Pontius Pilatus Kr. u. 26 és 36 között volt Júdea római helytartója, Tiberius császár uralkodása alatt. Nevét a történelem és a keresztény hagyomány egyaránt megőrizte, hiszen ő vezette azt a pert, amelynek végén Jézust keresztre feszítésre ítélték. A Niceai hitvallás ma is megemlíti a nevét: „...Poncius Pilátus alatt szenvedett...” Kevés történelmi személyről mondható el, hogy kétezer év múltán is emberek milliárdjai hallják a nevét.
Pilatus azonban nemcsak bíró és helytartó volt, hanem a római közigazgatás vezetőjeként pénzeket is veretett. Ezek az apró bronzérmék, az úgynevezett pruták (prutah), a mindennapi forgalmat szolgálták Júdeában. Elképzelhető, hogy ilyen pénzek fordultak meg azoknak az embereknek a kezében is, akik Jézus tanításait hallgatták Jeruzsálemben vagy Galileában.
Az érméken nem császárportré látható, hanem római vallási jelképek. Az egyik oldalon gyakran a lituus, a római papok görbe szertartási botja jelenik meg, míg a másikon babérkoszorú vagy három kalász látható. A görög feliratok Tiberius császár uralkodási éveire utalnak.
Pilatus pénzverése nem volt teljesen problémamentes. A zsidó lakosság érzékenyen viszonyult minden pogány vallási szimbólumhoz, ezért a római helytartónak egyensúlyoznia kellett a császári elvárások és a helyi vallási hagyományok között. Ennek ellenére uralkodását több konfliktus is végigkísérte.
A numizmatikusok számára ezek a bronzpénzek azért különösen értékesek, mert egyszerre kapcsolódnak a Római Birodalomhoz, a Szentföld történetéhez és a Biblia eseményeihez. Kevés olyan érme létezik, amely ennyire szoros kapcsolatban áll a világ legismertebb történelmi és vallási eseményeivel.
Amikor ma egy Pontius Pilatus által veretett bronzprutát a kezünkbe veszünk, nem csupán egy kétezer éves pénzt tartunk. Egy olyan tárgyat érintünk meg, amely ugyanabban a korban forgott Júdeában, amikor Jézus Krisztus tanított, és amely közvetlen tanúja volt a történelem egyik legmeghatározóbb korszakának.
Kapcsolódó cikkek: