Mi rejtőzik a papírhengerben?
Aki régóta gyűjt forintérméket, előbb-utóbb találkozik velük: a papírhengerbe csomagolt, vagyis rolnizott érmékkel.
Első pillantásra nincs bennük semmi különös. Egy címletből meghatározott számú érme kerül egymás mellé, papírba csomagolják őket, és kész. A gyűjtő számára azonban egy bontatlan rolni ennél jóval érdekesebb tárgy lehet.
Mikor készült? Ki csomagolta? Frissen vert érmék vannak benne, vagy forgalomból visszakerült darabok? MNB-s, pénzverős, postai, banki vagy pénzfeldolgozói csomagolás? És talán a legnehezebb kérdés: kibontsuk, vagy hagyjuk úgy, ahogy van?
Mi az a rolni?
A rolni azonos címletű érmék meghatározott darabszámú, henger alakú csomagolása. Elsődleges célja praktikus: egyszerűbbé teszi az érmék számolását, tárolását, szállítását és készpénzforgalmi kezelését.
A jelenlegi magyar címleteknél a szabványos mennyiségek:
- 5 Ft: 50 db = 250 Ft
- 10 Ft: 50 db = 500 Ft
- 20 Ft: 50 db = 1 000 Ft
- 50 Ft: 50 db = 2 500 Ft
- 100 Ft: 20 db = 2 000 Ft
- 200 Ft: 40 db = 8 000 Ft
- Gyűjtőként azonban nemcsak az számít, hány érme van a papírban. Sokkal érdekesebb, hogy milyen érmék, milyen állapotban, ki által és milyen céllal kerültek bele.
MNB és Magyar Pénzverő – ki mit csinál?
Ezt érdemes pontosan megfogalmazni. A magyar forintérmék kibocsátója a Magyar Nemzeti Bank. Az érmék gyártását az MNB megrendelése alapján a Magyar Pénzverő Zrt. végzi, amely 100 százalékban az MNB tulajdonában áll.
A Magyar Pénzverő ugyanakkor hivatalos forgalmazói tevékenységet is végez, és rolnizott forgalmi érméket is értékesít. Az MNB hivatalos dokumentumaiban kifejezetten szerepel az „MNB csomagolású rolnizott pénzérmék” megnevezés a Pénzverő által értékesített termékek között.
A gyűjtők számára különösen érdekesek a forgalmiérme-emlékváltozatok rolnijai. Ezek az érmék ugyanúgy törvényes fizetőeszközök, mint a normál forgalmi érmék, de valamely eseménynek, évfordulónak, személynek vagy intézménynek állítanak emléket.
Egy ilyen eredeti rolni esetében nem egyszerűen több azonos érmét őrzünk meg: maga az eredeti csomagolási egység is része lehet a gyűjtői tárgynak.
Rolnizott nem egyenlő verdefényessel
Talán ez a legfontosabb szabály.
Attól, hogy egy érme rolniban van, még nem feltétlenül verdefényes.
A rolni elsősorban csomagolási forma. A készpénzforgalomból visszaérkező érméket bankok, postai és készpénzfeldolgozó szereplők kezelhetik, ellenőrizhetik, válogathatják, majd ismét visszakerülhetnek a forgalomba. Ezekből az érmékből szintén készülhet rolni.
Egy ilyen tekercsben tehát lehetnek különböző évjáratú és korábban már használt érmék. A bontatlan papír önmagában nem jelenti azt, hogy a tartalom közvetlenül a verdéből érkezett.
Ezért fontos különbséget tenni egy dokumentált MNB/Pénzverő hátterű rolni és egy banki, postai vagy más pénzfeldolgozói csomagolás között.
Mit árul el a csomagolás?
Régebbi magyar rolnikon sokféle felirattal találkozhatunk. Az MNB mellett előfordulnak postai, banki, pénzfeldolgozói és különféle céges jelölések is.
Ezek a régi csomagolások idővel önmagukban is érdekesek lehetnek, hiszen a magyar készpénzforgalom történetének egy-egy apró részletét őrzik.
Ugyanakkor a papír felirata önmagában nem bizonyítja az érmék teljes történetét. Egy régi Citirion-, Uncia- vagy más jelölésű rolni esetében sem érdemes biztos eredettörténetet állítani addig, amíg az adott csomagolás háttere nem dokumentálható.
Gyűjtőként ezért nemcsak a rolnit nézem, hanem azt is, hogy mennyire követhető vissza a származása.
Mitől lehet értékes egy bontatlan rolni?
Nem attól, hogy papír van körülötte.
Egy 50 darabos, hétköznapi 50 forintos rolni névértéke 2 500 forint, és a csomagolás önmagában nem teszi ritkasággá.
A gyűjtői értéket több dolog együtt határozhatja meg: az érmetípus és évjárat, az érmék állapota, a kibocsátás jellege, a rolni ritkasága, a csomagolás eredetisége, a származás és természetesen a gyűjtői kereslet.
Egy bizonyíthatóan eredeti, sértetlen rolni esetében ráadásul maga a csomagolás is az eredeti állapot része. Ha kibontjuk, ezt már nem tudjuk visszaállítani.
Kibontani vagy egyben hagyni?
Erre nincs általános szabály.
Egy hétköznapi, forgalomból összeállított rolni kibontása egészen más kérdés, mint egy régi, dokumentált MNB-s vagy egy meghatározott kibocsátáshoz kapcsolódó eredeti rolni felnyitása.
Utóbbinál én kétszer is meggondolnám.
Csakhogy a gyűjtőknek van egy problémájuk: kíváncsiak.
És ezt saját tapasztalatból mondom.
Egyszer én sem bírtam ki
Egyszer vettem egy nem MNB-s csomagolású, 2002-es Kossuth Lajos 100 forintos rolnit.
A Kossuth 100 forintos Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára készült különleges forgalmi érme. Egy 100 forintos rolniban 20 érme van, vagyis névértéken 2 000 forint.
Ott volt előttem a tekercs. Megőrizhettem volna bontatlanul, de végül győzött a kíváncsiságom.
Kibontottam.
És ezúttal nagyon megérte.
A rolniban ugyanis a Kossuth 100 forintos ritkább, úgynevezett „kötőjel nélküli” változata volt. A normál változaton Kossuth Lajos születési és halálozási évszáma, az 1802–1894 között kötőjel található. Ennél a változatnál ez a kis jel hiányzik.
A kötőjel nélküli változat ritkább és keresettebb lett a forintgyűjtők körében, mint a normál típus.
Egy apró jel hiányzott az érméről, nekem pedig éppen ettől lett emlékezetes az egész rolni.
Talán ez mutatja meg a legjobban, miért érdekes a rolnizott érmék gyűjtése. Egy bontatlan tekercs néha azért különleges, mert nem bontották ki. Máskor pedig éppen azért válik emlékezetessé, mert valaki mégsem bírta ki.
Én akkor nem bírtam ki.
Szerencsém volt.
És ha ma kerülne elém ugyanaz a bontatlan Kossuth-rolni?