Az orosz pénzverés története – Tényleg drótból készült a drótpénz?
Az orosz pénzverés története különösen érdekes a gyűjtők számára. Néhány évszázad alatt a szabálytalan, kézzel vert ezüstpénzektől eljutottak a hatalmas rézérmékig, a szabályos ezüstrubelig és a cári Oroszország látványos aranypénzeiig.
A történet egyik legkülönösebb szereplője azonban az úgynevezett drótpénz.
A drótpénz tényleg drótból készült?
Igen – az elnevezés meglepően szó szerint értendő.
Az ezüstöt vékony rúddá, illetve drótszerű anyaggá alakították, ebből a kívánt súlynak megfelelő darabokat vágtak le. A darabokat ellapították, majd verőtövek között, kalapáccsal verték meg.
Ez magyarázza a régi orosz drótpénzek jellegzetes alakját. Sok példány nem kerek, hanem ovális vagy hosszúkás, és gyakran az érmekép vagy a felirat egy része sem fért rá a lapkára.
Ami tehát első pillantásra hibás vagy rosszul sikerült verésnek tűnhet, valójában a korabeli pénzkészítés természetes következménye.
Honnan származik a kopejka neve?
A 16–17. századi orosz ezüstkopejkákon gyakran egy lovas alak látható, kezében lándzsával.
A kopejka neve is ehhez kapcsolódik: az orosz kopjo szó jelentése lándzsa.
Ezeknek az apró pénzeknek az azonosítása ma külön numizmatikai terület. Mivel a teljes verőkép gyakran nem került rá az érmére, előfordul, hogy néhány betűből, a lovas részleteiből, a súlyból és a verőtő sajátosságaiból kell meghatározni az uralkodót és a típust.
Az ezüsttől a rézpénzig
A régi orosz pénzrendszerben az ezüstnek meghatározó szerepe volt. A mindennapi kereskedelem növekedésével azonban egyre nagyobb mennyiségű aprópénzre volt szükség.
Erre kínált megoldást a réz.
A rézpénzek bevezetése azonban nem ment problémamentesen. Alekszej Mihajlovics uralkodása alatt a 17. századi rézpénzkibocsátás gazdasági zavarokhoz és bizalomvesztéshez vezetett. Az elégedetlenség 1662-ben a híres moszkvai Rézlázadásban csúcsosodott ki.
Néhány évtizeddel később I. Péter már jóval átgondoltabban alakította át a pénzrendszert.
I. Péter és az orosz pénzverés nagy átalakulása
I. Péter uralkodása valódi választóvonal az orosz pénztörténetben.
A régi, kézzel vert ezüst drótkopejkák mellett megjelentek a szabályos, géppel vert pénzek. 1704-ben kibocsátották az új rendszer egyik legfontosabb érméjét, az ezüstrubelt.
A rendszer alapja rendkívül modern volt:
1 rubel = 100 kopejka.
Oroszország ezzel igen korán egy világosan felépített decimális pénzrendszert hozott létre.
A régi drótkopejkák és az új pénzek egy ideig még egymás mellett forogtak, majd a drótpénzek fokozatosan eltűntek.
Az orosz rézpénzek óriásai
A későbbi orosz pénzverés egyik látványos jellegzetessége a nagy méretű rézpénz.
Ennek gazdasági oka volt. A réz jóval kisebb értékű fém volt az ezüstnél, ezért egy adott névértékhez nagyobb mennyiségű fémet kellett felhasználni.
Így születtek meg azok a tekintélyes méretű és súlyú orosz rézpénzek, amelyek ma is különleges élményt jelentenek a gyűjtők számára.
Az ezüstrubel – a birodalom pénze
A 18–19. századra az ezüstrubel az orosz pénzverés egyik meghatározó érméjévé vált.
I. Pétertől II. Katalinon át a későbbi cárokig számtalan változata készült.
Az uralkodói portrék, a kétfejű sas, a koronák, jogarok és országalmák nem egyszerű díszítések voltak. A pénz egyben a birodalom és az uralkodó hatalmának jelképe is volt.
Aranypénzek – cservonyec és imperiál
Az orosz pénzverés legértékesebb darabjai között természetesen az aranypénzeket találjuk.
I. Péter idején már európai dukátszabványhoz igazodó cservonyeceket vertek. Később megjelent az orosz aranypénzek egyik legismertebb típusa, az imperiál, illetve a félimperiál is.
Ezek az aranypénzek már nem a mindennapi apró vásárlások eszközei voltak. Nagyobb kereskedelmi ügyletekben, állami pénzügyekben és vagyonőrzésben kaptak szerepet, miközben az uralkodói reprezentáció fontos eszközei is lettek.
Réz, ezüst és arany – három külön világ
Az orosz pénzverés különlegessége, hogy a három fém egészen eltérő szerepet töltött be.
Réz – elsősorban a mindennapi forgalom és az aprópénzek világa.
Ezüst – évszázadokon keresztül az orosz pénzrendszer egyik alapja, a drótkopejkától az ezüstrubelig.
Arany – nagy értékű pénzek, vagyon és uralkodói reprezentáció.
A fejlődés talán legjobban egyetlen sorban foglalható össze:
ezüst drótpénz → rézkopejka → ezüstrubel → arany cservonyec és imperiál.
A kis, szabálytalan drótkopejkától a cári aranypénzekig vezető út valójában Oroszország gazdasági és politikai átalakulásának története is.
És ha legközelebb egy apró, hosszúkás orosz ezüstpénzt látunk, már tudjuk:
igen, az a furcsa kis érme valóban egy darab ezüstdróttal kezdte az életét.
Források:
Goznak – az orosz pénzverés és I. Péter pénzreformjának története
American Numismatic Society – I. Péter pénzreformja és az orosz pénzverés átalakulása