Fapion I.Lipót (Weissenburg)propaganda érem fából RRR! Brettstein - Tallérok | Coinpoint

Cikkszám: w8470

~~0 Ft~~ 129 000 Ft

Típus: Fapion

Anyag: Fa

Méret: 58mm/12mm

Súly: 19,27g

Ref.: 7

Típus: díszített táblajáték-kő (Brettstein)
Anyag: fa, préselt (geprägt)
Átmérő: 58 mm Vastagság: ~1,5 cm Tömeg: ~20,7 g
Technika: stemplivel préselt relief, kétoldalas kivitel
Készítő: Nürnberg, Philipp Heinrich Müller (1654–1719)
Időszak: 18. század eleje, a 17. század végi Habsburg győzelmi érmek mintájára
2. Történeti és művészettörténeti háttér
A két darab a 17–18. századi német és osztrák művészet ritka metszéspontját képviseli, ahol a numizmatika, a játék és a díszítőművészet egyesül. Ezeket a préselt fa korongokat a korszak mesterei – köztük Philipp Heinrich Müller – eredeti éremstemplijei alapján készítették. Nem pénzverésre szolgáltak, hanem győzelmi ikonográfiát közvetítettek, és a barokk uralkodói propaganda szimbólumrendszerét vitték el a polgári otthonokba.
A „Brettstein” kifejezés szó szerint „táblajáték-kő”, amely a 16–18. században terjedt el. A nürnbergi és augsburgi műhelyekben készült, és valójában érem-mintájú, művészi játék-korong volt. A jelen példány Weissenburg visszafoglalását örökíti meg; a latin köriratok (pl. Novos Gaudens Spondere Triumphos) a Habsburg-győzelmeket ünneplik. A hátlapi városlátképek Müller fémből készült érméinek kompozícióit követik, különös hangsúlyt adva a városfalaknak, zászlóknak és a győzelem szimbolikus alakjainak.
3. Technikai jellemzők
Anyag: keményfa – valószínűleg dió vagy juhar
Technika: stemplivel préselt (geprägt), dombornyomott felület Kétoldalas kivitel: előlap – győzelmi jelenet; hátlap – városlátkép Készítés helye: Nürnberg, feltételezhetően Müller vagy Brunner műhelye Kora: 18. század eleje (~1690 után)
4. Történeti melléklet – Cezary Wilanowski (1881)
Forrás: Cezary Wilanowski – „O kamieniach warcabowych z wybitem stemplem na wzór medali”, Wiadomości Numizmatyczno-Archeologiczne, t. 3 (1881), s. 71–74, Warszawa.
Eredeti lengyel szöveg:
„Kamienie warcabowe z wybitem na nich stemplem na wzór medali były używane w XVI, XVII i XVIII stuleciu; Augsburg i Norymberga wyrobem ich się trudniły. Stemple do takowych kamieni częstokroć i do wybijania medali w kruszcach służyły, nie raz z tychże kamieni robiono odlewy medali. Dr Rewoliński posiada w Radomiu kilka takich warcabów z wizerunkami królów i panujących.”
Magyar fordítás:
„A dámajáték-kövek, melyeken éremhez hasonló minták vannak beütve, a XVI., XVII. és XVIII. században voltak használatban. Készítésükkel főként Augsburg és Nürnberg foglalkozott. Az ilyen kövekhez használt stempliket gyakran ugyanarra használták, mint az érmek veréséhez nemesfémben, és olykor ezekről a fakövekről öntöttek is éremmásolatokat. Dr. Rewoliński Radomban birtokol néhány ilyen darabot, uralkodók képmásaival.”
Megjegyzés: Ez a részlet az első, tudományos formában közölt leírás a fa Brettsteinekről. Wilanowski ezzel megerősítette a műfaj numizmatikai eredetét, valamint azt, hogy
Augsburg és Nürnberg volt a gyártás központja. A Rewoliński-gyűjtemény Radomban a 19. században már ilyen darabokat tartalmazott, többek között uralkodók portréival.
5. Történeti hivatkozások és irodalomjegyzék
• Bayerisches Nationalmuseum, München – „Geprägter Brettstein”, Philipp Heinrich Müller (~1700). Fa (ahorn/birnbaum), D: 5,8–5,9 cm, S: 1,3–1,6 cm. Leírás: Holz, geprägt.
• Germanisches Nationalmuseum, Nürnberg – Hermann Maué: „Spielsteine mit Bildern (16.–19. Jh.)”, 2020.
• RDK Labor – „Brettspiel, Brettstein” szócikk, 2022. Tipológiai és technikatörténeti összefoglaló.
• Wien Museum – „Auf die Einnahme von Belgrad”, Philipp Heinrich Müller, 1688. Ikonográfiai párhuzam.
• SKD Münzkabinett Dresden – „Stadtbilder Europas” (2020) kiállítási füzet: Belgrád 1688, Kanizsa 1690 veretek.
• Cezary Wilanowski (1881) – Wiadomości Numizmatyczno-Archeologiczne, t. 3, s. 71–74. • Estreicher Karol – Bibliografia Polska XIX. Stulecia, Kraków 1911, III. kötet.
• Dr. Rewoliński gyűjteménye, Radom – korabeli leltárakban feltüntetett fa érmék (Augsburg és Nürnberg eredettel).

Tartásfok

Raktáron

Vissza a listához