Sokan meglepődnek, amikor meglátják a könyvespolcomon a régi aukciós katalógusokat. Gyakran megkérdezik, miért őrzök meg több évtizedes kiadványokat, amikor ma már szinte minden információ megtalálható az interneten. A válaszom mindig ugyanaz: mert rengeteg olyan tudás van bennük, amit a mai napig nem pótolt az online világ.
Amikor egy ritkább érmét próbálok azonosítani, nem egyszer előfordul, hogy egy harminc vagy akár ötven évvel ezelőtti aukciós katalógusban találom meg a választ. Ezek a kiadványok sokszor olyan példányokat mutatnak be, amelyek azóta magángyűjteményekbe kerültek, és hosszú évek óta nem jelentek meg újra a piacon.
Számomra egy régi aukciós katalógus nem egyszerű árjegyzék. Inkább egy történelmi dokumentum. Megmutatja, hogy egy adott érmét mikor, milyen állapotban kínáltak eladásra, milyen leírással szerepelt, és gyakran olyan részletekre is felhívja a figyelmet, amelyeket más források nem említenek.
A régi katalógusok abban is segítenek, hogy nyomon kövessem egy-egy pénztípus megítélésének változását. Érdekes látni, hogyan változott az elmúlt évtizedekben a ritkaság megítélése, vagy mely érmék váltak különösen keresetté a gyűjtők körében.
Sok esetben a régi fényképek is felbecsülhetetlen értékűek. Előfordul, hogy ugyanaz az érme évtizedekkel később ismét felbukkan egy aukción. Ilyenkor a korábbi katalógus segítségével a darab múltját is jobban meg lehet ismerni.
Én ezért ma is rendszeresen használom a régi aukciós katalógusokat. Nem nosztalgiából, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy egy komoly gyűjtő vagy kereskedő számára ezek ugyanúgy munkaeszközök, mint egy jó szakkönyv vagy egy megbízható katalógus.
A numizmatikában a tudás legalább akkora érték, mint maga az érme. Egy régi aukciós katalógus pedig sokszor olyan információt rejt, amelyet máshol már nem lehet megtalálni.
Amikor egy ritkább érmét próbálok azonosítani, nem egyszer előfordul, hogy egy harminc vagy akár ötven évvel ezelőtti aukciós katalógusban találom meg a választ. Ezek a kiadványok sokszor olyan példányokat mutatnak be, amelyek azóta magángyűjteményekbe kerültek, és hosszú évek óta nem jelentek meg újra a piacon.
Számomra egy régi aukciós katalógus nem egyszerű árjegyzék. Inkább egy történelmi dokumentum. Megmutatja, hogy egy adott érmét mikor, milyen állapotban kínáltak eladásra, milyen leírással szerepelt, és gyakran olyan részletekre is felhívja a figyelmet, amelyeket más források nem említenek.
A régi katalógusok abban is segítenek, hogy nyomon kövessem egy-egy pénztípus megítélésének változását. Érdekes látni, hogyan változott az elmúlt évtizedekben a ritkaság megítélése, vagy mely érmék váltak különösen keresetté a gyűjtők körében.
Sok esetben a régi fényképek is felbecsülhetetlen értékűek. Előfordul, hogy ugyanaz az érme évtizedekkel később ismét felbukkan egy aukción. Ilyenkor a korábbi katalógus segítségével a darab múltját is jobban meg lehet ismerni.
Én ezért ma is rendszeresen használom a régi aukciós katalógusokat. Nem nosztalgiából, hanem azért, mert úgy gondolom, hogy egy komoly gyűjtő vagy kereskedő számára ezek ugyanúgy munkaeszközök, mint egy jó szakkönyv vagy egy megbízható katalógus.
A numizmatikában a tudás legalább akkora érték, mint maga az érme. Egy régi aukciós katalógus pedig sokszor olyan információt rejt, amelyet máshol már nem lehet megtalálni.
Kapcsolódó cikkek: