Az ötszáz forintos ma a magyar bankjegysorozat legkisebb címlete. Olyan megszokott része a mindennapoknak, hogy ritkán gondolunk bele: az 500 forintos bankjegy története több mint fél évszázadra nyúlik vissza.
Az első ötszázas egészen másképp nézett ki, mint amit ma ismerünk. Ady Endre portréja szerepelt rajta, hátoldalán pedig Budapest panorámája jelent meg az Erzsébet híddal. Később Ady helyét II. Rákóczi Ferenc vette át, a hátoldalra pedig a sárospataki vár került.
Ha egymás mellé tesszük ezeket a bankjegyeket, tulajdonképpen a modern magyar bankjegytervezés több mint öt évtizedes változását követhetjük végig.
1969 – megszületik az 500 forintos bankjegy
Amikor 1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot, még nem létezett 500 forintos bankjegy. A címlet csak több mint két évtizeddel később jelent meg.
A Pénzmúzeum gyűjteményi adatai szerint az 1969-es 500 forintos bankjegyet 1969. július 30-án bocsátották ki. Előoldalán Ady Endre portréja látható, hátoldalán pedig Budapest panorámája az Erzsébet híddal.
A bankjegyet Nagy Zoltán tervezte. Mérete 174 × 80 milliméter volt, vagyis jóval nagyobb a mai ötszázasnál.
A régi bankjegy képi világa is jellegzetes. Ady portréja mellett nagy értékjelzések, finom vonalrajzok és a hátoldali városkép egy olyan korszak bankjegytervezését őrzik, amely mára teljesen eltűnt a pénztárcáinkból.
A forint kialakulásáról és a korábbi magyar bankjegyekről részletesebben a magyar papírpénz történetét bemutató Kisokos-cikkünkben olvashatsz.
Miért éppen Ady Endre került az ötszázasra?
A Pénzmúzeum ismertetése szerint az 1957–1990 közötti korszak papírpénzein a nemzeti történelmi alakok mellett a magyar művelődéstörténet kiemelkedő személyiségei is megjelentek.
Ennek egyik legismertebb példája Ady Endre. A költő portréja 1969-től szerepelt az 500 forintoson, később pedig Bartók Béla került az 1983-tól kibocsátott 1000 forintosra.
Az Ady-ötszázas ezért nemcsak egy régi fizetőeszköz. Saját korának kulturális és bankjegytervezési szemléletét is jól tükrözi.
Egy bankjegy, amelyet generációk ismertek
Az Ady Endrét ábrázoló 500 forintos hosszú időn keresztül a magyar készpénzforgalom egyik jellegzetes darabja volt.
Gyűjtői szempontból ez azért is érdekes, mert ezek a bankjegyek még ma is előkerülnek családi hagyatékokból, régi pénztárcákból vagy évtizedekkel korábban félretett pénzek közül.
Ilyenkor szinte automatikusan felmerül a kérdés: mennyit ér egy régi 500 forintos?
Erre azonban nincs egyetlen, minden példányra érvényes válasz.
Nem minden régi 500 forintos ritka
A régi bankjegyeknél gyakori tévedés, hogy pusztán az életkor alapján próbáljuk meghatározni az értéket.
Egy 500 forintosnál ennél jóval több részletet kell megvizsgálni. Fontos lehet a pontos kibocsátás és változat, a sorozat- és sorszám, az aláírások, az esetleges különlegességek, a ritkaság és mindenekelőtt a bankjegy állapota.
Egy hajtatlan, eredeti papírminőségét és színeit megőrző példány egészen más gyűjtői kategóriát képviselhet, mint ugyanannak a változatnak egy erősen hajtott, foltos vagy sérült darabja.
Az UNC, AU, EF, VF és más állapotjelölések jelentését külön is bemutatjuk a papírpénzek tartásfokairól szóló útmutatónkban.
1998 – II. Rákóczi Ferenc kerül az ötszázasra
Az 1990-es évek végére a magyar bankjegysorozat teljesen új külsőt kapott. Az új sorozat 500 forintosán Ady Endre helyét II. Rákóczi Ferenc vette át.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Rákóczi-portrés 500 forintos változatainak kibocsátási időpontjai 1998. december 1., 2001. február 1. és 2009. április 15. voltak.
A bankjegy előoldalán II. Rákóczi Ferenc portréja, hátoldalán pedig a sárospataki vár látható. Mérete 154 × 70 milliméterre csökkent.
Ezzel kialakult az a képi világ, amelyet alapjaiban a mai ötszázas is megőrzött.
Miért Rákóczi és miért Sárospatak?
II. Rákóczi Ferenc a magyar történelem egyik legismertebb alakja, az 1703–1711 közötti Rákóczi-szabadságharc vezetője.
A sárospataki vár pedig szorosan kapcsolódik a Rákóczi család történetéhez. Az elő- és hátoldal képe így nem két egymástól független motívum: ugyanannak a történelmi örökségnek két részét jeleníti meg.
2006 – az 1956-os emlékbankjegy
Az 500 forintos történetének van egy különösen érdekes fejezete is.
A Magyar Nemzeti Bank 2006. október 20-án 500 forintos emlékbankjegyet bocsátott ki az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójához kapcsolódva.
