meg 1486-ban. Magyarországon II. Ulászló uralkodása alatt, 1499 és 1506 között vertek guldinereket.
Az 1499-es példányt Körmöcbányán bocsátották ki. Ez a pénzverde később is a magyar pénzverés egyik legfontosabb központja maradt; történetét a Körmöcbányáról és pénzverdéjéről szóló Kisokosban mutattuk be.
Az 1499-es évszám ezért nem egyszerűen egy adat az érmén. A magyar numizmatikában történeti választóvonal: ez az első ismert magyar pénz, amely magán viseli a verési évszámot.
Lehet értékes egy érme akkor is, ha nincs rajta évszám?
Igen. Az évszám megléte vagy hiánya önmagában nem határozza meg egy történeti érme értékét.
Az értéket többek között a pontos típus, a ritkaság, a változat, az állapot, az eredetiség, a történeti jelentőség és a gyűjtői kereslet együttesen befolyásolja.
Egy évszám nélküli középkori dénár tehát lehet sokkal ritkább és értékesebb egy évszámos újkori pénznél – és természetesen ennek az ellenkezője is előfordulhat.
Az érme értékének meghatározása ezért mindig a pontos azonosítás után következik.
Mit nézz meg, ha nincs évszám az érmén?
Ha egy régi érmén nem találsz évszámot, ne állj meg itt. Én a következőket nézném végig:
- látható-e rajta uralkodó, kibocsátó vagy portré;
- milyen betűk vagy szavak olvashatók a köriratból;
- milyen címer, kereszt, korona vagy más motívum szerepel rajta;
- található-e rajta verdejegy vagy más azonosító jel;
- milyen fémből készült;
- mennyi a pontos súlya;
- mekkora az átmérője;
- milyen a pereme;
- mely ismert katalógustípussal vagy múzeumi példánnyal egyezik.
Az azonosításnál egyetlen részlet helyett mindig az információk összessége számít.
Az évszám csak egy adat az érmén
Az évszám rendkívül hasznos támpont, de nem maga az érme „személyazonossága”.
Egy évszám nélküli történeti pénz az uralkodó nevével, köriratával, éremképével, verdejegyével, fizikai adataival és a szakirodalmi párhuzamokkal együtt sokszor nagyon jól meghatározható.
A magyar pénztörténet ezt különösen szépen szemlélteti. A pénzverés Szent István korában indult, az első magyar pénzek még nem viseltek modern értelemben vett verési évszámot, majd 1499-ben II. Ulászló körmöcbányai guldinerén megjelent az első évszám magyar pénzen.
Majdnem ötszáz év választja el a magyar pénzverés kezdetét ettől a mérföldkőtől – közben pedig évszám nélkül is évszázadok történetét őrizték meg számunkra az érmék.
Gyakori kérdések
Minden régi érmén van évszám?
Nem. Számos ókori és középkori pénzen nincs a mai értelemben vett verési évszám.
Hogyan lehet megállapítani egy évszám nélküli érme korát?
Az uralkodó vagy kibocsátó, a körirat, az éremkép, a verdejegy, a súly, az átmérő, az anyag, valamint katalógusok és szakirodalmi párhuzamok együttes vizsgálatával.
Mi volt az első magyar pénz?
A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára szerint az első magyar pénzt I. István király verette koronázása alkalmából. A múzeum ezt a LANCEA REGIS köriratú dénárt mutatja be a magyar pénzverés kezdeteként.
Mi volt az első évszámos magyar pénz?
A Magyar Nemzeti Múzeum szerint II. Ulászló 1499-ben, Körmöcbányán kibocsátott guldinere volt az első magyar, évszámmal ellátott pénz.
Értéktelen egy érme, ha nincs rajta évszám?
Nem. Az évszám hiánya önmagában sem az érme ritkaságát, sem az értékét nem határozza meg.
Források
Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár – B-gyűjtemény:
https://mnm.hu/gyujtemenyek/eremtar/eremtar-b-gyujtemeny
Magyar Pénzverő – A magyar pénzverés története:
https://penzvero.hu/a-penzvero
CoinPoint Kisokos – Szent István ÉH–1 dénárja – Az államalapítás pénze:
https://coinpoint.hu/hu/kisokos/szent-istvan-eh-1-denarja-az-allamalapitas-penze