Az előoldalon továbbra is II. Rákóczi Ferenc portréja szerepelt, a hátoldal azonban eltért a megszokott változattól: az Országház és a nemzetiszínű, lyukas zászló, a forradalom egyik legismertebb jelképe került rá.
Ez az ötszázas ezért a forint emlékbankjegyeinek gyűjtői számára is érdekes darab.
2018–2019 – ismét megújul az 500 forintos
A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben kezdte meg a forgalomban lévő forintbankjegyek megújítását. A sorozat utolsó megújított címlete éppen az 500 forintos volt.
A megújított bankjegyet az MNB 2018. július 4-én bocsátotta ki, a készpénzforgalomban pedig 2019. február 1-jén jelent meg.
A korábbi 500 forintosokkal 2019. október 31-ig lehetett fizetni, 2019. november 1-jétől pedig már csak a megújított változat maradt használható a készpénzforgalomban.
Mi változott a mai 500 forintoson?
A legfontosabb motívumok megmaradtak. Az előoldalon továbbra is II. Rákóczi Ferenc portréját, a hátoldalon pedig a sárospataki várat látjuk.
A bankjegy biztonsági rendszere azonban jelentősen korszerűsödött.
A jelenlegi ötszázason többek között vízjel, biztonsági szál, hologram hatású fémcsík, színváltó nyomat, mikroírás, UV-fényben látható elemek és tapintható mélynyomtatás segíti az ellenőrzést.
A modern bankjegyek valódiságának vizsgálatáról részletesen a hamis bankjegyek felismeréséről és a biztonsági elemekről szóló Kisokos-cikkünkben írunk.
Mit nézzünk meg egy régi 500 forintoson?
Ha gyűjtőként kerül a kezünkbe egy régi ötszázas, nem érdemes rögtön csak az évszámot nézni.
Először pontosan azonosítsuk a típust és a változatot. Ezután következhet a sorozat- és sorszám, az aláírások, valamint minden olyan részlet, amely alapján a bankjegy pontosabban besorolható.
A magyar papírpénzeknél gyakran találkozhatunk Adamo-katalógushivatkozással is. Az Adamo és más numizmatikai katalógusjelölések használatáról külön Kisokos-cikkben írtunk.
Végül következik az egyik legfontosabb kérdés: milyen állapotban maradt fenn a bankjegy?
A hajtások, a sarkok állapota, a szakadások, foltok, lyukak, a papír minősége és az eredeti felület mind befolyásolhatják a tartásfokot, ez pedig a gyűjtői értékre is jelentős hatással lehet.
A különleges sorszám is számíthat
A modern bankjegyek gyűjtésénél a sorszám is érdekes gyűjtési terület lehet.
Alacsony sorszámok, ismétlődő számjegyek, látványos számsorok vagy egymást követő sorszámú bankjegyek külön figyelmet kaphatnak a gyűjtőktől.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden érdekesnek tűnő sorszám automatikusan nagy értéket képvisel. A ritkaságot, az állapotot és a tényleges gyűjtői keresletet együtt érdemes vizsgálni.
Mennyit ér ma egy 500 forintos?
Erre kétféleképpen is válaszolhatunk.
A jelenleg forgalomban lévő bankjegy fizetőeszközként természetesen 500 forintot ér. Egy gyűjtő számára azonban egy régebbi vagy különleges példány értékét már nem pusztán a rá nyomtatott szám határozza meg.
A témának van egy másik oldala is: hogyan változik a készpénz szerepe, és vajon mit jelent majd évtizedek múlva a ma még hétköznapi ötszázas? Erről szól korábbi cikkünk, a Készpénz vagy utalás? – Mit ér ma egy ötszázas?
Több mint fél évszázad egyetlen címleten
Az 500 forintos története különösen jó példája annak, hogyan változhat meg egy bankjegy úgy, hogy közben maga a címlet megmarad.
1969-ben Ady Endre portréjával és Budapest látképével indult útjára. Az 1990-es évek végén II. Rákóczi Ferenc és a sárospataki vár váltotta fel a korábbi képi világot. 2006-ban különleges emlékbankjegy készült belőle, 2018–2019-ben pedig korszerű biztonsági elemekkel újult meg.
A pénztárcánkban lapuló mai ötszázas ezért egy több mint fél évszázados bankjegytörténet jelenlegi fejezete.
Ha pedig egymás mellé tesszük az Ady-ötszázast, a korábbi Rákóczi-változatokat és a mai bankjegyet, nem egyszerűen különböző papírpénzeket látunk.
A forint történetének különböző korszakait tartjuk a kezünkben.
Források
- Magyar Nemzeti Bank – 500 forintos bankjegy: a Rákóczi-portrés kibocsátások és a 2006-os emlékbankjegy hivatalos adatai.
- Magyar Nemzeti Bank – 25/2018. (VII. 3.) MNB rendelet a megújított 500 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról.
- Magyar Nemzeti Bank – Holnaptól új ötszáz forintos bankjegyekkel fizethetünk, 2019. január 31.
- Magyar Nemzeti Bank – az 500 forintos bankjegy biztonsági elemeinek hivatalos ismertetője.
- Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeum – 500 forint, 1969: az Ady Endrét ábrázoló bankjegy gyűjteményi leírása.
- ifj. Adamovszky István – Majlinger Árpád – Fehér Sándor: Magyar Bankjegy Katalógus, II., frissített és bővített kiadás, Adamo-ker Bt., 2022.